Találmányok leirása, 1889
Tintatartó.
17 ide-odamenőleg vagy jobbról balra s viszont forgólag. A hatás mindig egy és ugyanaz lesz s semmi kár sem háromolhat abból, ha a szíta a keresztező szíj vigyázatlan rátevésével fordított irányban forgattatik. Az 1. ábra függőleges metszete a 2. ábrának у у vonala irányában, a 2. ábra vízszintes metszete az 1. ábrának x x vonala irányában. Mint ezekből látszik, az e szita fölületek fölött a c keresztléczeken a d csappantok vagy ajtók vannak megerősítve, a melyek egyik oldalfelé normalis állásukból szabadon csaponghatnak ki. Az ábrák forgószitát tüntetnek föl, melyekből itt több (kettő) van emeletszerűleg egymás fölé helyezve; mindegyik szitát b b falak zárják körül, s e falak közt lendülnek a d csappantok vagy ajtók. Minden szitafölület több ily egyes szitából (az ábrában hatból) állhat, melyek c szitafölülete összefüggő lehet. Az egyesített sziták«2 karnál fogva csüngnek az a rudakon, a melyek a1 srófházakkal vannak megerősítve s melyeknek az A fölső rámában térközük van, hogy a szitaszekrény minden irányban forgólag mozoghasson. Ezt a forgómozgást eszközli az A1 hajtókorongos a szitaszekrényen megerősített A3 csapágykarba akaszkodó A2 forgótengely. A szita mozgása közben, a mely itt forgó, a mely azonban épugy lehet egyenes vonalban ide-oda lengő, megnyílnak s bezáródnak az ajtók, vagyis záródnak, midőn a szita azon irányban mozog, a mely felé az ajtók nyitódnak, és megnyílnak az ellenkező mozgásra. Az utóbbi mozgás e leírásban rövidség okáért hátramozgásnak; az ellenkező mozgás előremozgásnak fog neveztetni. A hátramozgás esetében a a ajtók vagy csappantok fölpattannak s az előremozgás esetében bezárulnak. A d ajtó mögött levő őrlemény az ajtó nyílásakor tehetetlenségénél fogva azon kivetődik, de az ellenkező mozgásra nem tud visszakerülni a becsukódott ajtón, hanem a mellső oldalon erősen neki fekszik, hogy a rákövetkező hátramozgásnál a legközelebbi nyíló ajtón kiröpittessék stb. Az ábrában, a hol több szitaszakasz egymás mellett van, a d ajtók két-két tőszomszédos szakaszban mindig ellenkező egymásutánban nyitódnak s zárulnak, mint az a 2. ábrában látható, a hol az előremozgás közben 1, 3, 5 nyitva s 2, 4, 6 zárva vannak. A végeken a 2- abra- tőszomszédos 1, 2, 3 stb. szakaszok egyenlő d ajtókkal vannak egymással összekötve, melyek azon esetben, hogy a szitamozgás egyenes vonalú, rézsutosan helyeztetnek el, a mint ez a 2. ábrában jobbról jelezve van. Az 1. ábra részint azt mutatja, a mint a fajtázandó őrlemény a szita mozgásakor, (a mely a szita egyik szakaszára nézve előremozgást, másik szakaszára hátramozgást jelent), a d nyílt ajtókon kivetődik, részint azt, mikép fekszik le a zárt ajtó előtt, a melyen helyére többé vissza nem kerülhet. A 2. ábra az emelvények egyikén az őrlemény menetét mutatja, mely a nyilak irányában a d nyíló s záródó ajtókon kényszeredetten mozog odább, a mikor is, mint ez már emlittetett, közömbös, mely irányban forog a szita s mily állást foglal el. Ha a d ajtókat a b1 falak közt olykép szerkesztjük, hogy váltakoztathatók legyenek, azaz mindkét oldal felé fölpattanhatókká tétetnek, de egyik oldalba mozgásukat akadályozó csapszeget dugunk, akkor a csapszeg átdugásával, s 2 1. ábra.
