203881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amid származékok előállítására és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó fungicid és szinergetikus fungicid készítmények

1 HU 203 881 B 2 bodiimidet adunk. Az oldatot jeges vízzel hűtjük és hozzáadjuk a (ül) általános képletű amino-acetonitrilt, így állítjuk élű az amidszármazékot. Ehhez a reakció­hoz is ugyanolyan szerves oldószereket alkalmazha­tunk, mint az al) reakcióvázlatban ismertetett reakció­ban. A végtermék izolálását és tisztítását hagyományos módszerekkel könnyen el lehet végezni. Az al)-a5) reakcióvázlaton bemutatott reakciókon kívül a peptidszintézisnél alkalmazott eljárások is hasz­nálhatók a találmány körébe tartozó amidszármazékok előállítására. Amikor a (TV) általános képletben R3 jelentése alko­­xicsoport, alkil-tio-csoport, alkenil-oxi- vagy pirazolil­­csoport, akkor a (TV) általános képletű amidszármazé­kot a b) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthat­juk élű. Az olyan (IV) általános képletű vegyületek előállításához, amelyek képletében R3 jelentése alkil­­oxi-, alkil-tio-, alkenil-oxi- vagy pirazolilcsoport, na­gyon fontos közbenső tennék egy (V) általános képletű N-cianometil-karbonsavamid, amely olyan (TV) általá­nos képletű vegyület, ahol a képletben R3 jelentése hidrogénatom. Ha a (V) általános képletű N-cianometil-karbonsa­­vamidot halogénezőszerrel reagáltatjuk megfelelő ol­dószerben, akkor egy (VI) általános képletű halogén­ezett intermediert kapunk. Halogénezőszerként brómot vagy N-bróm-szukcinimidet használhatunk. Oldószer­ként megfelelnek például bizonyos alifás halogénezett szénhidrogének, mint amilyen a diklór-metán, a kloro­form, a szén-tetraklorid vagy az 1,4-diklór-etán, vala­mint bizonyos alifás karbonsav-észterek, mint amilyen a metil-acetát, etil-acetát, izopropil-acetát vagy az etil­­propionát A reakció hőmérséklete 20 és 80 *C közötti, előnyösen 30-50 *C közötti. A reakciót inert gázat­moszférában végezhetjük. Mivel a (VI) általános kép­letű halogénezett intermedier nem stabil, azonnal to­vábbreagál a HR3 képletű vegyülettel, amelyet (VII)­­sel jelölünk. Ezt a reakciót savmegkötő szer jelenlété­ben végezzük. Savmegkötő szerként többek között al­kalmazhatunk tercier aminokat, például trietil-amint vagy dimetil-anilint, vagy hasonlókat. Ezt a reakciót előnyösen oldószerben vagy hígítószerben végezzük. A reakció során előnyös, ha nem alkalmazunk magas hőmérsékletet, mivel a közbenső termék hőstabilitása csekély. A reakciót előnyösen hűtés közben végezzük, mivel az exoterm. A kívánt (TV) általános képletű amidszármazékot hagyományos módon, például átkris­­tályosítással, oszlopkromatográfiával vagy hasonló módon tisztíthatjuk. Egy (Vül) általános képletű vegyületet, amely olyan (I) általános képletű vegyületnek felel meg, ahol Z jelentése tioamidcsoport, a c) reakcióvázlat szerint ál­líthatunk elő. A (Vül) általános képletű tioamidszármazékot úgy kapjuk meg, hogy egy (IV) általános képletű vegyüle­tet hidrogén-szulfid-gázzal reagáltatunk katalitikus ha­tású tercier amin jelenlétében inert oldószerben, példá­ul valamely alifás halogénezett szénhidrogénben, mint amilyen a diklór-metán, a kloroform, a szén-tetraklorid vagy az 1,4-diklór-etán, vagy alkalmazhatunk oldó­szerként alifás karbonsav-észtereket is, például metil­­acetátot, etil-acetátot, izopropil-acetátot, vagy etil- pro­­pionátot. A kívánt termék izolálása és tisztítása hagyo­mányos módon történhet átkristályosítással, oszlopkro­matográfiával és hasonlókkal. A kiindulási anyagként használt (II) általános képle­tű heterociklusos öttagú karbonsav előállítását referen­ciák említésével az alábbiakban ismertetjük; (1) tiazol-4-karbonsavak [Journal of Chemical Soci­ety, 87 (1946)] A reakciót az 1. reakcióvázlaton mutatjuk be. (2) tiazol-5-karbonsavak (Chemical Abstracts, 40. kötet, 4056) A reakciót a 2. reakcióvázlaton mutatjuk be. Ez az úgynevezett Hantzsch-reakció. (3) izotiazol-karbonsavak [Journal of Chemical So­ciety, 3061, (1959)]. Az eljárást a 3. reakcióvázlaton mutatjuk be. (4) 2-halogén-tiazol-5-karbonsavak [Journal of He­terocyclic Chemistry, 22. kötet, 1621 (1985)] A reakciót a 4. reakcióvázlaton mutatjuk be. A reakcióvázlatokon Hal jelentése halogénatom. A (ül) általános képletű amino-acetonitrilek az úgy­nevezett Strecker-reakcióval, amelyet az 5. reakcióváz­laton mutatunk be, könnyen előállíthatók. Közelebbről, a (ül) általános képletű vegyület * könnyen előállítható, ha egy (IX) általános képletű* aldehidet hidrogén-cianiddal [olyan (X) általános kép- - letű vegyülettel, ahol M jelentése hidrogénatom] vagy * alkálifém-cianiddal [olyan (X) általános képletű ve-4 gyület, ahol M jelentése alkálifématom] és ammőniá-4 val vagy ammónium-kloriddal reagáltatunk vízben * vagy egy kétfázisú rendszerben, amely vízből és szer­ves oldószerből áll. A (IX) általános képletű aldehid, a (X) általános képletű cianid, valamint az ammónia vagy ammónium-klorid hozzáadásának sorrendje tet­szőleges. A reakció hatásosabban végezhető heterogén katalizátor jelenlétében. A kapott amino-acetonitrilt előnyösen közvetlenül továbbreagáltatjuk, mivel a ve­gyület nem stabil. Azonban, ha szervetlen savval sót képezünk belőle, akkor stabil szilárd anyagot kapunk, amely hosszú ideig tárolható. A találmány körébe tartoznak azok a mezőgazda­­sági, kertészeti fungicidkészítmények is, amelyek szi­lárd vagy folyékony hordozóanyagok és adott esetben egyéb formálási segédanyagok mellett egy vagy több hatékony mennyiségű (I) általános képletű amidszár­mazékot tartalmaznak. A képletben X és Y közül az egyik szubsztituens jelentése kén­atom és a másik jelentése szénatom, Z jelentése nitrilcsoport vagy tioamidcsoport, R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom, halogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport, halometilcsoport vagy fenilcsoport, R3 jelentése 2-6 szénatomos alkenilcsoport, furilcso­­port, tienilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport, 3-5 szénatomos alkenil-oxi-csoport, pirazolilcsoport vagy egy adott esetben halogénatommal szubsztituált fenilcsoport. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents