Találmányok leirása, 1889
Kulcslyuk-elzáró.
3 lábra Шга 5.óbra Kulcslyuk-elzáró. Föltaláló : dr. Eiche Fr. Schandau-Sachsenburgban. A szab. kelt 1888. decz. 9. XXII. 3,215. А. A találmánynak czélja, hogy bármily zár, ha egyszer a kulcs le van huzva, biztositó záróval láttassák el, a mely megakadályozza, hogy a zárt a zárlyukon meg lehessen nyitni. A legtöbb, nevezetesen a gyárilag készített zárak, akár tömör akár csöves kulcsra járjanak, többé-kevésbé megnyithatók főkulcscsal, tolvaj kulcscsal, kampóval vagy ilyesmivel. Kevés biztonságot nyújtanak a jogtalan behatolás s tolvajlás ellen. Pedig minden zár a kulcslukba rakott készülékkel a tolvajkulcs ellenébe biztosítható. E készülék lényege abban áll, hogy a tulajdonostól őrzött kis zárókampó vagy ilyesmi a kulcscsal zárt szabad kulcslukba tolatik. E kis zárókampó vagy segédkulcs minden zár számára más-más, melyet a tulajdonos titokban tart. Az 1. és 2. ábra a zárban levő rendes kulcsot mutatja, a 3. s 4 ábra a tömörkulcsos zár biztos elzáróját, az 5. s 6. ábra alkotó részeit e biztos elzárónak, a 7—9. ábrák a 6. ábrabeli hüvelynek keresztmetszetei, a 10. s 11. ábrák segédfogói a 3. s 4. ábrabeli elzárónak betolására s kihúzására, a 12 —14. ábrák tömörkulcsos zár biztos elzárójának alaprajza, homloknézete s keresztmetszete. A 15—17. ábrák ugyanaz módosított bezzentővel; a 18. s 19. ábrák csöveskulcsos zár biztos elzárója. A tömörkulcsos zár biztos elzárói állnak a kulcslyukba betolt hüvelyekből (6. ábra), melynek В s M kereszbeálló hasadéka van s belsejében В tarajos s M peczkes К bélt rejti. A csöveskulcsos zárak elzárói (18. s 19. ábra), melyek csak a zár D töviskére tolandók, В tarajos Hz hüvelyt képeznek; a bél itt elmarad. A H hüvelybe foglalt К bélt a kulcslyukban nem forgatható hüvelyben forgathatni kell, hogy a В taraj, miután az elzáró a kulcslyukba betolatott, a kulcslyuk a tarajnyilás helyétől el s úgy legyen fordítható, hogy a záron belül a zár falának feküdjék (3. s 4. ábra). Erre valók a hüvelyben а В s M hasadékok ; az első (8. ábra) и ibTM (Ърэ a taraj vezetésére, az utóbbi (7. ábra) az ' AI menesztőpeczek vezetésére, mely a bélbe alkalmaztatik, miután a hüvelybe bedugatott. E peczek a bélt a hüvelyben fogja ; de nincs szükség rá akkor, ha a taraj bevezetésére szolgáló hasadék beforrasztatik a tarajig. A belet s hüvelyt mindig együtt kell kihúzni s pedig az eleve forgatandó bél bezzentésével a Z\—Zu, kis fordító- s húzószer segítségével. A 18. s 19. ábrák biztos elzárásával a bezzentés H% hüvelyre esik, melynek bele nincs, hanem a zár D töviskére van tolva. A biztos elzárót a zárból nyitás czéljából hívatlannak s avatlannak nem szabad kivehetnie. E végből minden zárnak külön záróeszköze van vagy egy kis csiptető Z\ alakjában (10. ábra), melynek szárai K\ bél C csapjára járnak rá s két foggal beakaszkodnak a csap megfelelő lyukaiba, vagy tátogó Zz fogó alakjában (11. ábra), mely számára a K% bélnek A nyilásosnak kell lennie keresztben álló lyukakkal. Az ily kis fogók helyett a bél, illetve a hüvely bezzentésére külön kis kulcsok szolgálhatnak. Ilyen kis kulcsot mutat a 17. ábra, mely úgy a 15. s 16., valamint a 18. s 19. ábrabeli elzárókhoz illik s az első esetben а Kz belet, az utóbbi esetben egyenest a Hz hüvelyt bezzenti meg. 1* 14. ábra
