203933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapot regenerálására sejttenyészetből

1 HU 203 933 B 2 indol-3-piroszőlősavat, indol-3-ecetsavat és p-klór-fe­­noxi-ecetsavat Az előnyös auxin az a-naftil-ecetsav. Az auxinoknak bármely olyan koncentrációját alkal­mazhatjuk a jelen találmány szerinti eljárásban, amely kallusz-képzést indukálhat. A megfelelő koncentráció 0,1 és 10 mg/liter között van. Előnyös koncentráció a 2 mg/liter, főleg ha az auxin a-naftil-ecetsav. A kallusz indukciós tápközegben levő citokinin bár­milyen citokinin lehet, amely képes kallusz indukálásá­­ra. A megfelelő citokininek között találjuk a kinetint, 6-benzil-adenint, 2-izopentil-adenint és zeatint Az el­őnyös citokinin a kinetin. A citokinin bármely koncentrációját, amely képes kallusz-képződést indukálni, alkalmazhatjuk a jelen ta­lálmány szerinti módszerhez. A rregfelelő koncentrá­ció 0,1 és 10 mg/liter között van. Előnyös koncentráció 1 mg/liter, különösen amikor a citokinin kinetin. Ha a tápközcg szilárd, ez olyan alkotórészt tartal­maz, amely megszilárdulást okoz, pl. 0,8% agart, pl. Agar Noble (Difco) agart, vagy 0,8% agarózt (minden százalék ebben a leírásban tömeg szerint van megad­va). A szövetet kallusz indukciós tápközegen tenyésztjük annyi ideig, amely elegendő a kallusz keletkezéséhez, így pl. szövetet lehet tenyészteni olyan kallusz indukci­ós tápközegen, amely szénfonásként glükózt tartal­maz. Öt hét indukciós periódus a tipikus. Allenyészté­­seket hajtunk végre, ha szükséges, hogy megakadá­lyozzuk a bámulást Előnyösek az egyhetes altenyész­­tések. A keletkező kallusz lehet szervetlen, vagy tartalmaz­hat pro-embrionális sejttömeget embriogén kalluszt és/vagy embriókat. Normális esetben, amikor hipokoti­­lokat vagy szikleveleket alkalmazunk az explantálum fonásaként, a kallusz szervezetlennek tűnik. Amikor szomatikus embriókat alkalmazunk explantátum-for­­rásként a kallusz legalább egy része, úgy tűnik, embri­ogén kalluszból áll, amelyet halványsárga szín és cso­­mósodás jellemez. A kallusz fényképe, amelyet az (a) lépés szerint szomatikus embriókból és sziklevelekből kapunk, az 1. illetve 2. ábrákban látható. Az így létrejött kalluszt azután előnyösen át lehet vinni olyan kallusz altenyésztő tápközegbe, amely ha­sonló a kallusz indukciós tápközeghez, azzal a kivétel­lel, hogy ez szénforrásként szacharózt tartalmaz, az allenyésztést akár 5 hónap időtartamon át folytatva. Előnyös, ha az altenyészetbe egy vagy két hónap múl­va friss tápkőzeget juttatunk havonta, előnyösen sza­charóz-tartalmú kallusz indukciós tápközeget. A kalluszt lehet sötétben is indukálni, de az indukci­ót előnyösen világosban végezzük. A fény lehet pl. 0,5-150 p Em~2S~l intenzitású (-41,75-12525 lux). (b) lépés. Pro-embrionális sejttömeg csomós aggre­gátumai Az (a) lépésből kapott kalluszt olyan folyékony táp­közegben szuszpendáljuk, amely elősegíti a pro-embri­onális vagy burjánzó embrionális sejttömeg kifejlődé­sét. Fontos, hogy a sejtsűrűség alacsony legyen. Ennek megfelelően 40 mg kallusz/ml tenyésztő tápközegnél kevesebbet, előnyösen 15 mg kallusz/ml tenyésztő táp­közegnél kevesebbet, még előnyösebben 5 mg kal­lusz/ml tenyésztő tápközegnél kevesebbet szuszpendá­­lunk. A (b) lépésben alkalmazható tápközeg bármilyen tápközeg lehet, amely képes pro-embrionális sejttöme­get indukálni. A tápközeg szervetlen sókat, vitamino­kat, valamilyen szénforrást és valamilyen auxint tartal­maz. A tápközeg tartalmazhat még szerves nitro­génforrásokat, citokinineket, aminosavakatés más ada­lékokat is, pl. kazein-hidrolizátumot vagy kókusz-vi­zet. A szervetlen sók és vitaminok lehetnek ugyanazok, mint a fenti (a) lépésben. Előnyösek az MS szervetlen sók és a B-5 vitaminok. A szénforrás lehet ugyanaz, mint a fenti (a) lépés­ben. Előnyös a szacharóz alkalmazása. A szénforrás koncentrációja 0,1-100 g/liter. Mintegy 20 g/liter az előnyös, különösen ha a szénforrás szacharóz. Az auxint azok közül az auxinok közül lehet kivá­lasztani, amelyeket az (a) lépésben alkalmazunk. Az előnyös auxinok a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav és a piclo­­ram. A legelőnyösebb a 4-amiuo-3,6,6-triklór-pikolin­­sav, továbbiakban picloram. Az auxin koncentrációja a (b) lépésben alacsony. A pontos koncentráció függ az adott, alkalmazott auxin­­tól. A viszonylag kis auxinkoncentráció általában ha­sonló ahhoz, amelyet szuszpenziós tenyésztő tápkö­zegben alkalmaznak, és jelentősen kisebb, mint a (c) lépésben alkalmazott megfelelő auxinkoncentráció. Amikor a picloram az alkalmazott auxin a (b) lépés­ben, a koncentráció 0,01-5 mg/liter, előnyösen 0,1- 1 mg/liter és legelőnyösebben 0,5 mg/liter. Amikor 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav az alkalmazott auxin a (b) lépésben, a koncentráció 0,01-0,5 mg/liter, előnyö­sen 0,05-0,25 mg/liter, legelőnyösebben mintegy 0,1 mg/liter. A pro-embrionális sejttömeg indukcióját előnyösen levegőztetett tápközegben hajtjuk végre 20 °C és 35 °C, előnyösen 22 °C és 33 °C, legelőnyösebben 25 °C és 31 °C közti hőmérsékleten. A levegőztetést bármely olyan eljárással lehet végezni, amely a szakte­rületen ismert, pl. rúzatással. A (b) lépés végrehajtható sötétben is, de fénynél is legföljebb 75 p Enr2S_1-nél (= 6262,5 lux), előnyösen 5 és 10 p Ern^S'1 között (■» 417,5-835 lux). A kalluszt a tápközegben előuyösen altenyésztés nélkül tartjuk fenn, amíg a pro-embrionális sejttömeg csomós aggregátumai képződnek és elkezdődik a gyors burjánzás. A gyors burjánzás beindulása általában 3 és 8 hét között, tipikusabban 5 és 7 közölt tart. Az induk­ciós periódus során a tápközeget helyettesíthetjük friss tápközeggel, bár előnyös, ha nem zavarjuk a tápköze­get ebben a periódusban. A pro-embrionális sejttömeg átváltozása kalluszból csomós aggregátummá nyilvánvaló azok számára, akik a növényi szöveltenyésztés szakterületén jártasak. Ez a pro-embrionális sejttömeg halványsárga színével és csomós természetével különböztethető meg. Az ilyen sejttömeg fényképe a 3. ábrában látható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents