203822. lajstromszámú szabadalom • Készülék kábelek kábelvédőcsövekbe való utólagos behúzásához

1 HU 203 822 B 2 A találmány tárgya készülék kábelek utólagos behúzá­sához kábelvédő csövekbe, amelyekben már legalább egy kábel található, egy betolható közbenső fenékle­mezzel, amely a középső tartományának mindkét olda­lán egy-egy, magassági vezetésre szolgáló üreges, sze­gély alakú hosszanti peremmel van ellátva. Ilyen típusú készülék ismerhető meg a DE-PS 34 27 788 számú leírásból. Ennél a közbenső fenéklemez középső tartománya mindkét oldalon simára van kiala­kítva, tehát keresztmetszetének hossza mentén egyfor­ma vastagsággal rendelkezik. A gyakorlati alkalmazás során azonban megmutatkozott, hogy a közbenső fe­néklemeznek a kábelvédő csőben található elülső tarto­mánya és a kábelvédő cső belső fala, illetve a már befektetett kábel között megnövekvő súrlódóerők ese­tén a közbenső fenéklemez után tolandó szakasza az ezáltal nagyobbá váló tolóerő hatására a káblevédőcső­­ben felpúposodik, ahol is ez a púp a tolás további fokozódásakor egészen a közbenső fenéklemez elülső végéig továbbterjed, mire egy további púp képződik, amely újból továbbterjed, és így tovább. Ez a púposo­­dás, amely a közbenső fenéklemeznek az ilyen esetekre nem elégséges kihajlási merevségének tulajdonítható, azzal a hátránnyal jár, hogy először is a betolás nem lehet folyamatos, másodszor pedig, hogy általa tovább növekszik a súrlódás a közbenső fenéklemez és a ká­belvédő cső, illetve a már befektetett kábel között. Megmutatkozott tehát, hogy tovább kell csökkenteni a súrlódást mind a közbenső fenéklemez és a kábelvédő cső belső fala, mint a közbenső fenéklemez és a már befektetett kábel között. A jelen találmány feladata olyan, a bevezetőben leírt típusú készülék létrehozása, kábelek utólagos behúzá­sához a kábelvédő csőbe, amellyel a közbenső fenékle­mez és a kábelvédő cső belső fala, illetve a már befek­tetett kábel közötti súrlódás csökkenthető, s így a köz­benső fenéklemez egy hosszabb betolási szakaszon ke­resztül egyszerűbben és folyamatosan tolható be. A feladatot a bevezetőben ismertetett típusú készü­léknél a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a közbenső fenéklemez középső tartományát a felső és/vagy alsó oldalán legalább egy, a közbenső fenékle­mez hosszirányában elhelyezkedő bordaszení vastagí­­tással, vele egy darabból alakítjuk ki. A bordaszení vastagítások alkalmazásával a közben­ső fenéklemez hosszanti kihajlási merevsége oly mó­don megnövekszik, hogy a közbenső fenéklemez el­őzőekben említett púpszerű felemelkedése a közbenső fenéklemez és a kábelvédő cső, illetve a már befekte­tett kábel közötti súrlódás túlságos megnövekedésekor is kiküszöbölhető, úgyhogy az egyébként a közbenső fenéklemez és a kábelvédő cső közötti járulékos érint­kezési felületeken fellépő járulékos súrlódást is elke­rüljük. Ezen túlmenően a közbenső fenéklemez és a kábelvédő csőben valamilyen módon hullámosán fek­tetett kábel közötti érintkezési felületek ezzel a mód­szerrel minimális értékre csökkennek, s ezáltal a súrló­dás, amelyet a közbenső fenéklemez betolásakor le kell győzni, szintén csökken. A közbenső fenéklemez és a már befektetett kábel közötti súrlódás csökkentésére szolgáló zsírozást is egy keskeny szakaszra lehet leszű­kíteni. Ebből a szempontból olyan előnyök is adódnak egy járulékos kábelnek a közbenső fenéklemez feletti behúzásakor, melyek annak betolását követően meg­szűnnek. Az egyik előnyös kiviteli alaknál a bordaszení vas­tagítások a közbenső fenéklemez középső tartományá­nak felső oldalán, valamint annak alsó oldalán páron­ként, közvetlenül egymással átellenben vannak elhe­lyezve. Ez a megoldás a keresztmetszeti középsíkra szimmetrikus elrendezést nyújt, aminek előnye, hogy a közbenső fenéklemez tetszőleges helyzetben betolható. Egy másik kedvező kiviteli alaknál egy pár borda­­szerű vastagítás helyezkedik el a közbenső fenéklemez középső tartományán, keresztirányban. Ezt akkor cél­szerű alkalmazni, ha a két üreges peremszerű hosszanti szegély viszonylag közel helyezkedik el egymáshoz, mivel így elérhető, hogy a kábelvédő csőbe már befek­tetett kábel, ha annak viszonylag nagy átmérője van, nem fog a két üreges peremszerű hosszanti szegély közé becsípődni, úgyhogy ezen a módon elkerülhető egy súrlódásnövekedés lehetősége. Ugyanez vonatko­zik a közbenső fenéklemez fölé utólag behúzandó ká­belre is. Ugyancsak előnyös lehet, ha két párhuzamos borda­­szerű vastagítás van a közbenső fenéklemez középső tartományán kialakítva, melyeknek egymástól való tá­volsága nagyobb, mint a megfelelő üreges bordaszerű peremektől való távolságuk. Sok esetben ez a megol­dás akkor célszerű, ha a középső tartomány viszonylag széles. A kábelvédő csőbe már befektetett, viszonylag kis átmérőjű kábelhez és/vagy a behúzandó viszonylag kis átmérőjű kábelhez célszerű az a kivitel, ahol több pár bordaszerű vastagítás található a közbenső fenéklemez középső tartományának szélességében egyenletesen el­osztva. Ez a kivitel még a rendkívül széles középső tartomány esetében is előnyös. Az a kiviteli alak is előnyös, ahol a bordaszerű vastagítások magassága legalább akkora, mint a közép­ső tartomány vastagsága, itt azonban kedvező, ha ez a magasság körülbelül 2-3 mm nagyságú, ha a középső tartomány körülbelül 1,5 mm vastagsággal rendelke­zik. Célszerű lehet, ha a bordaszerű vastagítások kereszt­­metszete félkör alakú. Lehetséges azonban az is, hogy lelapolásokkal ellátott háromszög keresztmetszetű bor­daszerű vastagításokat alkalmazzunk. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben áb­ráink segítségével, amelyek közül: az 1. ábra a találmány szerinti készülék egyik kiviteli alakját mutatja be kábeleknek kábelvédő csőbe való utólagos behúzására, oldalnézet­ben, részbeni kitöréssel; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti készülék II-II vonal menti metszetét látjuk; 3. ábránk az 1. ábra IE-Ill vonal menti metszete; a 4. ábrán a 3. ábrához hasonló metszet látható, azon­ban egy másik kiviteli alakról; végül az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents