Találmányok leirása, 1888
Fémmegdolgozás elektromos árammal.
Melléklet a »MAGYAR IPAR' 2. számához. VI. kötet.Budapest, 1888. január 30-án. 1. és 2. sz. TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA (Különnyomat a »Közgazdasági Értesítődből.) Tartalom : Fémmegdolgozás elektromos árammal. — Hőosztó s hó’gyüjtő égetőkemencze. — Mentő-készülék, ,-r- Hjitásqirvetó'gépek magszekrényén. — Pezsgöviz-késziilék. — Önműködő festőkazán. — A galvános battériák folyadékának ní^gtílb-Uásty.jPalatábla-pótlék. — Eljárás posztó s szövet vízállóvá tételére. — Hűtő- vágj' fagylaló-készülékeken tett újitások-A- Eltartandó t<y kezelése. — Hordozható készülék szénhydrogéngáz hideg utón való készitésére. — Korszerű mozgás egyközís vezetése, ^ Víztisztító-v készülék. I i ^ i' ‘—» Y Nzabadalnii védelem alatt Álló találmányok. Fémmegdolgozás elektromos árammal. Föltaláló: Ik nardos M. O. és Olszewski Sz. Szt.-l’étei várt. A szab. kelt 18*7. nov. 14. XXI. 2,285. Л találmánybcli eljárás s készülék arra való, hogy a Volta-ív közvetetlen alkalmazásával fémtárgyak eldaraboltassanak, egyesittessenek s hogy domborodottan vagy liomorodottan ékittessenek. Az eljárás lényege a következőkben áll: ha a megdolgozandó tárgyat illetve tárgyakat valamely hathatós elektromforrás egyik sarkával összekötjük s ezt eme elektromforrásnak másik sarkával kapcsolatos vezetékkel megközelítjük, az utóbbi és a megdolgozandó testnek ahhoz legközelebb álló része közt Volta-ív keletkezik, mely a fémet keletkezése helyén a megömlésig hevíti. Nyilvánvaló, hogy ez a legkülönbözőbb czélokra használható föl. Ebből következik, hogy a fémnek neki irányított elektromos vezeték az egyik sarkot képezi, mig a megdolgozandó hely (rész) maga a vezetékkel ellentétes sarkot teszi ki úgy, hogy tehát a Volta-ív a megdolgozandó tárgy bármely részén m’nden segédeszköz nélkül keletkeztethető, mig ellenben az eddigi eljárási módoknál a fémeket vagy egy külön készülékben alkalmazott két szén illentése (Wallner) vagy két illentő (Siemens) hozta izzásba, illetve ömlesztetté meg akkép, hogy a munkadarabot közbetett készülékkel (tégelylyel) állitották a láncz két sarka közé. Maga az eljárás legfontosabb részleteiben ez: A 8. és 9. ábrában az van föltüntetve, hogy lehet két lemezt vagy pléhet egymással összekötni; e végre az elektromforrás egyik sarkával kapcsolatos vezetéket (legjobb a szénpáleza) oda közelítjük a lemezek azon részeihez, a melyeknél fogva össze akarjuk foglalni; a lemezek egymással s az elektromos forrás másik sarkával vannak összekötve s e szerint az illető helyen Volta-ív keletkezik, a mely a két lemezt e helyen úgy megheviti, hogy a fém ott megömled s lehűlvén, oly erős foglalást képez, mintha a két lemez szegecselve volna. A mellett a Volta-ívet addig működtethetjük, mig mindkét lemez keresztül megolvadt (8. ábra), vagy beérhetjük azzal, hogy csupán a fölső lemezt olvasztjuk át egészen s az alsót csak részben (9. ábra). A megolvadt fém, mely a lemezekben visszamarad, lehűlése után a lemezekkel egy egészet alkot, s összefoglalja őket. A 10. ábra ily módú összefoglalást mutat átlapol ássál; a látható kettős varrat helyett egyszerű vagy más varrat alkalmazható. A 11. ábrában ugyanily módon készítve, illesztő kötés látható. A lemezek egymáshoz illeszkedő végeikkel föl vannak hajtva s karimásak s az által, hogy a szenet a két hajtóka közti vigyornak közelitjük, keletkezik a Volta-ív. A fém megolvad az illesztés helyén s megmerevedvén, a két rész összefoglalását eszközli. A hajtókák ekkor egyúttal erősítő bordát képeznek; de ha a lemezek fölhajtása nem járja, a lemezek végeihez külön csíkokat rakhatunk, melyek egymás közt, úgyszintén a lemezek közt erős kapcso-1
