203946. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-fenil-tiokarbamid-, izotiokarbamid és karbodiimid-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203 946 B 2 3.7. Kontakt hatás Nilaparvata lugens (nimfák) ellen A kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Körülbelül 20 napos rizspalántákat, melyek magassága körülbelül IS cm, 5,5 cm átmérőjű cserepekbe ültetünk. A növényeket foigótányéron, 40-40 ml, 400 ppm vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó acetonos oldattal permetezzük be. A permedé beszáradása után minden növényre 20-20 vizsgálati nimfát helyezünk, melyek második vagy harmadik állapotban vannak. Hogy a kabócákat elmenekülésükben meggátoljuk, az elültetett növényeket ádátszó hengerben helyezzük el, és ezeket gézborítással látjuk el. A nimfákat 6 napon át tartjuk a kezelt növényeken, melyeket legalább egyszer naponta öntözünk. A kísérletet körülbelül 23 °C hőmérsékleten, 55%-os relatív nedvességtartalmú levegőn és 16 órás megvilágítási periódussal végezzük. Az 1.2.1.1.-1.2.1.34., 1.2.2.1.-1.2.2.51. és 1.2.3.54. példák szerinti vegyületek a fenti vizsgálatiban legalább 50-60%-os hatást mutatnak. 3.8. Szisztemikus hatás Nilaparvata lugensszel szemben Körülbelül 10 napos és körülbelül 10 cm-es rizspalántákat műanyag tartályba állítunk, mely a vizsgálandó hatóanyag 20 ml vizes emulzió-készítményét tartalmazza, 100 ppm koncentrációban, és az edényt lyuggatott műanyag fedéllel zárjuk le. A rizsnövények gyökerét a lyukakon keresztül a vizes vizsgálandó készítménybe márjuk. Ezután a nyíláson levő lyukat vattával eltömjük, hogy a növényeket rögzítsük, és megakadályozzuk a vizsgált készítmény gázfázisának befolyásoló hatását Ezután a rizsnövényekre 20 N2-N3 állapotú Nilaparvata lugens nimfát helyezünk, és a növényt műanyag hengerrel lezárjuk. A kísérletet 26 °C hőmérsékleten, körülbelül 60%-os relatív nedvességtartalmú levegőn és 16 órás megvilágítási periódus mellett végezzük. A második és ötödik nap elteltével meghatározzuk az elpusztult kísérleti állatok számát, és összehasonlítjuk a kezeleden kontrollok számával. Ebből megállapítható, hogy a gyökér által felvett hatóanyag a felső növényi részeken levő kísérleti állatokat elpusztítja-e. Az 1.2.1.1.-1.2.1.34., 1.2.2.1.-1.2.2.51. és 1.2.3.1.-1.2.3.54. példák szerinti vegyületek a fenti vizsgálatban 80-100%-os hatást (mortalitást) mutattak Nilaparvata lugensszel szemben. 3.9. Hatás talajban élő rovarokkal (Diabrotica balteata) szemben 350 ml földet (összetétele: 95% térfogat% homok és 5 térfogat% agyag) 150-150 ml vizes emulzióval keverünk, mely a vizsgálandó hatóanyagot 400 ppm koncentrációtan tartalmazza. Ezután körülbelül 10 cm felső átmérőjű műanyag tartályt az így kezelt földdel részben feltöltünk. Tartályonként a talajba 10, harmadik lárvaállapotban levő Diabrotica balteata lárvát helyezünk, négy kukoricacsírát ültetünk el, és az edényt földdel feltöltjük. A megtöltött edényt ezután műanyag fóliával letakarjuk, és körülbelül 24 eC hőmérsékleten és 50% relatív nedvességtartalmú levegőn tartjuk. Hat nap elteltével a tartályokban maradt földet leszitáljuk, és a visszamaradt lárvák mortalitását meghatározzuk. Az 1.2.1.1.-1.2.1.34., 1.2.2.1.-1.2.2.51. és I.2.3.I.-1.2.3.54. példák szerinti vegyületek a fenti vizsgálatban legalább 50-60%-os hatást mutatnak. 3.10 Kontakt hatás Aphis craccivorával szemben Cserepekben kihajtatott, 4-5 napos borsópalántákra (Vida faba) a kísérlet kezdetén körülbelül 200-200 Aphis craccivora egyedet telepítünk. Az így kezelt növényeket 24 óra elteltével a vizsgálandó vegyületeket 400 ppm koncentrációban tartalmazó, vizes készítményt permetezünk, azokat csepegésig nedvesítve. Vizsgált vegyületenként két-két növényt alkalmazunk. A mortalitási értékek meghatározását 3 és 5 nap elteltével végezzük. A kísérletet körülbelül 21 °C hőmérsékleten, és körülbelül 55% relatív nedvességtartalmú levegőn végezzük. Az 1.2.1.1.-1.2.1.34., 1.2.2.1.-1.2.2.51. és I.2.3.I.-1.2.3.54. példák szerinti vegyületek a fenti vizsgálatban legalább 50-60%-os hatást mutatnak. 3.11. Kontakt hatás a Myzus persicae-val szemben Körülbelül 4-5 napos, vízben kihajtatott borsópalántákra (Vicia faba) a kísértet kezdetén 200-200 Myzus persicae egyedet telepítünk. Az így kezelt növényeket 24 óra elteltével a vizsgálandó vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó, vizes szuszpenziöval permetezzük be közvetlenül, míg azok csepegésig nedvesednek. Minden vizsgált anyag esetén két növényt alkalmazunk. Az elhullási arány megállapítását az adagolást követő 3. és 5. napon végezzük. A kísérletet körülbelül 21 °C hőmérsékleten, és körülbelül 60%-os relatív nedvességtartalmú levegőn hajtjuk végre. Az I.2.I.I.—1.2.1.34., 1.2.2.1.-1.2.2.51. és I.2.3.I.-1.2.3.54. példák szerinti vegyületek a fenti vizsgálatban legalább 50-60%-os hatást mutatnak. 3.12. Hatás Tetranychus urticae (OP-irzékeny) ellen Phaseolus vulgáris-növények primer leveleit 24 órával az akaricid hatás vizsgálata előtt Tetranychus urticae (OP-érzékeny) tenyészetből származó, fertőzött levéldarabtal borítjuk (kevert populáció). A tolerancia jelen esetben a diazinonnal szembeni tűrőképességre vonatkozik. Az így kezelt, fertőzött növényeket a vizsgálandó vegyületet 400 ppm koncentrációban tartalmazó emulzióval permetezzük be, míg a növények csepegésig nedvesek lesznek. A kísérlet során a növényeket 25 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13