203857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önhordó szerkezetű kerámia test előállítására fémalapanyag oxidálásával és önhordó szerkezetű kerámia test

1 HU 203 857 B 2 alapanyag oxidálódik és beépül a kerámia anyagba, mintha a reakciót elengedő ideig folytatjuk, a mozgás­ba hozott fém mennyiségben a fém alapanyag gyakor­latilag megszűnik jelen Irani, a második fémhez viszo­nyítva mennyisége elhanyagolhatóvá válik és ezért egy vagy több olyan fémes fázis alakul ki, amelyek a máso­dik fém mellett a fém alapanyag kisebb vagy nagyobb mennyiségét tartalmazzák. A kívánt fázisok az oxidá­ciós reakció hőmérsékletén vagy az arra kijelölt hő­mérséklettartományban jönnek létre, de kialakításuk elérhető a kerámia test fűtése, lehűtést kővető hőkeze­lése vagy pedig az előállítást követő megmunkálása ré­vén. A kapott kerámia tennék fémes komponense egy vagy több fémes fázist tartalmaz, amely a kívánt tulaj­donságok létrehozására szolgálnak. A második fémet a fém alapanyaghoz, illetve a ke­rámia test szerkezetéhez sokféle módon lehet adagol­ni. Az egyik lehetőség a fém alapanyag ötvözése még az oxidációs reakció megkezdése előtt, amikoris kí­vánt összetételű, esetleg kereskedelmi forgalomban is beszerezhető fém ötvözetet használunk. Egy másik le­hetőség szerint a második fémet a fém alapanyag egy vagy több felületére, különösen arra a felületére visz­­szük fel, amelyen át az oxidációs reakciótermék növe­kedését előidézzük. Az oxidációs reakció folyamatá­nak menetében a második fémet a fém alapanyag ára­ma magával viszi, mozgásával azt az oxidációs reak­ciótermék belső részébe, illetve felületére viszi el és így a második fém a fémes komponens integrális része, a kerámia test alkotó anyaga lesz. Egy másik kiviteli alakban kompozit jellegű testet hozunk létre, amikoris az oxidációs reakcióterméket megfelelően választott töltőanyag vagy előminta anyagán növesztjük át, és ilyenkor célszerű megoldás­nak bizonyul a második fémnek a töltőanyaghoz vagy az előminta anyagához való keverése, esetleg a töltő­anyagban vagy az előmintán kialakított felületen való elhelyezése. Ebben az esetben az oxidációs reakcióter­mék növekedése során átjárja a töltőanyagot, vagyis a benne mozgó fém alapanyag képes a második fémmel kapcsolatba lépni, illetve annak forrására úgy hatni, hogy a második fémnek legalább egy része a fém alap­anyag mozgásával haladjon tovább. így a fém alap­anyaggal kapcsolódó vagy azzal szállított második fém be tud épülni a kerámia mátrixba. A fém alapanyag, vagy legalábbis annak egy része a gőz vagy gáz halmaz­­állapotú oxidálószer hatására az oxidációs reakcióter­mék és az oxidálószer közötti határfelületen oxidáló­dik, ezzel az oxidációs reakciólermék tömege növek­szik, míg a második fém a kialakuló kerámia termék belsejében oszlik el. Egy további lehetőség szerint a fém alapanyag mel­lett olyan vegyületet vagy keveréket használunk, amely tartalmazza a második (idegen) fémet és amely az oxidációs reakció feltételei között reakcióba lép a fém felszabadul, kapcsolódhat a fém alapanyag ré­szecskéivel vagy azok mozgása során távozhat. Ilyen vegyület lehet például a megolvadt fém alapanyag által redukálható fémoxid. A vegyület alkalmazható bevo­natként vagy rétegként a fém alapanyag felületén, de célszerű megoldás annak bekeverése a töltőanyagba vagy az előminta anyagába. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során szükség szerint dópolt — erről a későbbiekben még részletesen szó lesz — fém alapanyagot semleges anyagból készült ágyat tartalmazó csónakba vagy más tűzálló edénybe helyezzük. A fém alapanyagot, amely a találmány értelmében oxidációs reakció kiindulási anyaga, tuskó, rúd, lemez vagy hasonló alakban készít­jük elő. Belőle oxidációs reakcióterméket állítunk elő, mégpedig megemelt hőmérsékleten oxidálószenei hozzuk kapcsolatba és ezzel polikristályos terméket növesztünk. Megállapítottuk, hogy a megemelt hő­mérsékleten megolvadt fém alapanyagba a kerámia szerkezet test kialakulása folyamán második vagy ide­gen fémet lehet beadagolni. Az így kapott szerkezet az előállítás során alkalmassá válik a fém alapanyag és a második fém transzportjának biztosítására az oxidá­ciós reakciótermék rétegén keresztül, mégpedig a ka­pilláris jelenségek révén. A fém alapanyag a második fémet magával viszi, így az a kialakuló kerámia test integrális részévé válik. A második fém szükséges mennyiségét a kiindulási fém alapanyagot, a tűzálló anyagból készült edényt és szükség szerint töltőanyagot vagy előmintát tartalma­zó összeállításba többféle módon lehet bejuttatni. Az egyik lehetőség szerint a második fémet a fém alap­anyaggal kikeverjük vagy eleve olyan kiindulási anya­got választunk, amely a szükséges második fémet öt­vözőanyagként tartalmazza és kereskedelemben be­szerezhető. A második lehetőség szerint az idegen fé­met a fém alapanyag egy vagy több felületén is el lehet helyezni. Ha összetett szerkezetű kerámia testet kívá­nunk előállítani, egy harmadik lehetőség szerint a má­sodik fémet a töltőanyagba vagy az előminta anyagába keverjük és így, mint erről a későbbiekben még szó lesz, a második fém kívánt mennyisége átadható a mozgó megolvadt fém alapanyagnak, amely azt az oxi­dációs reakcióterméken keresztül magával viszi. Az eljárás révén kapott kerámia test szerkezeti vizsgálata azt mutatja, hogy abban a második fém és a fém alap­anyag oxidálatlan összetevői jelen vannak. A kerámia testben a fémes összetevő alkothat összefüggő járato­kat, de jelen lehet zárványok formájában is. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a második fémet elsősorban egy vagy több olyan tulaj­donság alapján választjuk, amelyet az elkészült kerá­mia testnek kölcsönözni kell. A fémes összetevő alkal­mas ugyanis arra, hogy a kerámia test néhány jellem­zőjét javítsa, teljesítményét növelje. így például a ke­rámia testben eloszlatott fém előnyösen javíthatja a törékenységet, a rugalmasságot, a hővezetőképessé­get, a környezetre való veszélyesség fokát, valamint az elektromos vezetőképességet, ahol a szükséges változ­tatásokat, módosításokat egy részt a második fém megválasztásával, másrészt mennyiségének és eloszla­tásának módjával biztosítjuk. Ha a kerámia testben a fém alapanyagtól eltérő fémes összetevőket is jelentő­sebb mennyiségben alkalmazunk, akkor a kerámia tes­tek alkalmazási lehetőségeit jelentős mértékben bő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents