203904. lajstromszámú szabadalom • Fényezésfelújító készítmény, elsősorban lakkozott felületek tisztítására

1 HU 203 904 B 2 A találmány tárgya fényezésfelújító készítmény, első­sorban lakkozott felületek tisztítására. A szabadban tárolt gépkocsik lakkrétege ismert mó­don az időjárási behatások hatására elöregedik. Járulé­kos problémaként jelentkezik az is, hogy az elsősorban a nagyvárosokban üzemeltetett gépkocsik karos­szériájának felületére a szennyezett levegőből külön­böző szennyeződések, elsősorban korom kerülnek. Lakkozott felületek tisztítására súrolószerek a szak­­irodalomból ismeretesek. így például az 1981. június 27-én H/26 39 szám alatt közzétett magyar szabadalmi bejelentésben olyan súrolószert ismertetnek, amely mechanikai tisztítóágensként duzzasztott kőzetek, ne­vezetesen duzzasztott perlit és/vagy duzzasztott putrii­éit finom, 100 mikronnál kisebb szemcséit tartalmaz­zák. Az ebben a leírásban ismertetett megoldás hátrá­nya elsősorban az, hogy a készítménynek nincs vissza­fényező hatása, így a lakkozott felület viszonylag rövid idd elteltével ismét felújításra szorul. A 175 484 számú magyar szabadalmi leírásban első­sorban lakkozott felületek tisztítására alkalmas tisztító­­szert ismertetnek. A tisztítószer lényege az, hogy kü­lönböző felületaktív anyagok kombinációját tartalmaz­za. Minthogy azonban nem tartalmaz semmiféle csi­szoló- és/vagy polírozó hatású komponenst, ez a ké­szítmény elsősorban napi szennyeződések eltávolításá­ra alkalmas, fényezésfelújító és visszafényező hatása nincs. A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható, fé­nyezésfelújító készítmények közül egyesek nem tartal­maznak olyan anyagokat, amelyek hosszú távon visz­­szafényező hatást biztosítanának, mások hátránya pe­dig az, hogy nem paszta formájúak, így felhordásuk is nehézkes. Összefoglalva megállapítható, hogy a jelen­leg kereskedelmi forgalomban kapható készítmények nem elégítik ki azt a követelményrendszert, hogy egy jó fényezésfelújító készítmény nemcsak a fényezett felület felújítására alkalmas, hanem képes a felújítást követően megakadályozni a fényezett felületen újabb szennyeződés lerakódását, illetve a fényezett felület túl gyors elöregedését. Felismertük, hogy a fenti követelményrendszert ki­elégíti egy olyan készítmény, amely a) 0,1-1,4 tömeg% 100 000 és 400 000 közötti mól­tömegű polietilént, b) 1-10 tömeg% polietilénnel homogén elegyet al­kotó viaszt, c) 0,2-4 tömeg% vízlepergető hatású hidrofobizáló szert, d) 0,1-10 tömeg% 2 és 70 mikron közötti csiszoló­­és/vagy polírozó hatású anyagot, e) 2-13 tömeg% emulgeálószert, f) adott esetben 15-35 tömeg% szerves oldószert, és g) a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben vizet tartalmaz. A fentiek alapján a találmány tárgya olyan fényezés­felújító készítmény, elsősorban lakkfelületek tisztításá­hoz, amely viaszt, hidrofobizáló szert, csiszolóanyagot, emulgeálószert, szerves oldószert és vizet tartalmaz. A találmány értelmében tehát a készítmény a) 0,1-1,4 tömeg% 100 000 és 400 000 közötti mól­tömegű polietilént, b) 1-10 tömeg% polietilénnel homogén elegyet al­kotó viaszt, c) 0,2-4 tömeg% vízlepergető hatású hidrofobizáló szert, d) 0,1-10 tömeg% 2 és 70 mikron közötti csiszoló­­és/vagy polírozó hatású anyagot, e) 2-13 tömeg% emulgeálószert, f) adott esetben 15-35 tömeg% szerves oldószert, és g) a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben vizet tartalmaz. A találmány szerinti készítményekhez a) kompo­nensként nagynyomású és/vagy alacsony nyomású po­lietilént használunk. Ismeretes, hogy a polietilén mól­tömege a felhasználás igényei szerint igen széles hatá­rok között (2000-től 1 000 000-ig) változtatható. A találmány szerinti készítmények 100 000-400 000 kö­zötti móltömegű polietilént tartalmaznak. A készít­mény b) komponensként például cerezint tartalmazhat, a viaszok megválasztásánál döntő szempont tehát az, hogy polietilénnel homogén elegyet alkossanak. Ezt rendszerint a cseppenéspontjuk határozza meg, célsze­rűen legalább 70 ‘C cseppenéspontú cerezint haszná­lunk. A készítmény c) komponensként előnyösen szili­konbázisú hidrofobizáló szereket, például metil-szili­­kon-olajat tartalmazhat. A készítmény d) komponense önmagában ismert csiszoló- és/vagy polírozó hatású anyag, például kvarcliszt vagy korundpor lehet. A csi­szoló- és/vagy polírozó hatású anyag szemcseméretét értelemszerűen 2 és 70 mikron között úgy határozzuk meg, hogy a kívánt polírozó hatás biztosítható legyen. A készítmény e) komponensként olyan emulgeálószert tartalmaz, amely biztosítja azt, hogy a rendszer paszta konzisztenciájú legyen, hiszen az ilyen konzisztencia a leginkább előnyös lakkfelületekre való felhordásra. Emulgeálószerként az említett célt biztosító bármely ismert emulgeálószert alkalmazhatjuk, előnyösnek bi­zonyul az ammónium-sztearát alkalmazása. A készít­mény 0 komponensként adott esetben szerves oldó­szert, például lakkbenzint használhatunk. Ennek a komponensnek az alkalmazásával elsősorban a lakkfe­lületre jutott, illetve a felülethez tapadt korom eltávolí­tását kívánjuk megoldani. A találmány szerinti készítmény előállítását önma­gában ismert módon, megfelelő hőmérsékleteken vég­rehajtott keverési-homogenizálási műveletekkel végez­hetjük el. A találmány szerinti készítmény főbb előnyeit az alábbi pontokban foglalhatjuk össze: 1. A találmány szerinti készítménnyel egyetlen mű­veletben lehet biztosítani a fényezés felújítását és a fényezett felület tartós megvédését a környezet káros hatásaitól. 2. A találmány szerinti készítmény összetételénél fogva vízlepergető hatású, így nem érzékeny olyan szennyeződések letapadására, amelyek vízzel jutnak a fényezett felületre. 3. A találmány szerinti készítménnyel kezelt felüle­tek tisztítása könnyű, tekintettel a készítmény összeté-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents