Találmányok leirása, 1888

Rakottas lapok készítése.

288 Ha az ékítmény meleg utón készül, az ékitményes üvegtárgyat boltásban (Muffel) vagy közönséges égető kemenczében égetjük. Erre a porczellántörekrétegre a szándékolt festést alkalmazzuk s újból égetjük az égető kemenczében vagy boltásban. Ha az üveg­tárgyat, illetve a rajta lévő porczellánrétegen aranynyal akarjuk díszíteni, az aranyozást a festés beégetése után eszközöljük, mikor az aranyozott üvegtárgy még egyszer a bol­­tásba kerül. Hideg utón az ékitést úgy végezzük, hogy a porczellántöreket a fönnebbi módon az egészségre ártalmatlan ömlesztő festékkel alkalmazzuk az üvegtárgyra s addig szárítjuk a levegőn, mig a porczellántörekréteg annyira megkeményedett s megszáradt, hogy a festés alkalmazható rá. A festés után ismét a levegőn szárogatjuk. Ezt követheti az aranyozás, mely szintén csak a levegőn szárítandó meg. Rakottas lapok készítése. Föltaláló : Wittkowsky K. Charlottenburgban. A szabadalom kelt 1888. nov. 80. XXII. 8,188. A. A rakottas (intarsia) lapok jelenlegi készítési módja épen olyan időtrabló, mint bajmolódásos és abban áll, hogy két vagy több különböző színű furnérlapot egymásra raknak, együttesen mintásán kivágják (fonálfürészszel) s a kivágott részeket egymással kicserélik és az egyes darabok szabatos egybeillesztése közben papirosra ragasztják. Tehát, ha például sötét színű diófa s világos színű (juharfa) lapot együtt kivágnak, a keletkező sötét színű (diófa) metszelékeket a világos színű metszelékeitől elválasztott (juharfa) lapba rakják s viszont. Ez által egymást kölcsönösen kiegészítő teli rakottas lapok állnak elő, egyik sötét, másik világos mintázattal s ellentétes fenékkel. A papirosra ragasztott egy lappá egyesitett számos darab s metszelék már most kétszínű borítást (furnért) képez, melynek fonák felét az illető tárgyra, illetve vastagabb falapra enyvezik rá, mire a papirost lemossák színéről. A találmánybeli eljárásnál teljesen elmarad a mintametszelékek időtrabló beillesztése, mert itt csak egy borítólap metszendő ki, mire a metszelékeitől megfosztott mintás lap egy nem mintázott lapra rá- és besajtoltatik. E sajtolástól a mintás lap fölülete a fenék­lapéval egy síkba esik s a közéjök alkalmazott kötőszerrel tartós rakottas lapot képeznek. Az eljárás lényege tehát az, hogy itt egy kimetszésekkel mintázott lap egy teli, tehát nem mintás lappal egymásra illesztéssel s nyomással egy fölszínes síkba sajtoltatik s a kettejök közé tett kötőszer tartósan egyesíti őket, mig eddig sok ellentétesen min­tázott darab egymás&z illesztéssel s azután közös fenéklapra enyvezéssel egyesittetett. A találmánybeli eljárás ez: az ékitményes kimetszéseknek szánt boritó-lapokat egy­oldalasait közönséges hőmérsékletben száradó enyvvel, illetve kötőszerrel bekenjük s száradás után számos ily boritó-lapot szorító-enyvésztőkkel erősen egymásnak szorítunk s az egész nyalábot a kívánt minta szerint szelőfürészszel kimetszük. Az ily módon elő­állott ékitménylapot, például diófaboritó-lapot, ráillesztjük egy fenéklapul szolgáló tetszés szerinti vastagságú teli lapra s mindkét lapot a megmelegitett szoritó-lapok közé erős sajtóba rakjuk, a melyben nagy nyomást szenvednek. A melegtől a mintás-lap enyve tapadóssá lesz, valamint egyidejűleg a fenéklap fölszine lágy s nyomadós, mitől mindkét lap bensőleg egyesül, vagyis az ékitményes lap a fenéklapba süpped, s ennek szabadon maradó síkjai mintegy a mintás-lap fölszinéig földuzzadnak. Ezzel a művelet be van jejezve s kész a sima rakottas lap. A rakottas lapok készítésének eddigi módszerével szemben ezekben jeleskedik az imént leirt eljárás. Legelőbb is elmarad fáradságos berakása s kicserélése a metszelé­­keknek, továbbá az ékitményes lap készítésére bármily vastag pengéjű fűrészt használ­hatni a finom fonálfürész helyett, minthogy nem kell positiv s negativ mintákat egymásba rakni, melyeknek egymástól mvaló távolságának, illetve egymásközti hézagának lehetőleg csekélynek kell lennie, a mi a fűrész-pengétől függ. E szerint nagyobb számú boritó-lapot lehet egybefogni s egyidejűleg kimetszeni s különösen azért is, mivel a könnyebb kezel­hetőség végett vékonyabb furnér-lapot lehet választani, mint a fáradságos egymásba­­rakás műveleténél törésnek; kitett ékítmény-darabocskáknál. IV.-.ti könyv uyomda-reazveny-tarsasaíí.

Next

/
Thumbnails
Contents