Találmányok leirása, 1885

21. Dróthúzó gép

34

maró-kálioldatba) tétetnek s vastagságukhoz képest 10 vagy 15 perczig abban hagyatnak, minek következtén megpuhulnak s gyurhatókká lesznek. Eire a tárgyak addig tétetnek vízbe, mig a maró-natron vagy maró-káli teljesen kilúgoztatott. Ezután meleg fém-formákba kellő nagyságú nyomás alatt kemény testté sajtoltatnak. Ez eljárás [különösen kisebb alakú finom iparczikkekre alkalmas.

A puhitás második módja ez: a fonással, illesztéssel alakított tárgyak a hajlított fából készített bútorok gyártásánál alkalmazott eljáráshoz hasonlólag, addig tétetnek ki nagy hőmérsékletű vízgőznek, mig többé-kevésbé gyurhatókká (plastikusokká) lesznek, a mi a tárgyak vastagságához képest 10—40 perczig tart, mire meleg fém-formákban kellő'nagy nyomás alatt sajtoltatnak. Miután a tárgyak maradandó alakot öltöttek, még azon módon a srófokkal jól összefoglalt formákban a sütőkemencze hőfokára fűtött helyiségbe tétetnek, hol 5—20 perczig maradnak, vagyis inkább addig, mig fölületük a fémformákban barnássá lesz, azaz több-kevesebb kreosot fejlődik, mely a tárgyakat áthatja (impregnálja, a mely azokat a rothadás, gombaképződés s szúrágás ellen megóvja. A nagyobb, olcsó iparczikkek ez utóbbi módon készülnek. Ugyanezek még az alakítás előtt tűz- s vízállókká tehetők, avathatok, csiszolhatok, csiszárolhatók, mázolhatok vagy festhetők. A hőmérséklet legnagyobb változása nekik meg nem árthat s az aszásnak (fogyásnak) s repedésnek nincsenek alávetve.

A föltaláló szerint a következő árúk gyárthatók a találmánybeli módon: festőlapok, kép- s tükörrámák, rajzdeszkák s vonalzók, színházi díszítmények, színfalak, tokok, szelenczék, dobozok, útitáskák, kofferek, hangszerek, minden alakú zongorák, vonó- s fuvó-hangszerek, orgonasípok, kádármunkák, fürdőkádak, csövek, tekeasztalok, dákók, asztalos-munkák, iskolapadok, szobrok, gerendák, lépcsők, bürük s hidak, tetőzetek, fapadlózatok, szekerek, kocsik, waggonok, kerekek, vasúti talpfák és sínek, ladikok, hajók, puska-agyak, gazdasági eszközök, sátrak, nyaralók stb.

21. Dróthuzó gép.

Föltaláló : Buisson J. M. Belmontban (Francziaország). A szabadalom kelt 1884.

decz. 14. XVIII. 2477-A húzandó drót legelőbb Q vezetékcsigán megy át, majd meg P feszitőcsigán, mire az R korong, a mely körré övezve van, a legbővebb M huzóvason huzza keresztül. Az R korongról azután eljut a Q' második vezetékcsigára, a Pl második feszitőcsigára, a rákövetkező Ml huzóvasba és R1 korongra s ekkép tetszés szerinti számú Q2 Q3