Találmányok leirása, 1884

92. Újítás levélboritékon

15é>

ben van elhelyezve, ide-oda tolatik, ha a d helyező c-re fordittatik. A 4 5 külömbzéki sróf csak szerkesztményileg külömbözik a fentebbitől, hatása ugyanaz. E kettősen ható járgány ép úgy mint egyszerűen ható az L és Z.2 terhek függőben tartására alkalmas, úgyszintén azon sülyeszcésére fékezéssel. Ha a helyező vesztegállásából lassankint forgásnak mdittalik, vagyis kisebb szögsebességgel mint a minő a1 és a2-e akkor a megszorított surlódó felületek siklása közben 21 vagy 2"-nel lassú megindulás következik be. A helyezővel a sülyedó teher végül lassan meg is üllepithetó.

c) Fogas csatolású váltójárgányt tüntet föl az 5. ábra. Lényegében a b alatti szerkezet van itt ismételve, csakhogy a surlódó felületek helyett fogazat van alkalmazva. A ki s betolás ennél aránylag jóval csekélyebb nyomást kíván, ellenben nagyobb eltolódását a b darabnak. Ez oknál fogva a helyező külömbzéki srófjának tekerülete (5) meredek, a 4-é megfordítva emelkedő s szintén igen meredek, úgy hogy d csekély forgatása ú-nek jelentékeny eltolódását eszközli. A c tengely itt a c fogaskerek segítségével g fogasrudat hajtja. Ha ezek forgóiránya változtatandó, a d akasztókerék megkötendő s azután a megfordított irányban hajtandó. Megállítás esetében a d megakasztatik, s azután magára hagyható, minthogy az e fék a kereket megfogja s ezzel a b csatló-korongot a közép, azaz kitolt állásban tartja.

Ha azt akarjuk, hogy a c forgásirányának megváltoztatása önműködőleg történjek, a d helyező helyébe d fogaskerék teendő (6. ábra),, a melybe g1 ütközők, melyek g-vel kapcsolatosak, az előre vagy hátramenés szerint beléiitköznek. Ez ütközők vagy taszítok rugalmasak, úgy hogy a d helyezőnek súrlódási ellenállásánál fogva megfeszülnek, mire azt középállásából kilökik az ellenkező állásba.

92. Újítás levélboritékon.

Feltaláló : Barthelemy L. Becsben. A szabadalom kelt 1884. márczius 28. XVIII. 474v

A levelek jogtalan s titkos felbontását jobbadán vízgőz alkalmazásával eszközük. Hogy ennek eleje vétessék, legjobb a czímzetet a levélboriték leragasztott felére Írni, mert a vízgőzzel az írás elmosódik, mi a levéltitok szentsége ellen törőt szándékától visszatartja. Azonban a jelenleg használatban levő levélboritékok visszáján bajos irni, minthogy a toll a boríték egymásra ragasztott nyelveinek szegélyébe ütődik s a tintát szétfecskendi. Az új eljáráshoz képest kell tehát módosítani a boríték szabását. A feltaláló ezt ekkép ejtette meg: Az 1. ábra az új borítékot kiterjesztve visszájáról tünteti föl. Az a b c a rnézgás részek, / az i nyelvbe vágott hasadok. A 2. ábra