203927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fás növények kezelésére alkalmas fungicid készítmény előállítására
1 HU 203 927 B 2 A találmány tárgya eljárás fás növények kezelésére alkalmas fungicid készítmény előállítására, mely a fungicid hatóanyagot térhálósított alkil-metakrilát mátrixába beépülve tartalmazza. A fungicid hatóanyagot a mátrixba ügy építjük be, hogy 1-6 szénatomos alkilmetakrilátot egy vagy több fungicid hatású anyag, valamint térfaálósodást gátló inhibitor, előnyösen hidrokinon jelenlétében energiaközléssel téihálósítunk. Fás növényeken, elsősorban díszfákon, gyümölcskultúrákon a mérsékelt égövben széles kőiben elterjedtek olyan gombabetegségek, amelyek a fák kérgét, háncsszövetét és kambiumát pusztítják; a kórokozók gyakran a xylémbe is behatolnak. A betegségek fák részleges vagy teljes pusztulását okozzák. A betegségek világszerte elterjedtek, és országonként, illetőleg a klimatikus adottságoktól függően változó mértékben okoznak gazdasági kárt Mindeddig megfelelő kémiai védekezési eljárást a betegségek ellen nem sikerült kidolgozni. A rendelkezésre álló sebkezelő anyagokkal csak korlátozott, illetve preventív védekezés biztosítható. Fertőzés esetén a kezelés csak időben korlátozza a kórokozók terjedését és számolni kell a betegség kiújulásával. Hasonlóképpen a kordonmffvelésű szőlőben is jelentős pusztítást végeznek a parazita gombák. A fák kérgén különböző tényezők sérüléseket okozhatnak. Ilyen a fagy okozta fagyfolt, vagy fagyléc, a napsütés okozta kéregelbalás, a hónyomás, művelő eszközök, rázógép okozta ágzúzódás vagy nyílt sebek, vadak okozta rágás, a fa mély szöveteiben élő rovarok okozta sebek, valamint a metszés következtében keletkező nyílt sebek. Ebhez járulnak a különféle gombák okozta - a fák felszínén fellépő - rákos sebek. A fentiek szerint megnyílt „kapukon” keresztül a parazita gombák behatolhatnak a növénybe és súlyos betegségeket okozhatnak. A növény természetes védekezése - biokémiai és szövettani változások a seb felületén - az intenzív növekedés időszakában gyorsan lezajlik, és a fertőzés megáll. A növény nyugalmi időszakában azonban a védekezési folyamat alig vagy nem megy végbe. A sebfelületekre jutó gombák egy része, illetve a spórák még 0 °C-on is fertőzhetnek. A különféle növénykárosító gombák ellen számos növényvédőszer áll rendelkezésre, azonban ezek csak levélen vagy gyökéren keresztül felszívódva hatnak, amennyiben a fás szárra visszük fel őket, csak felületi védelmet képesek biztosítani, mivel nem tudnak a fás szár belsejébe penetrálni. így ismeretes például, hogy megvizsgálták a benomyl néven ismert szisztemikus fungicid szert különféle patogén gombák, elsősorban az őszibarackon Cytospora rákot okozó Sytospora leucostoma ellen. Csak akkor érték el a kórokozó gombák elpusztítását, ha a kezelést a fertőzés előtt alkalmazták; a már kialakult fertőzést megállítani, a növényt meggyógyítani nem tudták. Ennek oka az, hogy csak felületi védelem volt biztosítható, a kérgen és háncson keresztül a szer nem penetrált (Plant Disease Reporter 60 [1976] 477- 479). Amerikai szilfán (Ulmus americana) radioaktív anyaggal végzett tanulmányokkal is azt igazolták, hogy benomyl esetében mind a hajtásokon keresztüli penetráció, mind a transzlokáció csekély (Chemical Central Res. Ins. Ottawa Canada, Information Report CC-X- 47,1972). A 12281206. sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat olyan töltő-, ill. bevonószert ismertet megsérült fák kezelésére, amely 375 rész polivinil-propionátot és 1 rész fungicid hatóanyagot tartalmaz. A készítményt a komponensek puszta összekeverésével állítják elő, és nincs említés arról, hogy a felületi sebkezelésen kívül bármilyen más hatást is el tudnak érni. A 7 479 854. sz. japán közzétételi irat szerint fasebekre a fertőzés megelőzése céljából 0,5 tömegrész polietilént, 10 tömegrész paraffin olajat, 80 tömegrész butén/izobutén kopolimert, 5 tömegrész vinil-acetátot, 0,002 tömegrész béta-naftalinsavat, 0,115 tömegrész 8-hidroxi-kinolin-szulfátot, 3 tömegrész etil-acetátot és 2 tömegrész terpentinolaj kátrányt tartalmazó készítményt visznek fel. A készítményt úgy állítják elő, hogy a fungicid hatóanyaghoz a már térhálósított polimert és az egyéb segédanyagokat hozzákeverik. A 3044499. sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat szerinti a találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha klorofillt, karotint vagy karotenoidot adnak ismert fasebkezelő készítményekhez, a hegesedés meggyorsítható. Az N. Z. J. Agr. Rés. 1971, 14(2), 526-34. oldal szerint a már térhálósított metil-metakrilát/oktil-akrilát kopolimer emulziójához 1 tömeg% kaptafolt és 1 tömeg% HgO-t adtak, és így egy jó gombaölő és antibakteriális hatású, de fitotoxicitást nem okozó készítményt kaptak. Az ismert, polimer tartalmú készítmények közös jellemzője, hogy a már térhálósított polimer vivőanyaghoz keverik a fungicid hatóanyagot, és a polimer csak arra szolgál, hogy a faseb felületén filmet képezzen, amely a későbbi gombainfekció megakadályozását szolgálja. További jellemzőjük, hogy csak a seb felületén található gombák elpusztítására alkalmasak, preventív hatásúak, arra nem alkalmasak, hogy a fa belsejében már kialakult fertőzést megállítsák. Találmányunk kidolgozása során célunk ezért az volt, hogy olyan készítményt találjunk, amely nem csak felületi sebkezelésre használható, hanem alkalmas fás növények kéreg- és fa-szövetében élősködő gomba kártevők leküzdésére is. A sebkezelő készítménnyel szemben állított követelmény, hogy ne legyen fitotoxikus, széles hatásspektrumú és tartós fungicid hatást biztosítson, tartós védőfelületet képezzen, és megelőző hatás mellett gyógyító hatása is legyen. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a fenti követelmények olyan készítménnyel elégíthetők ki, amely a fungicid hatóanyagot 1-6 szénatomos alkil-metakrilát mátrixába beépülve tartalmazza. A fungicid hatóanyagot a mátrixba úgy építjük be, hogy 0,9-10 tömegrész mennyiségű 1-6 szénatomos alkil-metakrilát monomert 1 tömegrész mennyiségű egy vagy több fungicid hatású anyag, valamint 0,1-5 tömegrész mennyiségű térhálósodást gátló inhibitor, előnyösen hidrokinon je-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
