Találmányok leirása, 1884

52. Eljárás száraz vagy nyirkos s valahogy elaprózott anyagoknak pl. agyagnak tömör testté való sajtolására

87 san kapcsolatos. Ezt a szitát elóded részén a pl csapok h emeltyűk­kel vezetik s mozgatják. A h emeltyűk (1. és 2. ábra) az и tengelyen forognak és szintén az e tengelyen levő q rugótól a t hármas bütyök felé nyomatnak, mely a d hajtótengelyre van ékelve. Az r szabályzó (1. és 2. ábra), melyet a d tengelyből kiindulva Y és y1 fogaskerekecskék mozgatnak, a b garat e kitorkolóját a gép belsejétől elzárja. Az i csapok körül forgatható a hullámos-bádogból való к bordás bádog, mely az / srófokkal tetszés szerinti helyzetben erősíthető meg. A \ keréknek nyíl irányban eszközölt forgatására az r torokszabályzó lassú forgásnak indul, mig ellenben az m tengely küllőivel s szárnyaival gyorsan kering, és a / hármas-bütyök a vele kapcsolatos q rugóval a h emeltyűket és az ezzel összekötött s szitát és g rácsot sebes rázkódásra kényszeríti. A gép működése alatt a szőlőfürtök a szabályzótól egyenlő idő­közökben s mennyiségben vezetve, ráhullanak a gyors forgásban levő szárnyakra, melyek folytonos ütés közben azokat а к bordás-bádogon elvezetik s g rácsnak neki röpítik. Ez által a szőlő bogyói a csutkák­ról leválnak és egyúttal annyira elmálnak, hogy héjuk parányi dara­bokra foszlik szét, mig a fürt csutkái rugalmasságuknál fogva sértet­lenül maradnak. Az elaprózott bogyók a rácson át az alája helyezett edénybe gyűlnek, a csutkák pedig az s szitára esnek, a melyen tel­jesen megfosztatnak a bogyóktól, s végül a gépből a rázkódás követ­keztén kitakarittatnak. 52. Eljárás száraz vagy nyirkos s valahogy elaprózott anyagok­nak, pl. agyagnak tömör testté való sajtolására. Feltaláló: Rost 0. Rákos-Kőbányán. A szabadalom kelt decz. 6-án. XVII. 2,616. Elaprózott anyagokat szilárd testté alakítani sokszoros kísérlet­nek volt tárgya. A balsikernek okai a következők voltak: Az össze­­sajtolásuk kivétel nélkül úgy történt, hogy tetszés szerinti kereszt­­metszettel biró edényt az elaprózott anyaggal megtöltötték és azután mindkét oldalról sajtó dugattyúkat mozgattak az edényben egymás felé és az anyagot ekképen tömhesztették, vagy pedig még gyakrabban az által, hogy csak egyik oldalról egy dugattyút járattak be, mig az edény másik vége lemezzel volt elzárva. Mindkét esetben pedig az edényt, mihelyt a kellő mennyiségű anyagot magába vette, mindkét, oldalról elzárták. Már most az elaprózott anyag közé zárt levegő, mihelyt a dugattyúk működni kezdtek, tehát az anyagot összenyomták, nem szabadulhatott ki, vagy pedig ha a dugattyúk lyukakkal láttattak el, nem elegendő mennyiségben. A levegő tehát benne maradt az

Next

/
Thumbnails
Contents