203927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fás növények kezelésére alkalmas fungicid készítmény előállítására

1 HU 203 927 B 2 111 példa A találmányunk szerinti készítmények vizsgálatára szabadföldi kísérleteket végeztünk a Növényvédelmi Kutató Intézet nagykovácsi kísérleti telepén. Őszibarackfákon a Cytospora cincta gombával fer­tőzött rákos sebeket késsel az ép szövetrészig kitisztí­tottuk, és a sűrű folyadék formájában kiszerelt készít­ményeket ecsettel vittük fel a kezeletlen felületre. Összehasonlításként San tar SM készítményt alkalmaz­tunk, amely a kereskedelmi forgalomban kapható. A szabadföldi vizsgálatok eredménye a következő: a) Az 1. példa termékével A szerrel végzett kezelést követő 8. hónapban a fertőzött és kezelt szövetrészből steril PDA táptalajra vittünk szövetdarabokat így visszaizolálás útján iga­zoltuk, bogy a xylémben gconbamicélium nem maradt vissza, ami a szer kurativ hatását igazolja. Őszibarac­kon a kalluszképződést nem gátolta. Kitűnő fungicid hatással rendelkezik. b) Az 5. példa termékével A szer az a) pont szerint vizsgálva kellő fungicid hatással rendelkezik. A kezelt felület alatti szövetré­szekből történt visszaizolálások negatívak, vagyis a kórokozót a 8. hónap után életképes állapotban kimu­tatni nem lehetett: ez a kurativ hatást igazolja. Kiváló felületet képez: a kezelés után fél évvel sem változott a szer által képezett felület, repedései nem jelentkeztek. A keletkező kallusz nyomására a képződött réteg átsza­kad, és így annak növekedését nem gátolja. c) A Santar SM tartós felületet nem képez. A megtisztí­tott felület (xylem) kiszáradása következtében mély repedések keletkeznek, amelyek újabb lehetőséget je­lentenek a gombák behatolására. A kezelést követő 8. hónap elmúltával a xylemből a Cytospora gomba élet­képes állapotban visszaizolálható. d) Az oltóviasz körülményesen alkalmazható, a kezelt felületről gyakran leválik, gombagátló hatása nincs, sőt: közvetlenül a viasz által képezett felszín alatt a Cytospora cincta gomba micéliuma nagy mennyiség­ben halmozódik fel. IV. példa Szabadföldi kísérlet: Cytospora cincta gombával fer­tőztünk őszibarackágakat 100 ponton. 2 héttel a fertő­zés után 30 fertőzött helyen alkalmaztuk a 8. példa szerinti készítményt vizes oldat formájában úgy, hogy spray alakban kétszer, háromszor ismételve ráfújtuk a palack tartalmát a fertőzött részre úgy, hogy egyenletes bevonat képződjön. A kezelés után 1 héttel megkísérel­tük a kórokozó visszaizolálását Az eredményt az aláb­bi táblázatban mutatjuk be: visszaizolált gomba mennyisége kezelt 0 kontroll 100 % A gomba visszaizolálását mindkét esetben 10-10 mintával végeztük. V. példa A Növényvédelmi Kutató Intézet vizsgálata szabad­földön: Az általunk előállított szer faszövetbe történő beha­tolását in vivo vizsgáltuk. A vizsgálatot 4-5 éve telepí­tett őszibarack levágott ágain végeztük. A frissen fűré­szelt felületre vittük fel: a) az 1. példa szerinti benomyl-t-metUmetakri­­lát+hidrokinonból készült hatóanyagot, b) az 1. példa szerinti készítményt, b) a Santar SM készítményt 24 óra elteltével a kezelt felületet 5 mm vastagság­ban eltávolítottuk, és az ág ez alatti részéről több 5 mm vastagságú szeletet vágtunk le. Ezeket a korongokat felületi lángolás után Penicillium cyclopium konídiu­­maival inokulált PDA táptalajra helyeztük. 26 °C hő­mérsékleten 48 óra inkubálás után értékeltük a lemeze­ket Megállapítottuk (lásd a in. táblázatot), hogy 1. a Santar SM esetében gátló hatás (gátlási zóna) nem alakult ki a lemezeken. 2. a készítmény esetében határozott gátlási zóna 15 mm mélységig volt tapasztalható, 3. a hatóanyag esetében 30 mm mélységig volt hatá­rozott gátlási zóna. Ezzel a bioteszt módszerrel demonstrálható volt, hogy a találmányunk szerinti fungicid hatóanyag a kezelt felületről behatolt a fás szöveti elemekbe. Eljárásunk részleteit a példákban ismertetjük. 111. táblázat Behatolási mm 5 10 IS 20 25 30 Gyantás készít­mény (1. példa formulá­­zott terméke) + + +­­­Hatóanyag (1. példa) + + + + + Santar SM­­­­­-1. példa Keverős reaktorban 55 kg metil-metakrilátot, és 20 kg hidrokinont összekeverünk, majd 25 kg be­­nomylt adagolunk hozzá. A reakcióelegyet 110 °C-ta melegítjük és ezen a hőmérsékleten kevertetjük 1 órát. A kétfázisú reakcióelegyet lehűtjük. 100 kg terméket kapunk. Ezt a hatóanyagot alkalmazzuk adalékanya­gok nélkül hatóanyagként az I. és III. táblázatban be­mutatott kísérletekhez. Az alábbi gyantát készítjük el: 100 kg napraforgó zsírsavat, 40 kg pentaeritritet, 55 kg ftálsav-anhidridet és 8 kg xilolt összemérünk. Visszafolyató hűtő alatt forraljuk 220 °C-on 4 órát (savszám max. 25 mg KOH/g). Közben azeotrop desz­­tillációval távolltjuk el a keletkezett vizet Ezután 150 °C-ra hűtjük a reakcióelegyet és 180 tömegrész lakkbenzint adva hozzá, oldatot készítünk. A termék viszkozitása (4-es főzőpohárral) 20 °C-on mérve 180- 200 sec. 383 kg benzines oldatot kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents