Találmányok leirása, 1886
15. Javított eljárás a malátaczefre készítésében
23 A tengeri О garaton majdnem a gép közepére jut s miután a verők jól megdolgozták, kihull a C3 hullajtón. Hogy az elaprózott anyagnak kihullása megkönnyittessék, a verők legkülső sora C4 vakaróvasakkal van ellátva, melyek megakadályozzák, hogy az anyag a gép belsején megtapadjon. E gépben a héjak megnyílnak s nagy darabokban lesimittatnak a keményitőtestről s a csiráról. Ugyanekkor a keményitótest finom szemekre oszlik, mig a csira elválik a nélkül, hogy elapróztatott volna. Az, hogy a tengeri három különböző termékké lesz, különbözteti meg eme elaprózó módszert az őrléstől vagy zűzástól, a melyben a szemek összes alkotó részei bizonyos fokig apróztatnak el ugyan, de el is kevertetnek. A gép sebesen járó verői egyszersmind levegőáramot is keltenek, mely az áztatástól nedves anyagot részben megszáritja. Ez megkönnyíti a keményitőrészecskék elválását a csirától s héjtól és egyúttal az anyag lehűlését is eszközli úgy, hogy a liszt, a héjak s a csirák lehülten kerülnek ki. Lehet e levegőjárást még fokozni, ha alkalmas szélkerékkel látjuk el a gépet. Az elaprózott anyagot C gép elvezeti D elevator-aljába, a honnan E edénybe kerül és innen F rengőszitára, mely hosszának kétharmadában finom drótfonadékkal van bevonva; ezen a keményitőtestek átszitálódnak, de a csirák s héjak visszamaradnak benne. A szita harmadik harmada durva drótfonadékú, a melyen meg a csirák ejtődnek át, mig a héjak a szita végén átbuknak. A szita két részéből hulló anyag a G és H edényekbe jut. Az előbbi a lisztet, az utóbbi a csirát fogadja magába. 7-be hullnak a héjak. A H és I edények az 5. ábra szerint lehetnek szerkesztve, vagyis el lehetnek választva h fal által, mely függőlegesen állhat, mint azt az ábrabeli ép vonalok mutatják, mikor a csirákat és héjakat különözve akarjuk kapni, vagy állhatnak oldalt fektetve, mint azt a kipontozás láttatja, mikor a csirákat a héjakkal keverni akarjuk. Ha a lisztet finomabbra akarjuk őrölni, ezt К malommal eszközölhetjük, melybe a liszt G-ből hull. Az erre való legalkalmasabb malom a Bogardus-féle, mely lényegében két bordás korongból áll, melyeknek csekély központkivüli a kölcsönös mozgásuk. Ha az F szitáról kerülő csirákat s héjakat még inkább el akarjuk aprózni, akkor ezeket egy másik C-féle aprózó gépen járatjuk el, a mely az őrleményt az Fl szitára ejti, a mely F mellé van sorolva. Ebből a liszt G edénybe hull, mig a csirák s héjak a Hl és Г-те, melyek helyezhető fallal vannak egymástól elválasztva. А К alatti edénybe hull a malom őrlete, a honnan P elevator Pl edénybe juttatja. Innen Q zárt edénybe kerül az őrlemény, a hol ezt erős nyomás alatt megfőzzük, hogy keményítő csirizzé legyen s igy a beczefrézésre előkészíttessék. A Q edényben kavaró működik, s
