Találmányok leirása, 1886
17. Emeltyűművezet nagy terhek emelésére, úgyszintén sajtolásra
26 utóbbi sima, tehát nincs tekerülete s elég nagy arra, hogy az A orsó kényelmesen járhasson benne. A D alaplemez kinyúló E karján az a csap körülforgatliatólag fészkel az F emeltyű. Egy másik H emeltyű közvetetlenül а В kerékre annak C agya körül forgólag van alkalmazva. Az F és H emeltyűk végei hüvelyszerűen ki vannak kupásitva a mely о és o1 üregekbe a G emelőrúd dugható be. A H emeltyű aljából kiemelkedik b rész, mely a H emeltyű hosszanti tengelye irányában horonynyal van fölbarázdálva. Az F emeltyű egyik furatába d csapszeg van beeresztve, melynek feje a H emeltyű aljában levő horonyba akaszkodik, mi által mindkét emeltyű úgy van egymással kapcsolatban, hogy mikor a csap körül F emeltyűt részben forgatjuk, részleges forgásnak kényszerittetik a H emeltyű is а В kerék C agya körül. A d csapszegfej a két emeltyű kölcsönös állásának változásakor ugyan a mondott horonyban ide-oda sikulhat, de hogy ezt elhagyhassa, ebben az utóbbit határoló s ezek fölé kiálló oldalpofák megakadályozzák, úgy, hogy ezzel az F emeltyű mozgása a H emeltyűre áthárittatik. A H emeltyű megfelelő nagy furatába jó beilled, de benne könnyen forog az e csapszeg, melynek alsó végével J kettős zárókilincs erősen van összekötve és a felső vég hasadékában egy peczek segítségével meg f rúgó. E rúgó a H emeltyű megfelelő furata mögötti g peczekbe fekszik, mi által a J zárókilincs a g peczekkel ugyanazon oldalon levő foggal а В kerék fogaiba kénytelen akaszkodni. Ha azt akarjuk, hogy a zárókilincs másik fogával а В kerék fogaiba akaszkodjék, mi által ez utóbbi az F vagy H emeltyűk megfelelő mozgásával az előbbivel ellentétes forgásra indittatik, egyszerűen eltávolítjuk a g peczket az illető nyílásból, az e csapszeget megforgatjuk, illetve az / rúgót annyira áthajtjuk a másik oldalra, mig az utóbbi a H emeltyűben levő hasonló ezélra való másik i lyuk mellett elhalad, s e lyukba dugjuk már most a g peczket. Az f rúgó s ezzel az e csapszeg, úgyszintén a J zárókilincs ez által az adott helyzetben megfogódik, úgy hogy most az emeltyű egyikének ide-oda mozgásakor a J zárókilincsnek а В kerék fogaival előbb akaszkodásban levő foga szabadon 1, ábra. 3. ábra.
