203881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amid származékok előállítására és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó fungicid és szinergetikus fungicid készítmények
1 HU 203 881 B 2 zel inokuláljuk a 3. hatástani példában ismertetett uborkát. Ezután az inokulált edényeket 18-20 'C közötti hőmérsékleten 95%-nál nagyobb relatív nedvességtartalmú helyen 24 órán keresztül tároljuk. Ezután az uborkára permetezzük a megfelelő hígítású hatóanyagkészítményt (amelyet úgy készítünk, hogy a 8. formálási példa eljárásával valamennyi vizsgálandó vegyületből nedvesíthető port készítünk és azt vízzel hígítjuk a kívánt koncentráció eléréséig), 3 cserépre 30 ml készítményt szórunk fel permetezőpisztollyal (9,8* 104 Pa), majd a növényeket levegőn szárítjuk. Ezután az edényeket üvegházba visszük 18-27 “C közötti hőmérsékleten, majd 7 nap múlva meghatározzuk a károsodási fokot. Az értékelés és a károsodási index jelölése az 1. hatástani példában ismertetett módon történik. 5. hatástani példa Paradicsom burgonyavészes betegsége elleni vizsgálat (talajáztatással) A megfelelő hatóanyag-készítményt úgy állítjuk elő, hogy a 8. formálási példában ismertetett módon valamennyi vizsgálandó vegyületből nedvesíthető port készítünk és azt a kívánt koncentrációra hígítjuk. Ezzel a készítménnyel áztatjuk a talajt a paradicsom gyökerei közelében (a növények 20 cm magasak, „sekaiichi” fajtájúak). A növényeket 7,5 cm átmérőjű cserepekben üvegházban termesztjük, a talajkezelés pipettával történik 2 ml/cserép koncentrációval. A cserepeket ezután 5 napig üvegházban tartjuk, majd spóraszuszpenziót készítünk 7 napig burgonyaszeleten tenyésztett Phytophthora infestans-ból. A szuszpenzióvai ezután inokuláljuk a kezelt paradicsompalántákat. A vizsgált növényeket ezután 17—19 'C közötti hőmérsékleten 96%-nál nagyobb relatív nedvességtartalmú helyen tartjuk és meghatározzuk a károsodási fokot. Az értékelés és a károsodási index kifejezése az 1. hatástani példában ismertetett módszerrel történik. Az eddigi hatástani példákban a hatóanyagkoncentráció permetezés esetén 100 ppm, talajkezelés esetén pedig 37 g/ha. A fenti hatástani példák eredményeit a 3. táblázatban tüntettük fel. 6. hatástani példa Uborka-peronoszpóra elleni hatás vizsgálata (gyógyító és reziduális hatás) Beteg, üvegházban cserépben nevelt uborka leveleiről Pseudoperonospora cubenis-t veszünk el (az uborka fajtája: „Sagami hanjiro”), és spóraszuszpenziót készítünk a gombából ionmentes vízzel. A spóraszuszpenzióval permetezéssel inokuláljuk az uborkapalántákat. Az inokulált edényeket 24 órán keresztül üvegházban tartjuk, majd hatóanyag-készítménnyel kezeljük, 50 ml-t permetezünk 3 cserépre permetezőpisztollyal (9,8* 104 Pa), majd levegőn szárítjuk. A hatóanyag-készítményt úgy állítjuk elő, hogy a 18. vagy 19. formálási példában leírt eljárással valamennyi vizsgálandó vegyületből nedvesíthető port készítünk és azt a kívánt koncentráció eléréséig hígítjuk. A kezelés után a cserepeket üvegházba visszük 18-27 °C közötti hőmérsékletre, majd 10, illetve 18 nappal később meghatározzuk a károsodás fokát. Az eredményeket a 4. táblázatban tüntettük fel. Az értékelés és a károsodási index meghatározása az 1. hatástani példa szerint történik. 7. hatástani példa Paradicsom burgonyvészes betgsége elleni vizsgálata (gyógyító és reziduális hatás) Spóraszuszpenziót készítünk Phytophthora infestansból, amelyet burgonyaszeleten tenyésztettünk 7 napig, majd ezzel inokuláljuk a 20 cm magas, üvegházban, cserepekben termesztett paradicsomot („Sekaiichi” fajta). Az inokulált edényeket 24 órán keresztül 16 °C hőmérsékletű nedves kamrában tartjuk, majd a növényekre meghatározott koncentrációjú hatóanyag-készítményt permetezünk, 3 cserépre 50 ml hatóanyagot számítva permetezőpisztollyal (9.8U04 Pa), majd a növényeket levegőn szárítjuk. Ezután a cserepeket üvegházba visszük 10-20 °C közötti hőmérsékleten, majd 10, illeve 11 nappal később meghatározzuk a károsodás fokát. Az eredményeket az 5. táblázatban tüntettük fel. Az értékelés és a károsodási index kifejezése az 1. hatástani példa szerint történik. 8. hatástani példa Uborka-peronoszpóra elleni hatás vizsgálata (acilalaninekkel szemben ellenálló törzsre gyakorolt hatás vizsgálata) Üvegházban termesztett uborkára, annak három főleveles stádiumában hatóanyag-készítményt permetezünk, 3 cserepenként 50 ml hatóanyagot számítva permetezőpisztollyal (9,8* 104 Pa), majd a növényeket levegőn szárítjuk. A hatóanyag-készítményt úgy állítjuk elő, hogy a 11. és 12. formálási példában leírtak szerint valamennyi vizsgálandó vegyületből nedvesíthető port készítünk és azt a kívánt koncentráció eléréséig vízzel hígítjuk. Az uborkafajta: „Sagami hanjiro”. Peronoszpórával fertőzött uborkalevelekről acil-alanin fungicidekre érzékeny és azzal szemben ellenálló Pseudoperonospora cubenis törzset veszünk le. Ezeket összekeverjük és a keverékből spóraszuszpenziót készítünk. Ezzel a spóraszuszpenzióval inokuláljuk a kezelt uborkaleveleket szórással. Az inokulált cserepeket nedves kamrában tartjuk 20 'C-on 24 órán keresztül, majd üvegházba visszük 18-27 “C közötti hőmérsékleten. 10 nappal, illetve 18 nappal később meghatározzuk a károsodás fokát. A károsodási indexet az 1. hatástani példában leírtak szerint határozzuk meg. Az eredményeket a 6. táblázat mutatja. 9. hatástani példa Paradicsom altemáriás levélfoltossága elleni hatás vizsgálata Üvegházban cserepekben nevelt 20 cm magas paradicsomnövényekre („sekaiichi” fajta) meghatározott koncentrációjú hatóanyag-készítményt permetezünk 3 cserépre 50 ml-t számítva permetezőpisztolylyal (9,8* 104 Pa), majd a növényeket levegőn szárítjuk. A hatóanyag-készítményt úgy állítjuk elő, hogy a 18. formálási példa szerint valamennyi vizsgálandó vegyületből nedvesíthető port készítünk és azt vízzel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 18
