Találmányok leirása, 1889
Bőrhengerlő-gép.
15 Bőrhengerlő-gép. Föltaláló : Brown E. V. Bécsben. A szab. kelt 1888. nov. 13. XXII. 2,997. B. A bőrt a gépi hengerlésnél ide-oda kell mozgatni, mert a hengerek csak bizonyos irányokban mozgékonyak. A bőr-hengerlésnél azért gyakran előbbséget adnak a kézi járószékeshengerlőnek, mert a bőr minden részére oda lehet irányozni. Csakhogy vele a munka lassú s fárasztó, mert a járószéknek súlya igen nagy (10 mázsánál is több). A találmány oly járószékes hengerlőre vonatkozik, melyet nem kézi, hanem gépi erő hajt. A munkásnak csupán a gépet kell minden irányban a bőr fölött odább irányoznia s ellenőriznie, a járószéket magát a gép mozgatja. Az 1. ábra a találmány lényegét mutatja, mig a 2., 3. s 4. ábrák egy a találmány szerint szerkesztett teljes bőrhengerlőgépet tüntetnek föl. Az A járószék, В a hengerlő, C a fogantyú, D a hajtó, hogy a hengerlő gépi utón indittassék forgásnak. Mint a 2. ábrából (nézet) és a 3. s 4. ábrából (metszet) kitetszik, а В hengerlő forgását áthárító eszközli, a mely az / hajtóval kapcsolatos. А В hengerlőnek g tengelyére erősített D fogaskerékbe akaszkodik az i hajtó. Ez utóbbi az üreges j rúdba teleskopszerűen tolható k rúddal kapcsolatos az f hajtó révén. Az l in ízületek lehetővé teszik, hogy а В hengerlő az A járószékek minden állásában megszakítás nélkül foroghat. A helyett, hogy a k j tengely teleskopszerűen készülne, az óhajtónak tengelyét függőleges helyzet helyett vízszintesben lehet föl-alátolhatóvá jtenni, vagy pedig hajlékony tengelyt lehet neki adni az ismert szerkezetek szerint.
