203907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrtelenített pőrék és hasítékbőrök utómeszezésére
1 HU 203 907 B 2 A találmány tárgya eljárás pőrék és hasítékbőrök utómeszezésére vizes-lúgos fürdő alkalmazása útján, melyhez formamidin- szulfinsavat adunk kalcium-hidroxiddal és/vagy alkáliákkal, valamint adott esetben duzzadásgátló szerekkel és adott esetben egy vagy több redukáló kénvegyülettel kombinálva. Bőröket és szőrméket olykor az állat levágása után ún. zöldbőrök formájában azonnal feldolgozzák a cserzőműhelyekben. Általában azonban só vagy fertőtlenítőszerek hozzáadása útján először tartósítják őket a rothadás megakadályozása céljából. A sózott és szárított nyersbőröket a cserzőműhelyekben áztatás útján szabadítják meg a piszoktól, trágyától, sótól és tartósítószerektől, és visszaállítják eredeti víztartalmukat. Ezután a kívánt bőrminőséghez és a szőr megtartásához, illetve elroncsolásához igazodó szőrtelenítő eljárást alkalmaznak. Értékes szőr vagy gyapjú esetében a bőrlefejtés meszezés útján a húsoldalon történik, amikor is mész-nátrium-szulfíd-pépet kennek fel a bőr húsosára. Különösen sima barkaréteg (felszín) nyerése céljából és nagyon érzékeny bőröknél, például borjúbőméi a mészpépet a hajas oldalra kenik fel. Az ilyen meszezőeljárásnál a bőrfeltárás eléréséhez általában utómeszezést kell alkalmazni. A leginkább használatos eljárásoknál meszes hordókat használnak, melyekben a szőr teljesen elroncsolódik, vagy olyan mértékben lazul fel, hogy mechanikai úton gépileg könnyen eltávolítható. A meszesben nátrium-szulfid/nátrium-hidrogén-szulfid és mész kombinációit alkalmazzák vizes oldat formájában. További meszezőeljárásoknál nátrium-klorit (1 276 286 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás), vagy szerves nitrogén- vagy kénvegyületek keverékeit, mint dimetil-amint, dimetilamin-szulfátot, 1,3-diamino-propánt, 2-amino-2-metil-propanolt és/vagy N-metil-amino-etanolt, etanolamint, dietanol-amint, n-butil-amint, trietil-amint, dibutil-amint, karbamidot, formamidot, dimetil-formamidot, akril- és metakril-amidot, izotiourónium-vegyületeket, hidrazint, etántiolt, propántiolt, tioglikolsavat és ennek sóit, tiokarbamid-dioxidot és cisztinhidrokloridot (23 01 591; 20 53 016 és 33 32 748 számú német szövetségi köztársaságbeli és 381 952 számú ausztriai szabadalmi leírás) alkalmaznak. Enzimes szőrlazító és szőrtelenítő eljárásokhoz gomba- vagy baktérium-proteinázokat, vagy e proteinázok aminokkal, vagy aminokat hasító vegyületekkel és adott esetben redukáló hatású szerves kénvegyületekkel történő kombinációját használják (34 29 047 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat). A szennyvízterhelés csökkentésére szőrmegtartó és szulfidmentes, illetve szulfidszegény körülményeket biztosító modem eljárások ismertek. A 0,5 t% nátrium-szulfidot és meszet alkalmazó klasszikus szőrmegtartó meszezésnél, amelyet éjszakán át hordóban vagy keverőben hajtanak végre, a szőrzet könnyen leszűrhető tömeg formájában választható el. A Sirolime-eljárásnál a szőr nagyrésze kihullik és alkalmas öblítőberendezéssel elválasztható és leszűrhető. A Darmstátdter-féle áteresztőeljárásnál, a Reutlinger-féle oltóeljárásnál és a tejsaveljárásnál a szőrzetet vegyszeres behatás után gépileg kell eltávolítani. Ez az anyag műtrágyaként értékesíthető és oldott formában nem terheli a derítőberendezéseket. Minden meszezőeljárásnál bekövetkezhet a bőr túlzott duzzadása, ami rontja a szőreltávolítás eredményességét. A duzzadás által a hajgyökerek bezáródnak és így a meszező vegyszerek nem hatnak rájuk. A szőr, illetve gyapjú mellett az elszarusodó rétegből, tüskés rétegből és bazális rétegből álló felhámot (epidermisz) is el kell távolítani. Ezért az újabb leírások szőrleoldásból (meszezés) és bőrfeltárásból (utómeszezés) álló felosztást alkalmaznak (lásd Leder- und Häutemarkt, 30. szám, 38. évfolyam, 14. oldal, 1986. október 24.), melyekben többnyire még a lehúsolás és a hasítás művelete is bennefoglaltatik. A szőrmegtartó meszezőeljárások, az oxidációs meszezés és az enzimes eljárások után ún. utómeszezésre van szükség. Az utómeszezőben a bőr szálszerkezete (kollagén) fel kell duzzadjon és a cserzőanyagok felvételéhez a bőrt elő kell készíteni. Az utómeszezés és a meszezés célkitűzése ezért teljesen ellentétes. Míg a meszesekben és meszezőeljárásokban a vegyszereknek csak a felületen kell hatniok, az utómeszezőben a nyersbőr belsejébe kell behatolniok. Az utómeszezés (főfeltárás) ezen sajátos feldolgozási műveletét feltétlenül el kell végezni például disznó- vagy vadbőrök feldolgozásakor és zsíros cserzésű, ruházati, kesztyűvagy bélésbőr előállításakor. Az utómeszezést többnyire tiszta meszezésként kalcium-hidroxiddal (mészhidrát) és oltott mésszel (mészpép) hajtják végre. Redukáló hatású anyagok, például nátrium-szulfíd vagy nátrium-hidrogén-szulfid hozzáadása által a hajgyökérmaradványok és alapszőrök fellazulnak. A bőrminőséget hátrányosan befolyásoló nem kívánt fehérjék eltávolítására kell törekedni. A nem kívánt fehérjék közé tartozik az albumin, globulinok, melaninok, keratinok, prokollagén, tropokollagén és mukopoliszacharidok, melyeket szaknyelven „piszokénak neveznek. A szőrtelenítéssel összefüggő egyik fő problémát az elégtelen szőrfellazítás jelenti, aminek következtében meszezés után helyenként hajgyökerek és alapszőrök maradnak vissza a pőrékben. Ezek a cipőfelsőbőrben bevésődés! hibákat, mint durva felszínt, egyenetlen festődést és a fedőrétegek felvitelénél egyenetlenségeket okoznak. A hiányosan eltávolított „piszok” a cserzőanyagok egyenetlen felvételét és szabálytalan festődést eredményez. Ha az utómeszezőhöz szulfidot adnak, „fekete foltosodás” jön létre, minthogy vassal, illetve rézzel érintkezve fekete, szulfidcsapadékok képződnek. Ezek csak nehezen és jelentős anyagi ráfordítással távolíthatók el ismét a bőrből. Ezért megoldásra várt a feladat, hogy az utőmeszezéshez olyan rendszert fejlesszünk ki, amely az alapszőrök és a „piszok” teljes eltávolítását eredményezi, másrészt elkerüli a szulfidok obiigát alkalmazásából eredő hátrányokat és a bőr anyagának lebomlását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2