Találmányok leirása, 1888
Iratos falapok készítése.
28 egyidejűleg több váltóáramgép ugyanannyi készülék segítségével egyközűen bekapcsolható egy vagy több áramszolgáltató gépbe. Az 1. ábra szerinti patkóalakú elektromágnes helyett más alakút is választhatni, pl. a 2. ábrabeli rúdalakút. E vasrúdra ekkor rátekerjük mindkét tekercset, melyek az 1. ábrában a patkóalakú elektromágnes mindkét s/árára voltak tekerve. Mindkét tekercs mágnesező hatása ekkor egybeadódik, midőn mindkét gép áramlüktetései egybevágnak; ekkor az A horgony megvonzódik s a második gép a külső áramkörbe bekapcsolódik. A leirt készülék helyett, melynél elektromagnesi vonzódás s taszítás használtaik föl olyan is alkalmazható, melynél a helyt elektrodynamikai vonzás s taszítás nyilvánul. Ily szerkezet a 3. ábrában van vázolva. Itt a patkóalakú elektromágnes helyett S1 S2 solenoide van alkalmazva. .S'1 szilárdan van összekötve A darabbal, melyet az F rugó S* solenoidtól távol tart. A1 benyulik ,S2-be, mihelyt mindkét solenoidban az áramirány egy, más szóval, mihelyt mindkét gép áramlüktetése egybevág, a két solenoid vonzódik. 51 mélyebben bevonzódik .S2-be s mivel A együtt mozog «S'1-gyei, a g illesztő peczek bemerül n csészébe, mi által e második gép a külső áramkörbe bekapcsolódik. -— A 4- ábrában végül oly készülék van föltüntetve, melyben az A1 solenoidet vasmag helyettesíti; az .S3 solenoid azonban két tekercsből áll, melyek egy-egy géppel vannak össze kötve, s melyek mágnesező hatása akkor összesül, midőn mindkét gép áramlüktetései egybevágódnak. Iratos falapok készítése. Feltaláló : Himmel R. Berlinben. A szab. kelt 1888. jan. 27. XXII. 186. A bútorok, ajtómezők stb. kirakására s borítására szolgáló falapok egyszerű s olcsó készítésére vonatkozik a találmány és pótléka akar lenni a költséges rakottmunkának. A találmány azon az ismert tényen alapszik, hogy ha valamely falapra homorodásos, domborodásos kihevitett fémlapot szorítunk, a falap érintkező pontjai megszenesednek, tehát megfeketednek, mig az érintetlenül hagyott részek fehérek maradnak. Ha tehát a hevített fémlap írásos, vagy ábrás, vagy képes stb. homorú vagy domború alakban, az érintkezéstől a falapon az irás, ábra, illetve kép barnásán vagy fehéren jelződik, illetve beégetődik s a be nem égett helyek a falapon kidomborodnak. Az ekkép kikészített falapot, ha kívánatos, hengerrel ismét simára lehet lapítani úgy, hogy a rajzolat sík fölszinben tűnik fel. Az ily fölszint aztán meg lehet csiszárlani, a nélkül, hogy a beégetett kép élességében csorbulna. Az irás, kép, ábra készítésére az ismert módon alkalmas állványba ágyazott s esetleg fogaskerekekkel kapcsolatos két hengert használunk, melyek a falap vastagságának megfelelő távolságba állíttatnak be s rugalmas nyomással egymásnak szorittatnak. E hengerek egyikét valamely ismert készülékkel, pl. gázlángzóval megfütjük; e hengeren van rajta a homorú vagy domború ábra. Hogy az iratossá teendő falapon a szenesedés egyenletesen essék meg, azon kell lenni, hogy a henger sebessége lehetőleg egyenletes legyen, vagyis hogy az ábrás henger fölszine a falap minden részére egyenlő ideig-hasson. A hengerek sebességének változtatásával a szenesedés folyamatát tetszés szerint lehet változtatni s e szerint többékevésbbé barna ábrát keletkeztethetünk. Legalkalmasabb e beégetést furnérlapok (borításlapokra) alkalmazni, ha az ábra folytonos ismétlődése a czél E falapok ismert módon faboritásos bútorokra vagy egyéb tárgyakra enyveztetnek rá.
