203832. lajstromszámú szabadalom • Azolil-metil-oxiránokat hatóanyagként tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények
1 HU 203 832 B 2 a növények oldalirányú elágazását növelni vagy csökkenteni lehet. Ez például fontos a dohánynövénynél, ahol a levélnövekedés javára az oldalhajtások képződését gátolni kell. Az (I) általános képletű vegyületek például jelentékenyen megnövelik az őszi káposztarepcének a faggyal szembeni ellenállóképességét is. Ezek a vegyületek gátolják egyfelől á hosszirányú növekedést, és a túl bőséges (és ezáltal a fagykárosodásra különösen hajlamos) levél-, illetve növényi tömeg kifejlődését Másfelől ezek a vegyületek a vetés után és a téli fagyok beállta előtt a növények fejlődésére kedvező feltételek ellenére is, a fiatal repcenövényeket vegetatív fejlődési stádiumukban tartják meg. Ezáltal megszűnik ezeknek a növényeknek a fagyveszélyeztet tsége, amelyek hajlamosak a virágzásgátlás idő előtti megszűnésére és a generatív fejlődési stádiumba való átmenetre. Más haszonnövényeket fejlődésükben ősszel korlátozzuk, és ezáltal nem túl kifejlett állapotban kerülnek a téli időjárásba. Ezáltal megelőzhető a megnövekedett fagyérzékenység és a különböző növényi betegségek, például gombabetegségek kialakulása, a relatív csekély levél-, illetve növénytömeg miatt. A vegetatív fejlődés gátlása ezenkívül sok haszonnövénynél a talaj sűrűbb beültetését teszi lehetővé, és ezáltal a talaj felületére vonatkoztatva többlettermést érhetünk dl. B. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti készítményekkel mind a növényi részekben, mind pedig a növények értékes anyagaiban tőbblettermést érhetünk el. így például lehetséges nagyobb tömegű rügy, virág, levél, gyümölcs, mag, gyökér és gumó fejlődését indukálni, a cukorrépában, nádcukorban, valamint a citrus-félékben a cukortartalmat megnövelni, a gabonában vagy a szójában a fehérjetartalmat fokozni és a gumifákat megnövekedett latexfolyásra késztetnlAz (I) általános képletű vegyületekkel temrésnövekedést érhetünk el azzal, hogy ezek a vegyületek beavatkoznak a növényi anyagcserébe, illetve, hogy fokozzák vagy gátolják a vegetatív és/vagy generatív fejlődést. C. Az (I) általános képletű vegyületekkel végül elérhetjük a növények fejlődési stádiumainak megrövidülését, illetve meghosszabbodását, valamint a növényi részek érésének gyorsítását, illetve lassítását a szüret előtt vagy után.Gazdaságüag fontos például a szüret megkönnyítése a citrus-féléknél, az olivánál vagy más fajoknál és az almástermésű-, csonthéjas- és héjas gyümölcsöknél, amit azáltal érünk el, hogy a termésnek a fához való tapadási szilárdságát időben koncentráltan megszüntetjük vagy csökkentjük. A levél- és sarjtengely közötti választószövet kialakulásának elősegítése lényeges a haszonnövények, például a gyapot jól ellenőrizhető levéltelenítésénél D. Az (I) általános képletű vegyületek csökkenthetik továbbá a növények vízigényét. Ez különösen fontos olyan mezőgazdasági termelésre fogott területeken, amelyeket nagy költséggel mesterségesen öntözni kell, például a sivatagos vagy félsivatagos területeken. Az (I) általános képletű vegyületek alkalmazásával csökkenthetjük az öntözés intenzitását, és ezzel költség szempontjából kedvezőbb gazdálkodást folytathatunk. A növekedést szabályzó készítmények hatására a növények a meglevő vizet jobban kihasználják, többek között azért, mert: 1. a stomata nyílásszélessége csökken, 2. vastagabb epidermis és cuticula képződik, 3. fejlettebb gyökérzet alakul Id, 4. a növényzet mikroklímáját a kompaktabb növekedés kedvezően befolyásolja. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai a magvakon keresztül (mint a magvakat csávázó szer), a talajon át, azaz a gyökérzeten keresztül, valamint permetezéssel a leveleken keresztül tuhatunk el a haszonnövényekhez. Mivel az (I) általános képletű vegyületeket a növények jól tűrik, így a felhasznált mennyiség széles határok között változhat. Magok csávázásánál a felhasznált mennyiség általában 0,001-50ghatóanyag/kg vetőmag, előnyösen azonban 0,01-1 ghatóanyag/kg vetőmag. Levél- és talajkezelés esetén a felhasznált mennyiség általában 0,01-10 kg hatóanyagba, előnyösen azonban 0,1 -5 kg hatóanyagba. Az (I) általános képletű vegyületekből a szokásos készítményeket, így oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, pasztákat és granulátumokat állíthatunk elő. A felhasználási formák teljes mértékben a felhasználás céljához igazodnak; a készítményekben minden esetben a hatóanyagok finom és egyenletes eloszlását kell biztosítaniuk. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagnak oldószerrel és/vagy hordozóanyaggal való hígításával, adott esetben emulgeálószert és diszpergálószert alkalmazva, és hígítószerként vizet használva, segédoldószerként más szerves oldószert is alkalmazhatunk. Segédanyagokként lényegében a következők szerepelhetnek: oldószerek, így aromás vegyületek, például a xilolok, toluol és a benzol, a klórozott aromás vegyületek, példáid a klór-benzolok, a paraffinok, például az ásványolajfrakciók, alkoholok, például a metanol, butanol, aminok, például az ctanol-amin, az N,N-dimetüformamid és a víz; szilárd hordozóanyagok, így a természetes kőporok, például a kaolin, agyag, talkum, kréta és a szintetikus kőporok, például a nagyon finom eloszlású kovasavak, szilikátok; emulgeálószerek vagy hasonló felületaktív anyagok, így a nem ionos és anionos emulgeálószerek, példáid a polioxi-etilén-zsíralkohol-éterek, az alkilszulfonátok; diszpergálószerek, így a lignin, szulfitszennylúgok és a metil-cellulóz. Előnyös az (I) általános képletű vegyületeknek vizes oldatban való alkalmazása, adott esetben az oldathoz vízzel elegyedő szerves oldószert, így metanolt vagy más kis szénatomszámú alkoholt adva. A találmány szerinti készítmények hatóanyagtartalma általában 0,1-95 tömegszázalék, előnyösen azonban 0,5-90 tömegszázaléka. A készítményeket, illetve az ezekből előállított közvetlen felhasználásra alkalmas oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, pasztákat vagy granulátu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
