Találmányok leirása, 1886
10. Bevonás vagy díszítés alumíniummal
14 10. Bevonás vagy díszítés alumíniummal. Föltaláló: dr. Gehring G. Landshutban (Bajorország). A szab. kelt 1885. okt. 28. XIX. 2153. A találmánybeli eljárással úgy hideg utón, valamint égetéssel bármely anyagból való tárgy alumíniummal bevonható. Ennek eszközlésére veszünk zsirsavas vagy gyantasavas agyagföldet (tehát agyagföldszappant), legyen az bár közömbös vagy aljas s ebből egy részt eldörzsölünk négy rész levendulaolajjal (oleum lavendulae spicae) vagy más illóolajjal s az alumíniummal vagy aluminiumbronzporral. Az elkeverés sorrendje tetszés szerinti, de még a mennyiség arányát is változtathatni a kívánt eredményhez képest. A zsirsavas vagy gyantasavas agyagföld úgy készül, hogy közönséges szappant vagy gyantaszappant föloldunk s azután timsóval lecsapatjuk. Ugyanazt az eredményt érni el, ha (aljas) aluminiumpalmitatot, mely a szappan ülesztés czéljából kereskedésben kapható, s arra alkalmas gyantát, legjobbnak bizonyult a kopaiva-gyanta, súlyának felében adunk hozzá. Eme agyagföldszappant a fönnebbi súlyarányban illő olajokban föloldjuk higan folyós lakká, mire ezt csészében vagy üveg- vagy márványlapon a legfinomabb alumíniummal, illetve aluminiumbronzzal híg szörp sűrűségre eldörzsöljük. E keverék már most ecsettel vagy tollal fémre, üvegre, porczellánra, bármily agyagárúra, kőre ráfenhető úgy, hogy egész fölszinük betelik vagy hogy ékítményt festünk rájuk, vagy patronozzuk vele, mire a levegőn vagy több vagy kevesebb hővel, mely a vörösizzásig fokozható, megszáritjuk, illetve beégetjük. Az égetés történhetik Bunzen-lánggal vagy széntüz fölött fújtatott lánggal boltpestben, izzópestben, zománczpestben. Ez eljárás a többi közt különösen arra alkalmas, hogy aczél vagy vas a rozsda ellen megóvassék, a mit nevezetesen akkor érünk el, ha az aluminiumbevonat alkalmazása előtt az aczélra, vasra előbb a fönnebbi agyagföld-szappanoldatot olvasztjuk rá. Az aluminiumbevonat köszörülése s csiszolása az ismert módokon történik. Bizonyos czélokra még egy más keverék is használható, mely az előbbitől ömlesztő hozzáadásával különbözik, melynek aránya a díszítendő tárgy természete szerint módosul. A legtöbb tárgynak leginkább alkalmas ömlesztők a wismuthoxydok (salétromsavas vagy alji salétromsavas wismuthoxyd) vagy egymagukban, vagy boraxszal vegyülten, továbbá a beégethető ismert fémoxydfestékek, minők a borax-, ólomkvarcz- s fluorpátömlesztők; 1 súlyrész aluminiumbronzhoz veendő V* súlyrész ömlesztő és 2—3 súlyrész palmitatoldat. Oly tárgyakra, melyek már festékesek, az azok alapfestékére használt ömlesztő alkalmazandó, vagy el is maradhat abban az esetben, ha magasabb hőfokot alkalmazunk, mert ekkor a már beégetett
