203928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytermesztő edény előállítására
1 HU 203 928 A 2 A találmány táigya eljárás növénytermesztő edény előállítására. Ismeretes, hogy különféle lisztekből sütési eljárással viszonylag szilárd, összefüggő tárgyak készíthetők, ezeket azonban élelmezési célra használják. Ismeretes továbbá, hogy a mezőgazdaságban úgynevezett termesztőedényeket alkalmaznak, melyeknek az a funkciójuk, hogy néhány hétig, míg a palántanevelés tart, szilárdak maradjanak, majd kiültetve, azaz talajba helyezve, minél rövidebb idő alatt elbomoljanak. Növénytermesztő edényeket mind ez ideig könnyen bomló műanyagokból készítettek. így például poliuretánból, karbamid-formaldehidgyantából. Ilyen megoldásokat ismertet H. Bauman: Schaumkunstoffe in der Agrarwirtschaft, Hütig Veri., Heidelberg, 1967, vagy Somos A., Filius A., Tuti I.: Műanyagok a kertészetben, Mezőgazdasági Kiadó 1985. című könyvekben. A 174 338 sz. magyar szabadalmi leírás olyan tenyészedénycsoportot ismertet, amelynél a tenyészedények közös falának középső része egy könnyen felrepedő társított, papír-műanyag rendszerből van kialakítva. A társított rendszert papíriemezből és nem szőtt műanyag, így polimer szálakból állítják elő. A társítást ragasztással vagy hő hatására végzik. Az eljárás hátránya, hogy a cellulózrostokat tartalmazó papír a talajban csak lassan mállik szét, bomlik le. Kísérletünk során azt tapasztaltuk, növényi eredetű lisztből vagy növényi liszt és vizoldható polimer kombinációját tartalmazó kompozícióból sütéssel olyan növénytermesztő edény állítható elő, amely a talajban sokkal gyorsabban, a környezetet kevésbé szennyezve bomlik le. A találmány szerint úgy is eljárhatunk, hogy a növényi eredetű lisztet tartalmazó kompozícióból elkészítjük sütéssel az edényt és ennek felületét polimer filmmel vonjuk be. A találmány tárgya tehát eljárás növénytermesztő edény előállítására. Az eljárást az jellemzi, hogy 20-40 tömeg% növényi eredetű lisztből, 0,5-1 tömeg% zsiradékból, 0,1-0,2 tömeg% gázfejlesztő anyagból, előnyösen nátrium-hidrokarbonátból, 0,05-0,08 tömeg% csúsztatóanyagból, előnyösen nátrium-sztearátból - szilárd anyagra számítva - 0,2-50 tömeg% cellulóz-éter, vagy cellulózészter vagy vinil-polimer oldatból, vagy diszperzióból - adott esetben 0,1-20 tömeg% növényi fejlődést elősegítő anyagból - és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségű vízből homogén elegyet állítunk elő, és az elegyet sütéssel, ismert módon formatestté alakítjuk, vagy 20-40 tömeg% növényi eredetű lisztből, 0,5-1 tömeg% zsiradékból, 0,1-0,2 tömeg% gázfejlesztő anyagból, előnyösen nátrium-hidrokarbonátból 0,05- 0,08 tömeg% csúsztatóanyagból, előnyösen nátriumsztearátból - adott esetben 0,1-20 tömeg% növényi fejlődést elősegítő anyagból - és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségű vízből homogén elegyet állítunk elő és az elegyet ismert módon formatestté alakítjuk, majd a formatest felületét szilárd anyagra számítva 1-50 tömeg%-nyi cellulóz-éter vagy cellulóz-észter vagy vinil-polimer oldattal, vagy diszperzióval vonjuk be és a formatestet szárítjuk. Növényi fejlődést elősegítő anyagként műtrágya oldatokat, illetve egyéb növényi fejlődést elősegítő anyagokat, pl. 3-indol-ecetsavat adagolhatunk. A találmány szerint előállított növénytermesztő edények kiválóan alkalmasak palánták ültetésére és nevelésére. Előnyük az alábbi:- A talajba kiültetve gyorsan, könnyen elbomlanak.- A talajt, a környezetet nem szennyezik.- Az edények szilárdsága, alakja a kívánalmaknak megfelelően változtatható.- Az edények előállítása egyszerű és gazdaságos eljárás. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott polimer oldatok, illetve diszperziók előnyösen az alábbiak: cellulóz-éter- vagy -észter oldat, poli(vinil-klorid), sztirolakrilnitril polimer, butilakrilát-sztirol kopolimer oldat Lisztként előnyösen búza, rozs, szója, szarulisztet vagy ezek elegyét alkalmazhatjuk. Zsiradékként célszerűen margarint vagy étolajat használunk. A találmány tárgya szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be. 1. példa 1500 g búzaliszthez hozzákeverünk 2100 ml vizet 30 g margarint, 6 g NaHC03-t 3 g nátrium-sztearátot valamint 1200 ml 12,5%-os polivinilalkoholt tartalmazó vizes oldatot. 15 percig intenzíven keverjük az elegyet majd a sütőiparban ismert tölcsér-szerszámban szilárd tölcsérré sütjük. Sütési hőmérséklet 180 °C, sütési idő 100 sec. Ugyanebből a masszából szintén sütőiparban ismert szerszám segítségével, hasonló körülmények között sík lapot (ostyát) készítünk, melynek szakítási sziládsága (J J Lloyd T 5002 típusú szakítógéppel mérve) 0,7 N/mm2. Az így előállított termesztőedény üvegházi körülmények között 7 pH-jú talajban 4 hét alatt elbomlik. 2. példa Az 1. példát ismételjük, de a masszába nem teszünk polivinilalkohol oldatot, hanem a liszt mennyiségét 1650 g-ra növeljük. A masszából termesztőedényt és sík lapot állítunk elő. A sík lap szakítási szilárdsága 0,4 N/mm2 és ugyanannyi idő alatt bomlik el a talajban, mint a polivinilalkoholt tartalmazó lap. 3. példa Az 1. példa szerint járunk el, de polivinilalkohol oldat helyett 160 g karboximetilcellulóz és 950 ml vizet tartalmazó diszperziót alkalmazunk és a masszát 3 órán át homogenizáljuk. A készített lap szakítási szilárdsága 0,6 N/mm2, az edény bomlási ideje a talajban 4 hét. 4. példa Az 1. példa szerinti módon járunk el, de búzaliszt helyett rozslisztet, margarin helyett étolajat alkalmazunk. A készített lap szakítási szilárdsága 0,7 N/mm2, az edény bomlási ideje 40 nap. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
