203930. lajstromszámú szabadalom • Vízadagoló berendezés az öntözővíznek a növény gyökérzónájába való eljuttatására

1 HU 203 930 B 2 A találmány tárgya vízadagoló berendezés az öntöző­víznek a növény gyökérzónájába való eljuttatására. Ez a vízadagoló berendezés el van látva az öntözővizet szolgáltató vízellátó berendezéshez való csatlakozó elemmel, az öntözővíz adagolását szolgáló vizadagoló csőben elhelyezett szivárogtatókkal (műanyag, illetve természetes anyagú fonattal). A termelési önköltségek ésszerű csökkentésének egyik lehetősége, a mezőgazdasági növénytermesztési ágazatban, az öntözéssel kapcsolatos költségelemek csökkentése. E költségelemek csökkentése az öntözővíz ésszerű, takarékos felhasználásával is lehetséges. A gyakorlatban elterjedt öntözési módok két cso­portba sorolhatók: 1. Felületi öntözés 2. Altalajöntözés Többféle felületi öntözési mód ismeretes, pl. esősze­rű, árasztó, csörgedezted, áztató öntözés. A felületi öntözési módok alkalmazását a szükséges­nél több vízfelhasználás és a nagy párolgási veszteség jellemzi. Előnye, hogy az üzemelés során előforduló hibák a vizuális érzékelhetősége miatt azonnal megál­lapíthatók. Az altalajöntözési módok alkalmazását a kevesebb vízfelhasználás és a párolgási veszteség csökkenése jellemzi. Hátránya, hogy az üzemközbeni meghibáso­dás nehezen észlelhető, főként az altalajban elhelyezett csövek esetén. A vízfelhasználás szempontjából vizsgálva mindkét öntözési módot, megállapítható, hogy az öntözővíz mennyisége a növény fejlődését is figyelembe véve indoktalanul nagy. Ugyanis a növénytói olyan távoli területeket is öntöznek ezekkel a módszerekkel, ame­lyeknek a növény fejlődésére kedvező hatása nincs, de a párolgási veszteséget növeli. Az utóbbi évtizedekben olyan altalajöntözési mó­dokkal is kísérleteztek, amelyek a növény gyökérzóná­jába juttatják be az öntözővizet 186034. lajstromszámú magyar szabadalom olyan öntözési rendszert ismertet, amelyben az egyes növé­nyek, elsősorban gyümölcsfák gyökérzónájába juttat­ják be az öntözővizet Egy csövet helyeztek el az öntö­zendő növény mellett, amelyből a gyökérzóna közelé­ben műanyag spárgák voltak kivezetve. A cső vízellátá­sát egy tartály, egy kapillárisán szivárogtató műanyag fonat és egy vízszinttartó uszógolyós berendezés oldot­ta meg. Ennek az öntözőberendezésnek előuye, hogy víztakarékos és jelentéktelen a párolgási veszteség. Hátránya, hogy a berendezés beruházási költsége ma­gas, és az öntözési vízhozam szabályozása bonyolult A fenti számú szabadalom leírásában hivatkozás ta­lálható olyan szabadalmaztatott öntözési eljárásra, amelyben az egyes fonott anyagok kapilláris vízszállító képességét hasznosítják úgy, hogy az altalajban elhe­lyezett perforált szárnyvezeték lyukaiban műanyag spárgákat helyeztek be. Ezáltal az öntözővíz mennyisé­gét csökkentették, de továbbra is öntöztek olyan terüle­teket, amelyek a növény fejlődése szempontjából szük­ségtelenek. A párolgási veszteséget kismértékben csök­kentették, de nincs megfelelően megoldva a számyve­­zeték és a műanyag spárgák kapcsolata. A találmány tárgya az ismert vízadagoló berendezé­sek hátrányainak kiküszöbölése és egy olyan vízadago­ló berendezés kialakítása, amely önmagában biztosítja az öntözővíz mennyiségének csökkentését és szabá­­lyozhatóságát, amely könnyen kivitelezhető és beépít­hető. A találmány szerinti vízadagoló berendezés azon a felismerésen alapul, hogy ha egy kúpos profilú testben annak hossztengelye mentén (szálas fonott műanyag­ból vagy természetes anyagból készült) szivárogtatót helyezünk el, a berendezés vízszállítását elsősorban a szivárogtató vastagsága, másodsorban a fonás sűrűsége határozza meg állandó üzemi nyomáson. A kúpos pro­filú test alakját tekintve lehet csonkakúp, kettős cson­kakúp, patentszerűen kiképzett kettős csonkakúp stb. Anyaguk megválasztása kismértékben a vízellátó rend­szer számyvezetékének anyagától függ. Tehát merev anyagú számyvezeték alkalmazása esetén célszerű gu­miból, rugalmas anyagú számyvezeték esetén lehet ru­galmas műanyagból is. A kúpos profilú test rugalmas­ságát növelhetjük azokon kialakított hasítékkal. Az irányzott öntözést a kúpos profilú testhez csatlakozta­tott védőcsővel biztosíthatjuk. A védőcső csatlakozása legegyszerűbben tokozással oldható meg. A vízadagoló berendezés elhelyezése a szárny vezetékbe, a profil ki­képzésétől függően nyomással, kismértékű csavarással, patentszerű kiképzéssel történhet. A találmány szerinti vízadagoló berendezés kúpos profilú vízadagoló fejjel rendelkezik, amelynek hossz­­tengelye mentén furat van kiképezve, amelyben szivá­rogtató van elhelyezve. A vízadagoló fejhez oldható kötéssel kapcsolódik a védőcső. A vizadagoló fej másik vége a vízellátó rendszerhez, pl. számyvezetékhez van csatlakoztatva. A találmány szerinti vízadagoló berendezés egyik lehetséges kiviteli alakjában a vízadagoló fej csonka­kúp vagy kettős csonkakúp profilú. A találmány szerinti vízadagoló berendezés másik lehetséges kiviteli alakjánál a vízadagoló fejen egy hasíték van kiképezve. Egy további kiviteli alakjánál a vízadagoló fej anya­ga gumi vagy rugalmas műanyag. Egy még további kiviteli alakjánál a védőcső hajlé­kony műanyag csőből van kialakítva. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti vízadagoló berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos ábrázolása, a 2. ábra a vízadagoló berendezés egy másik kiviteli alakja, ugyancsak vázlatos ábrázolásban, a 3. ábra a víz­adagoló berendezés és a vízellátó rendszer kapcsolatát ábrázolja. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alakjának - mint az 1. ábrán látszik - gumiból készült csonkakúp profilú 1 vízadagoló feje van. A 1 vízadago­ló fej hossztengelye mentén 2 furat van kiképezve, amelyben a szálas fonat műanyagból készült 3 szivá­rogtató el van helyezve. Az 1 vizadagoló fejen - a 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents