Találmányok leirása, 1884
23. Talpkerekitő kés
39 azért még sem válik hasznavehetetlenné, mert csak ezt a részt kell megűjitani. Аса tető,amelybe a d ésesróf jár s melyek az eddig felsorolt részeket összetartják. Az f kés hosszúkás alakú s mindkét végén egyszerre kiélesithelő éllel bir, a végből, hogy ha használat folytán az egyik végén levő élét elveszti, ez esetben a másik végén levő éle legyen használható. Minthogy pedig a kés alsó fele szélesebb a felsőnél, a h fogantyú belsejében is a kés helye ily alakra van kivésve, minélfogva a kés csakis kellően fordított felével illeszthető a fogantyúba, mikor is a szerszámot függőlegesre kell fordítani, hogy a kés saját súlyánál fogva minden igaziIás nélkül helyére jusson. Ezután a kés fölé eső g zománczolt sróffal leszorittatik a kés, a a h fogantyútan végig menő vésctbe beillesztetik és a fogantyú a részében levő srófházba az i srófbecsavartatik, mely a kést a nyélben erősen fogja s a fogantyú végén levő lyukat is elfödi. A későbbi élesítéskor is csak az i srófot veszszük ki s a kést szorító g srófot kissé megeresztjük ; mikor is a kés a fogantyúból kijön. A kés beillesztésénél csupán arra kell ügyelnünk, hogy annak alsó vége a b késellenőrző alsó végéhez jól neki feküdjék és csak akkor szorittassék le a zománczolt sróffal. Ha a kés megkopott, ennek hosszából mintegy x/s centiméternyit kell leköszörülni s ha ez a rész többszöri élesítés után csaknem a széléig kopott, ekkor a megmaradt keskeny részt le kell reszelni s a másik végén látható alak szerint l/> cmtnyire kiköszörülni, mely eljárás minden elkopás után követendő. 4. ábra.
