203900. lajstromszámú szabadalom • Katalizátor kompozíció furángyantás öntőformák és magok előállításához, és eljárás öntőformák és magok készítésére

1 HU 203 900 B 2 moreaktivitás elérése, és így azonos műveletidd al­kalmazása mellett a hot-box eljárással gyártott ma­gok teljes keresztmetszetében történd átkeményíté­­sének biztosítása. Idevágó vizsgálataink eredményei alapján megálla­píthattuk, hogy a hidegen és/vagy melegen szilárduló fiirángyantás formázást és magkészítést, a technológi­ák termelékenységét a furángyanta polikondenzációs kémiai reakciója közben alapvetően háromféle jelleg­zetes reakcióeffektus időbeli lefutása határozza meg.- Az első, hogy a tűzálló szemcséket bevonó, azokat összetartó furángyanta-katalizátor-elegyben a pro­tonkatalízis hatására beinduló polikondenzációs re­akciómechanizmusban melléktermékként víz képző­dik, ami közismerten nagy párolgáshője révén nehe­zen távozik a rendszerből, ezáltal fékezi a kémiai reakció időbeni lefutását, vagyis késlelteti az öntő­formák, magok megszilárdulását.- A második, hogy a polikondenzációs reakciómecha­nizmusban formaldehidgáz szabadul fel, amely dif­fúzió útján az üzem légterébe távozik.- A harmadik és egyben a legfontosabb az, hogy poli­kondenzációs reakció lefutását kisebb, vagy na­gyobb mértékben exoterm reakcióhőfejlődés kíséri. Fentiek alapján könnyen érthetővé válik, hogy a módosított furángyanta-protonkatalízissel iniciált poli­kondenzációs kémiai reakciójának időbeni lefutását alapvetően az alkalmazott gyantakatalizátor kötő­­anyagiendszer belső energia tartalmának nagysága ha­tározza meg. Vagyis a gyanta keményedését biztosító polikondenzációs kémiai reakció a legnagyobb sebes­séggel akkor megy végbe, amikor az alkalmazott fu­­rángyanta-katalizátor-elegyrendszer a lehető legrövi­debb időtartamon belül képes a folyamat által a legna­gyobb exoterm reakcióhőtermelést biztosítani. Ez az egyik legdöntőbb effektus azért, mert csakis a reakciófolyamat által időegység alatt megtermelt exo­term reakcióhő nagysága alkalmas arra, hogy a folya­mat melléktermékeként keletkező kondenzvizet a lehe­tő legrövidebb időn belül képes legyen a gélesedő kötőanyagrendszerből eltávolítani és ezáltal a reakciót a szilárd gyantaképződés irányában felgyorsítani. A másik döntő új effektus az, ha katalizátorként olyan molekulaszerkezeti adottságokkal bíró organi­kus szulfonsavat alkalmazunk a polikondenzációs ké­miai reakció sebességének szabályozott gyorsítására, amely polifunkciős feladatokat is képes ellátni. Va­gyis erős proton-donor hatás mellett, maximális exo­term reakcióhőt képes termelni, ezzel egyidejűleg, mint kémiailag reaktív kötőképes monomer moleku­la, a melléktermékként keletkező formaldehidet ké­pes megkötni és a furánváz kötőképes helyével és/vagy a gyantaoldatban jelen lévő karbamid-mono­­merrel és/vagy mindkettővel kémiai reakcióba lépni. Ezáltal a térhálósodó furángyanta végső szilárd mole­kulaszerkezetének kialakításában képes funkcionáli­san - beavatkozni - részt venni. Ismeretes, hogy a hidroxilcsoport helyzete a szul­­fonsavcsoporthoz képest alapvetően befolyásolja a ve­­gyület savasságának mértékét A savasság mértéke a leggyengébb a para-helyzet­­ben, ugyanakkor orto-helyzetben a savasság a legerő­sebb. Ennek megfelelően azt tapasztaltuk, hogy ha a fenol szulfonálását oly módon irányítjuk, hogy a végtermék­ben orto-fenol-szulfonsav izomer vegyület legyen jelen és ezt a terméket megfelelő koncentrációjú vizes alko­holos oldat formájában alkalmazzuk hidegen és/vagy melegen szilárduló fiirángyantás öntödei formázó- és maghomokkeverék-rendszerek előállítására, az öntő­formák és magok szilárdulási reakciójának gyorsítása céljából, oly nagy nyomószilárdsági értékek alakulnak ki, hogy az öntőformák, magok hidegszerszámból tör­ténő deformációmentes kiemeléséhez már 8-12 perc várakozási időtartam is elegendőnek bizonyul, és ugyanakkor jelentősen csökken a kötés közben felsza­baduló formaldehidgáz mennyisége. A hot-box eljárás szerinti maghomokkeverék-rend­szerek elkészítéséhez történő alkalmazásakor pedig azt tapasztaltuk, hogy az orto-fenol-szulfonsav nagyobb termoreaktivitása, exoterm hőteremlő képessége követ­keztében 50-60 °C-kal alacsonyabb szerszámhőmér­séklet alkalmazása mellett is nagyobb termoreaktivitást lehet biztosítani, mint amit a krezolos kénsav-katalizá­­toroldat nyújt, mert előnyös komplex hatásai miatt a hot- box magok teljes keresztmetszetükben átkemé­­nyednek az adott műveletidő alatt. Ezáltal csökken a magtörésből adódó selejt, nő a magkészítés termelé­kenysége, csökken a kötés közben felszabaduló for­maldehidgáz mennyisége ugyanakkor megszűnik a krezol- és organoszilángőzök kiáramlása a légtérbe. Összefoglalva a találmány alapját az a felismerés ké­pezi, hogy a fent leírt célok elérhetők azáltal, hogy a hi­degen és/vagy melegen szilárduló fiirángyantás öntőfor­mák, magok polikondenzációs reakciójának szabályoz­ható gyorsítására, a fenti ismert hátrányos technológiai tulajdonságú 75-84%-os foszforsav-, 45-50%-os kén­­sav-, vagy 60-65%-os para-toluolszulfonsav, illetve 18%-os kénsavkrezolos katalizátorok helyett, olyan or­ganikus fenol-szulfonsav-oldatot alkalmazok katalizátor­ként, amely kémiailag reaktív vegyületként, 15-32 tö­­meg% orto-fenol-szulfonsav-izomert tartalmaz. A katali­zátorként alkalmazott orto-fenol-szulfonsav izomer ve­gyület, ugyanis különleges molekulaszerkezeti adottsá­gai révén több funkciót képes ellátni a polikondenzációs reakciómechanizmus szabályozott gyorsítása közben. Egyrészt rendkívül erős proton-donorként vesz részt a katalízisben. Másrészt azáltal is gyorsítja a reakciósebes­séget, hogy a polikondenzációs folyamatot a fenti katali­zátorokhoz képest nagyobb exoterm reakcióhőfejlődés kíséri. Harmadsorban pedig azért gyorsítja a reakciót, mert para-helyzetben a molekulavegyület reaktív, kötő­képes monomerként is képes egyidejűleg funkcionálni a reakciómechanizmusban. Nevezetesen azáltal, hogy a fu­rángyanta polikondenzációs reakciójának katalízise köz­ben a reaktív orto-fenol-szulfonsav-molekula „in Statu nascendi” a felszabaduló formaldehiddel reakcióba lép, azt átmeneti molekulavegyületként megköti, majd továb­bi reakcióba lép a furánváz kötőképes helyeivel és/vagy a jelen lévő karbamid-monomerrel és/vagy mindkettővel, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents