203827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzplantálható, in vitro tenyésztett epitélium-lemezkék konzerválására

1 HU 203 827 B 2 A találmány tárgya sejtszövetek kritológiai konzerv­álása, közelebbről eljárás sejttenyésztéssel előállított epitélium-lemezkék hűtéssel történő kozerválására. Annak ellenére, hogy a közelmúltban tapasztalható haladás az égett szövetek kezelésében (olyan szövetek, amelyekre jellemző, hogy elegendő mennyiségű fehér­je denaturálódik ahhoz, hogy a sejtben sérülést vagy elhalást okozzon), az égési sérültek halálozási aránya még most is elfogadhatatlanul magas. A halálozási szint természetesen függ a beteg életkorától és a meg­égett testfelület százalékától. A halálozási arány a leg­magasabb azokban az esetekben, amelyekben a testfe­lület 50-60%-a, vagy ennél nagyobb része harmadfo­kú égést szenved (vagyis olyan égést, amelynél a bőr teljes vastagságában elpusztul). Ezekben az esetekben azon felül, hogy a súlyos kardiovaszkuláris sokk miatt azonnali problémák is jelentkeznek, valamint fenye­get, ha nem is azonnal, a szepszis vagy a hidro-elektro­­litikus gátlás, egy másik, bár valamelyest késletetett probléma a nagy testfelületen tapasztalható, bőr fedé­sének hiánya. Az ilyen hiányzó fedéssel vagy nyitott felületekkel az a nehézség, hogy ezen nem kezdenek el spontán módon helyreállni, mivel ezek a teljes vastag­ságukon keresztül elpusztultak vagy károsodtak. Amikor a normális állapotban zárt epitélium-réteg megsérül, akkor egy krónikus patológiás körülmény keletkezik, amely a fentebb részletezett infekciós és metabolikus komplikációkkal együtt folyamatosan rontja a páciens helyi és általános állapotát. Ezeknek a problémáknak az együttes fellépése miatt az égett ál­dozat gyakran meghal. Ebből nyilvánvaló, hogy amikor túl vannak a keze­lés elsősegélynyújtó fázisán, akkor a fő orvosi problé­mát az jelenti, hogy a bőrhiányt a lehető leggyor­sabban és leghatékonyabban pótolják. A hagyomá­nyosan elfogadtott orvosi gyakorlat szerint a sérül fel­ületeket úgy fedik be, hogy egészséges, égést nem szen­vedett területkről elvett, vastagságukban hasított szö­vetdarabokat (aztotranszplantátumokat) ültetnek át. Azonban, ha az égett felület meghaladja például a 60- 70%-ot, akkor általában nincs elegendő megfelelő do­norszövet a transzplantációhoz. Ezen felül az autot­­ranszplantátum donor helyén magán is pótlólagos fe­lület keletkezik, ahol hiányzik a tökéletes bőrdedés. Ehhez a hátrányhoz járul még az a tény is, hogy az autotranszplantátum donor hely szintén hajlamos ar­ra, hogy lassan gyógyuljon és így kóros gyógyult he­lyek maradhatnak vissza. Orvosilag szintén elfogadott az a módszer, hogy a bőrhiány pótlására homológ bőrét, liofilizált heterológ bőrt (például sertésbőr), szintetikus, mesterséges bőrt és hasonlókat ültetnek át. Ezek a pótlóanyagok azon­ban, mivel allogének, elhalnak és spontán leválnak 1-6 hónapon belül, és ezeket adott esetben autológ szöve­tekkel kell helyettesíteni, tehát legjobb esetben is csak átmeneti megoldást jelentenek. A közelmúltban a 4 016 036, a 4 304 866 és a 4 456 657 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból vált ismertté az a módszer, amellyel bőr keratinocitákból nyert humán epitél-filmet lehet te­nyészteni. Ezek a filmek természetesen au tológok le­hetnek, és ezért úgy lehet velük égett felületeket pótol­ni, hogy a későbbiekben sem töködnek ki és nem vál­nak el elhalás után. Ezekben az amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásokban olyan módszereket ismertetnek, amelyek egészséges donorfelületről tör­ténő kis darabok (2-3 cm2-esek) eltávolításán alapul­nak. A donor szövet felhasználásával kapott hámsejt szuszpenziót azután tenyésztik és a primer kultúra többszöri átoltásával megnövelik. Amikor a másodla­gos és a harmadlagos kultúrák egybefolyóvá válnak, akkor többrétegű epitélium-lemezkéket nyerhetünk ki. Ezáltal néhány jelentős probléma megoldható, így az a gond, hogy a súlyosan égett beteg bőrén kevés az egészséges elvehető bőr, ezenkívül nem szükséges a költséges sertés, hulla vagy mesterséges bőr igénybe­vétele, amelyek nemcsak költségesek, de nem is állnak rögtön rendelkezésre, és amelyek alkalmazását az im­munreakciók miatt egyébként is nagyon szigorú sza­bályok kötik. A fent említett módszerekkel előállított keratinoci­­ta kultúrák azonban csak 3-4 hét alatt jutnak olyan megnövekedett stádiumba, hogy a filmlemezek ki­­nyerhetőkké válnak. Más szóval ez azt jelenti, hogy az égési sérülést szenvedő beteg megégett felületei az első 3-4 hétben védelem nélkül maradnak. Természetesen ez a kezdeti periódus a legkritikusabb, ez alatt az idő alatt volna az egészséges bőr átültetése a legjótéko­nyabb hatású. Ezenkívül a fenti amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett epitélium-lemez­kéket néhány órán belül az elkészülésük után fel kel­lett használni, mivel nem volt számukra megfelelő konzerválás! módszer, amelynek segítségével a meg­növelt epidermisz távolabbi felhasználási helyekre szállítható lett volna. Az irodalomból több kísérlet is ismertebb bőrminták hűtéssel való konzerválására. Lásd például May és munkatársai: „Cryopreservation of Skin Using an Insulated Heat Sink Box Stored at -70 ”C”, Cryobiology, 22, 205-214 (1984); May és munkatársai: „Recent Developments in skin Banking and the Clinical Use of Cryopreserved Skin", 73(4), J. Med. Assoc. Ga., 75,233-236 (1984); Yang és munka­társai: „Growth of human Mammary Epithelial Cells on Collagen Cell Surfaces”, Cancer Research, 41 (10), 4093-4100 (1981); Biagini és munkatársai: „Skin Sto­rage in Liquid Nitrogen, An Ultrastructural Investiga­tion”, Jomal of Cutaneous Pathology, 6, 5-17 (1979); Tylor: „Cryopreservation of Skin: Discussion and comments”, Cryobiology 3 (2) (1966); Baxter Procee­dings, 17 (6) 4, 112-120 (1985). Ezeken az irodalmi helyeken és egyéb utalásokban is az található, hogy a fagyasztott hámszövet sejtjeinek egy lényeges részre felengedés után képes a folytatólagos metabolizmus­­ra. Azonban azoknak az epitélium-lemezkéknek, ame­lyeket autotranszplantációhoz vagy allotranszplantá­­cióhoz, valamint égési sérülések kezelésére kívánunk felhasználni, viszonylag nagy mennyiségben kell olyan sejteket tartalmazniuk, amelyek a hűtéssel való kon­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents