203859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett felépítésű önhordó kerámia struktúrák előállítására, valamint összetett felépítésű önhordó szerkezetű kerámia borítású fémes struktúra

1 HU 203 859 B 2 tánnál a nitrid, borid stb. Általában megállapítható, hogy az oxidációs termékek a nitridek, boridok, karbi­­dok, szilicidek és az oxidok. A folyamat molibdénből kiindulva molibdén-szilicid oxidációs reakciótermék­­kel is megvalósítható. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor álta­lában góz vagy gáz halmazállapotú oxidálószert hasz­nálunk. Ez azonban nem jelenti, hogy adott esetben nem lehet célszerű folyékony vagy szilárd halmazálla­potú oxidálószer alkalmazása. Ha a töltőanyagot átnö­vő kerámia szerkezet létrehozásához az oxidálóanya­got gáz vagy gőz szolgáltatja, a töltőanyagot olyan szerkezetűnek kell kialakítani, hogy ágya a gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószert átengedje, az lénye­gében akadálymentesen kerüljön az olvasztott fémmel kapcsolatba. A gőz vagy gáz halmazállapotú oxidáló­szer olyan gőzt vagy normál állapotban gáz alakú anyagot jelent, amely célszerűen atmoszférikus nyo­máson oxidáló környezet létrehozására képes. így pél­dául a gáz halmazállapotú oxidálószerek közül minde­nek előtt az oxigén és az oxigén tartalmú gázok alkal­mazása a legcélszerűbb (ideértve a levegőt), és ha a fém alapanyag alumínium, a kerámia terméket alumí­­nium-oxidból kell előállítani, akkor nyilvánvaló gaz­dasági meggondolások miatt a levegő a legkedvezőbb oxidálószer. Ha az oxidálószert úgy azonosítjuk, hogy az egy megadott gázt vagy gőzt tartalmaz, esetleg eb­ből az anyagból áll, ez annyit jelent, hogy a megadott gőz vagy gáz a reakció feltételei között az oxidálószer­ben a kizárólagos, a túlnyomó vagy legalábbis a na­gyobb részt alkotó oxidáló összetevő, amely az oxidá­ciós reakció feltételei között a fém alapanyag oxidálá­­sát biztosítja. így például a levegő általában nitro­géntartalmú gáznak minősül, hiszen nitrogéntartalma sokkal nagyobb, mint benne az oxigén mennyisége, mégis a leveghőt a jelen találmány vonatkozásában oxigéntartalmú gáznak tekintjük, mivel a fém alap­anyag oxidációs reakciójának lefolytatása során leve­gő alkalmazása esetén az oxidációs hatás mindenek előtt az oxigén jelenlétének köszönhető. Ennek megfe­lelően a levegő ez esetben az oxigéntartalmú gáz kate­góriájába esik, a jelen találmány értelmében a nitro­géntartalmú gázok közé nem sorolható. A nitro­géntartalmú gáz, mint oxidálószer példája lehet a 96 tf% nitrogént és 4 tf% hidrogént tartalmazó formázó gáz. Szilárd oxidálószer alkalmazása esetén ezt általá­ban a töltőanyag ágyában eloszlatjuk, vagy a fém alap­anyag környezetében a töltőanyag adott részében ki­­keverten használjuk, amikoris szemcsés anyagként a töltőanyag részecskéivel keveredik, vagy esetleg a szemcsés töltőanyag részecskéin létrehozott bevonat­ként van jelen. A szilárd oxidálószerek között vannak elemek, mint a bór vagy a szén, de találhatók redukál­ható vegyületek, mint a szilícium-dioxid vagy azok a boridok, amelyek termodinamikai stabilitása kisebb, mint a fém alapanyag és a borid reakciójával létrejövő terméké. így például szilícium-dioxidot szerves oxidá­lószerként alumínium fém alapanyag mellett alkal­mazva a létrejöbő oxidációs reakciótermék az alumí­nium-trioxid. Bizonyos feltételek között a szilárd oxidálószer je­lenlétében lezajló oxidációs reakció olyan intenzív módon folyhat le, hogy az oxidációs reakciótennék a folyamat exoterm jellege miatt esetleg megolvad. Ez erőteljesen károsíthatja az előállított kerámia struk­túra finomszerkezeti homogenitását Az exoterm re­akció gyors lefutását elkerülhetjük, a folyamatot szükség szerint lelassíthatjuk, ha a töltőanyagba vi­szonylagosan semleges összetevőket keverünk, ame­lyeket a kis reakcióképesség jellemez. A semlegesnek tekinthető töltőanyagok példái között szerepelnek azok, amelyek az adott oxidációs reakcióban reakció­­termékként nyerhetők. A folyékony oxidálószerek alkalmazása esetén a töltőanyag tömegének egészét vay célszerűen csak egy részét, mégpedig a megolvasztott fém alapanyag kör­nyezetében, impregnáljuk, mégpedig a töltőanyag át­itatásával vagy részecskéinek bevonásával. Amikor a folyékony oxidálószert említünk, olyan anyagot ér­tünk ezen, amely az oxidációs reakció feltételei között folyékony halmazállapotú még akkor is, ha ezt a hal­mazállapotot szilárd halmazállapotból kiindulva a megemelt hőmérséklet hatásával biztosítjuk. Ezért az oxidációs reakció hőmérsékletén megolvadó sók is fo­lyékony oxidálószemek minősülnek. A folyékony oxi­dálószemek lehet folyékony halmazállapotú előve­­gyülete is, például olyan anyag oldata, amelyet a töltő­anyag egészének vagy egy részének impregnálására annak bemerítésével használunk és amely az oxidációs reakció feltételei között megolvad vagy felbomlik és ezzel biztosítja a szükséges oxidáló összetevőt A fo­lyékony oxidálószerek példái között kell említeni a kis olvadáspontú üvegeket. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során alkalmazott töltőanyag összetételét az erre a célra fel­használható sokféle anyag alapján lehet szükség sze­rint megválasztani. A töltőanyag masszája tulajdon­képpen lehet olyan alakítható tömeg, amely ömleszt­­hető, vagyis tartályba helyezhető, képes a fém alap­anyagból készült mintát befogadni vagy azzal szoros kapcsolatba kerülni és mind a tartály, mind pedig a mintázott fém alapanyag alakját, konfigurációját kö­vetni, felvenni. Az alakítható töltőanyag felhasználá­sára sokféle megoldás lehetséges, amelyek alkalmasak a különböző formázási technikák megvalósítására. Az ilyen töltőanyagok állhatnak szemcsézett anyagból, mint például tűzálló fémoxidok finom szemcséiből, szálakból, finom, rövidre vágott szálszerű elemekből, gyapotszerű anyagokból, mint például acélgyapotból, illetve az említett anyagok egy vagy több változatát tartalmazó keverékekből. Alkalmas kombináció pél­dául a finom szemcsés és szálas töltőanyagok egyidejű alkalmazása. A töltőanyag masszájából a kívánt össze­tett felépítésű önhordó kerámia a struktúra alakjának megfelelő konfigurációjú előminta is létrehozható. A fém alapanyag első forrását, vagyis azt a szilárd halmazállapotú testet, amelyet a későbbiekben kap­csolatba hozunk a töltőanyag masszájával, a megmun­kálás előtt előre meghatározott alakra vagy mintáza­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents