203903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidikailag stabil, hidegálló bitumen előállítására
1 HU 203 903 A 2 ponens aromásvegyület-tartalmával, különösen a többgyűrűs aromásvegyület-tartalmával, a következők szerint:- Ha a fluxáló olaj több-gyűrűs aromásvegyületcsoporttartalma kevesebb, mint az aromás olaj mennyiségére számított 14 tömegszázalék, akkor az eljárásunk szerint előállított bitumen olajtartó képessége gyenge, a bitumenből melegítés hatására olaj válik ki. Ennek az az oka, hogy a kétszeres oxidáció folyamán nem alakul ki megfelelően stabil bitumenszerkezet, ami meg tudná tartani az olajos részt. A bitumen töréspontja a meg nem kötött olajtartalom miatt -20 °C alatti.- Ha a fluxáló olaj többgyűrűs aromásvegyületcsoport tartalma 14-18 tömegszázalék közötti mennyiségű, akkor a bitumen olajtartó képessége megfelelő és a töréspontja is mély.- Ha a fluxáló olaj többgyűrűs aromásvegyületcsoport-tartalma magasabb mint 18 tömegszázalék, akkor a keletkező bitumen olajtartó képessége jó, azonban a töréspontja magas. Ennek az az oka, hogy a fluxáló komponens nagy mennyiségű többgyűrűs aromástartalma az oxidáció során átalakul a bitumen aszfalténtartalmává, az olajos részek gyantává alakulnak, tehát a bitumen olajtartó képessége megnő, azonban nemkívánatos módon megnő a töréspont is, a nagy stabilitású, magas lágyuláspontú bitumen nem lesz hidegálló. A kívánt minőségű bitument eljárásunk során úgy állítjuk elő, hogy 70-80 tömegszázalék 200-300 0,1 mm 25 °C-on mért penetrációjú és legalább 35 °C lágyuláspontú vákuumdesztillációs maradék bitument elegyítünk 20-30 tömegszázalék olajpárlattal vagy finomítvánnyal, az elegyet 240-280 °C-on levegővel oxidáljuk, és 80-90 °C lágyuláspontú bitument állítunk elő, majd az így előállított bitumenből 70-90 tömegszázalékot 10-30 tömegszázalék olajpárlattal vagy finomítvánnyal elegyítünk, és az elegyet 240-280 °C-on levegővel tovább oxidáljuk a kívánt jellemzők eléréséig. Eljárásunk szerint az alkalmazott olajpárlat vagy finomítvány lobbanáspontja 240-290 °C, 100 °C-on mért viszkozitása 11-17 mm2/s, aromásvegyületcsoport-összetétele 15-23 tömegszázalék egygyűrűs aromás, 10-18 tömegszázalék kétgyűrűs aromás, 14-18 tömegszázalék többgyűrűs aromás szénhidrogénből áll. Kiviteli példák Az eljárásunkra anélkül, hogy korlátoznánk bejelentésünket, a következő példákat mutatjuk be: 1. példa Egy kőolaj vákuumdesztillációjából számlázó, 36,5 °C lágyuláspontú, 232 0,1 mm 25 °C-on mért penetrációjú, és -15 °C töréspontú maradék 75 tömegrészét elegyítjük 25 tömegrész vákuumdesztillációs párlattal, amelynek lobbanáspontja 251 °C, viszkozitása 100 °C-on 12,4 mm2/s, egygyűrűs aromástartalma 20,8 tömegszázalék, kétgyűrűs aromástartalma 16,1 tömegszázalék, többgyűrűs aromástartalma 15,7 tömegszázalék. A vákuumdesztillációs maradék és az olajpárlat elegyét 260 °C-on oxidáljuk 85 °C lágyuláspont eléréséig. Az így nyert fluxált—oxidált bitumen 80 tömegrészét elegyítjük 20 tömegrész vákuumdesztillációból származó párlattal, amelynek lobbanáspontja 283 °C, viszkozitása 100 °C-on 15,3 mm2/s, egygyűrűs aromástartalma 21,7 tömegszázalék, kétgyűrűs aromástartalma 13,3 tömegszázalék, többgyűrűs aromástartalma 16,0 tömegszázalék. Az elegyet 260 °C-on oxidáljuk 92 °C lágyuláspont eléréséig. Az így előállított bitumen penetrációja 25 °C-on 26 0,1 mm, töréspontja -25 °C, duktilitása 25 °C-on 3,3 cm, talkumstabilitása 2,8 mg/cm2, koronastabilitása 1,08 mm. 2. példa Egy kőolaj vákuumdesztillációjából származó 36.5 °C lágyuláspontú, 232 0,1 mm 25 °C-on mért penetrációjú,-15 °C töréspontú maradék 75 tömegrészét elegyítjük 25 tömegrész vákuumdesztillációs párlattal, amelynek a lobbanáspontja 283 °C, viszkozitása 100 °C-on 15,3 mm2/s, egygyűrűs aromástartalma 21,7 tömegszázalék, kétgyűrűs aromástartalma 13,3 tömegszázalék, többgyűrűs aromástartalma 16,0 tömegszázalék. A vákuumdesztillációs maradék és az olajpárlat elegyét 260 °C-on oxidáljuk, 90 °C lágyuláspont eléréséig. Az így nyert fluxált-oxidált bitumen 80 tömegrészét elegyítjük 20 tömegrész vákuumdesztillációból származó párlattal, amelynek tulajdonságai megegyeznek az első fluxáláshoz felhasznált párlatéval. Az'elegyet 260 °C-on oxidáljuk, 92 °C lágyuláspont eléréséig. Az így előállított bitumen 25 °C-on mért penetrációja 32 0,1 mm, töréspontja -24 °C, duktilitása 25 ^C- on 3,4 cm, talkumstabilitása 3,3 mg/cm2, koronastabilitása 1,43 mm. Ellenpéldaként a következő példákat mutatjuk be: 3. példa Egy kőolaj vákuumdesztillációjából származó, 36.5 °C lágyuláspontú, 232 0,1 mm 25 °C-on mért penetrációjú és -15 °C töréspontú maradék 75 tömegrészét elegyítjük 25 tömegrész vákuumdesztillációs párlattal, amelynek lobbanáspontja 234 °C, viszkozitása 100 °C-on 9,3 mm2/s, egygyűrűs aromástartalma 20,8 tömegszázalék, kétgyűrűs aromástartalma 15,4 tömegszázalék, többgyűrűs aromástartalma 10,6 tömegszázalék. A vákuumdesztillációs maradék és az olajpárlat elegyét 260 °C-on oxidáljuk, 93,5 °C lágyuláspont eléréséig. Az így nyert fluxált-oxidált bitumen 65 tömegrészét elegyítjük 35 tömegrész vákuumdesztillációból származó párlattal, amelynek tulajdonságai megegyeznek az első fluxáláshoz felhasznált párlatéval. Az elegyet 260 °C-on oxidáljuk, 93 °C lágyuláspont eléréséig. Az így előállított bitumen 25 °C-on mért penetrációja 30 0,1 mm, töréspontja -22 °C, duktilitása 25 °C- on 3,4 cm, talkumstabilitása 11,2 mg/cm2, koronastabilitása 3,3 mm. 4. példa Egy kőolaj vákuumdesztillációjából származó 39 °C lágyuláspontú 175 0,1 mm 25 °C-on mért penetrációjú, -17 °C töréspontú maradék 65 tömegrészét elegyítjük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
