Találmányok leirása, 1888

Fémmegdolgozás elektromos árammal.

elgondolható állásba enged helyezni. К a szén, L a széntartó, az AP csukló s X békó a szén beállítására valók. А V markolaton van az Ol másodperczmérő, mely az Л emeltyűvel a kis P emeltyű utján (3. és 4. ábra) akként van összekötve, hogy ha az X emeltyűt а V markolathoz közelitjük, a másodperczmérő megindul, a mi a Volta-ív képződésével egyidejűleg történik, minthogy az X emeltyű ugyanazon mozgásával a szén a fémtárgyat ott közeliti meg, a hol a Volta-ívet gerjeszteni kívánjuk. A Volta-ív meg-14. ábra.

15; ábra.

Iß. ábra.

17. ábra.

18. ábra.

19. ábra..

20. ábra.

szakítása s a másodperczmérő vesztegmaradása szintén egyidejűleg következik be, midőn a Q rugó az X emeltyűt lebocsátja. Ez által a Volta-ív hatásának idejét másodperczek szerint lehet mérni s tetszés szerint szabályozni. A 6. ábra egy rámát tüntet föl, a rajta

megerősített két pár ZZ Z sínekkel. E sínek a Volta-ív bizonyos pontokon való gerjesztésére szolgálnak, mely pontok egymástól való távolsága a sínek beosztásának nagyságával egyenlő; a Z sima sínek szakadatlan egyesítésre valók egy vonal hosszában. Az említett készülékek mindegyike a vezetékdrótok egyikével van összekötve, a másik vezetékdrót a munkadarabhoz, a melyen a Volta-ív gerjesztetik, van megerősítve vagy fémasztallal van összekötve, a melyen a munkadarab nyugszik. A 7. ábra fémlap, mely munkaasztalul szolgál, s itt Rl csiptetőt ábrázolja a ráerősitett vezetékdróttal. E készülékek más szerszámokkal vagy szerszámgépekkel is összeköthetők, pl. valamely hengermű hengereivel, vagy kalapácsokkal, melyek alá a tárgyak további megmunkálás végett önműködőleg járulnak, mihelyt a Volta-ív megszűnik működni. Az összes készülékeknek el kell látva lenniök homályos üvegből való ernyőkkel, hogy a műveletet a szemek minden ártalma nélkül meg lehessen figyelni.

24. ábra.

.

4

Zl. aura.

22. ábra.

23. ábra.