Találmányok leirása, 1890
Száraz elem.
Melléklet a »MAGYAR IPAR« 1. számához. vili. kötet. Budapest, 1890. január hóban. 1. TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom : Száraz elem. — Kocsikapcsolás. — Ütőszerszámok egy darabból. — Gyermekkocsik rugalmas kereke. — Gabonaszemek hasitógépe. — Gázmotorokon tett újítások. — Húros hangszerek hangfeneke. — Csövek egymással vagy más tárgyakkal való kapcsolására szolgáló készülék. — Forradástalan csövek készítése. — Húsvágó gép. — Újítás a pléh, pántvas s egyéb hengerelt vasfajta hengerlésében. — Összerakható láda. — Nyomásszabályzó-szellentyükön tett újítások. — Tüzrács. — Kézi gyors vonalzó, s mustrázó készülék. — Kocsi kapcsolásokon tett javítás. — Agazószögek. — Újítások a sűrített levegőnek, mint hatóerőnek alkalmazásában, elosztásában s értékesítésében. — Srófház, sróffej s ékek szilárdítása. — Lopószerű merő-készülék. — Rúgós motor. — F16ta _ Mozgó párologtató-készülék. — Önműködő' szíj- s kötélfeszitő. — Forgólapátú kotró. — A petroleum lámpák verítékezésének megakadályozása. — Kettősműködésü szivatyúk váltakoztató szerkezete. Szabadalmi védelem alatt álló találmányok. Száraz elem. Föltaláló : Varrógépgyár részvény-társaság Berlinben. A szab. kelt 1889. decz. 2S. XXIII. 3.344. Sch. Az eddig használatos száraz-elemek legtöbbjében a gerjesztőfolyadék befogadójául valamely közömbös álladékot alkalmaznak, a mely a folyadékot fölszivja s vele merev kásává lesz vagy kocsonyanemű egybeállóságot ölt. Ilyen álladékok: a szivacs, fürészpor, gipsz, gelatina stb. Nyilvánvaló, hogy. ily közömbös test kárára van az elemnek, mert mechanikai hatásán kivül semmi része sincs az elem működésében, sőt ezt csorbítja. E meddő anyag mellőzhetése végett a föltalálok a gerjesztő masszának az által adnak kásaszeru egybeállóságot, hogy a gerjesztő sókhoz, minők az alkaliák chloridjai vagy földalkaliák, ásványos-gelatinát kevernek, a mely a sókat tésztanemű masszává teszi, és, minthogy magában is gerjesztőleg hat, gerjesztősóul is szolgál. Ásványos-gelatinául kristály víztartalmú alji magnesium-chloridok használtatnak, melyek magnesia hozzáadásával nagyon is fölös tömény chlormagnesium-oidattá lesznek. Midőn t. i. a magnesium-oxidhoz már jó eleve hozzáadjuk a kellő chlormagnesiumot, nem áll elő szilárd test mint a Sortel-féle tapadóknál, hanem egy kezdetben tejfólszerü folyadék, a mely idővel kocsonyás s utóbb tésztanemü tömhüdtséget ölt. Rajtunk áll azonban ezen közben a végleges tömhüdtséget meghatározni a chlorid-oldat hozzátételének megmérésével. A magnesium-oxichlorid e megfigyelt tulajdonságát használják föl a föltalálok találmánybeli száraz-elemük készítésénél. Az ásványos-gelatina úgy készül, hogy 80 súlyrész égetett magnesiát veszünk 1000 rész chemiailag tiszta chlor-magnesiumhoz s ez elegyhez annyi vizet adunk, hogy az oldat tejföl-sűrűséggé legyen. Ezt az oldatot mérsékelt tűznél melegítjük s mihelyt főzött keményitőcsiriz sűrűvé lett, a tűzről elemeljük. Ez alakjában az úgynevezett ásványos-gelatinát teszi. Már most a vizet s a gerjesztő sókat adjuk belé, újból felfőzzük, mi közben a még egészen be nem befejezett gelatina folyamot befejeződik. Ekkor a gerjesztések szemcséi közt hülés közben szívós massza, épen amaz ásványos-gelatina képződik, a mely a gerjesztősóknak kötőszeréül szolgál. Az ekkép előállott massza a czinkből s barnaszénből összeállított elembe töltetik. A kezdetben folyós töltelék néhány nap alatt merev kásává merevedik, mire az elem elzárható. Minthogy az ásványos-gelatina magában véve is gerjesztő álladók, a meddő anyag teljesen mellőzve van. A föltalálok azt is tapasztalták, hogy czinksulfatnak a leirt elegyhez való hozzáadása az elemet működésében fokozza, egyenletességét növeli s állandóbb hatásúvá teszi. . 1
