Találmányok leirása, 1886
262. Vízvezetéki lökés nélküli csap - 263. Üvegprizmás fényvető
423 262. Vízvezetéki lökés nélküli csap. Föltaláló: Siuytermann K. Altonában. A szab. kelt 1886. okt. 2. XX. 1,952. A találmánynak czélja megszüntetni azt a lökést, mely vízvezetékekben a csap nyitásakor s zárásakor keletkezik. A találmány szerint ezt azzal érni el, hahogy a kifolyatóhoz mentői közelebb a nyomóvezetékkel közlekedő szélkazán alkalmaztalik, melynek rugalmas légpárnája a lökést felfogja. Valahányszor a csap megnyílik, a szélkazán részben ismét kiürül s a folyató nyílás utján a külső levegővel közlekedik. Az ábra a viznyomástól önműködőleg záródó selébes csapot mutat. Az a-nál a vízvezetékből jövő viz, mikor a b seléb zárva van, c szélkazánba tódul s megtömheszti az abban foglalt levegőt a viznyomásnak megfelelő térfogatig. Ha erre a d gomb benyomásával megnyitjuk a b selébet, a c szélkazánban levő viz, mely kezdetben a vízvezeték nyomásával egyenlő nyomással foly, a lökést csökkenti. 263. Üvegprizmás fényvető. Föltaláló: Nelke L. Ballimoreban (Amerikai Egyesült-Államok.) A szab. kelt 1886. okt. 2. XX. 1,954. Boltok, pinczék, pinczesorok megvilágítása fölső fényvetéssel eddig azért ütközött nehézségekbe, minthogy az üvegtestek nem voltak úgy alkalmazhatók, hogy a fényből sok kárba ne vesszen. Az üvegtestek az őket viselő rámába be voltak süppesztve vagy lépcsőzetesen elhelyezve, az ily esetben meg a vízlefolyás tökéletlen. A találmány e nehézségeket prizmás üvegtestek alkalmazásával hárítja el, melyeknek két vállapja van, melyek egyike közel esik a beeső síkhoz, a másik pedig az ellenkező oldalon van mélyebben az első vállapnál. A prizmák rámába akaszthatok, mely ferdén áll úgy, hogy a prizmák fölső vagy beeső síkja vízszintes, mely állás a fény fölvételére s tovább adására a legalkalmasabb. Az 1. ábra látékos (Perspektive) nézete ily üvegprizmának, a 2. ábra egy ráma megrakodva ily prizmákkal s szellőző nyílásokkal, melyek egyike nyitva áll, a 3.
