203820. lajstromszámú szabadalom • Olvadószál erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiztosítóhoz

1 HU 203 820 A 2 A találmány tárgya erősáramú gyorskiolvadású olvadó­biztosítóban alkalmazott olvadószál, amelynek fémsza­lag mentén sorosoan kialakított, túláram hatására kiol­vadó olvadószakasza és zárlati áram hatására kiolvadó legalább egy szűkített keresztmetszetű olvadószakasza van. Az erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiztosítók kis túláramok esetén kiolvadó részének, azaz túláram olva­dószakaszának fajlagos áramterhelése az olvadószál egyéb részeihez viszonyítottan már névleges áramon is nagy, ezért ezen az olvadószakaszon az olvadószál egyéb részeihez képest nagy veszteség és melegedés lép fel. Ez utóbbi biztosítja már kis túláram esetén is az olvadószál gyors kiolvadását. Közismert, hogy a gyors­kiolvadású olvadóbiztosító vesztesége nagyobb, mint a normál vagy lomha kiolvadású olvadóbiztosítóké, és a veszteség legnagyobb része ezen a nagy áramterhelésű olvadószakaszon keletkezik. Az erősáramú hálózatok­ban és a villamos berendezésekben alkalmazott nagy­számú olvadóbiztosító együttes vesztesége már szá­mottevőén növeli a villamos hálózat, illetve a berende­zés veszteségét, ezért általános törekvés tapasztalható ezeknek a veszteségeknek a csökkentésére. A HU-174 872 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan olvadószálat ismertet erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiztosítóhoz, amelynek az olvadószálat alkotó fémszalag mentén sorosan kialakított, túláram hatására kiolvadó szakasza, valamint zárlati áram hatására kiol­vadó legalább egy, szűkített keresztmetszetű olvadó­szakasza van. A túláram-olvadószakasz hosszabb és keskenyebb, mint az egyforma, párhuzamos ágakból kialakított zárlati áram-olvadószakaszok hossza és szé­lessége. A kialakítás eredményeképpen az olvadószál melegedési görbéjén az olvadószakaszok helyi melege­­dési csúcsokat hoznak létre, ahol a túláram-olvadósza­kasz melegedési csúcsa meredekebben emelkedik és nagyobb helyi csúcshőmérsékletet mutat, mint a zárlati áram- olvadószakaszok által keltett csúcshőmérsékle­tek. A túláram-olvadószakaszon eső veszteségi teljesít­mény azonban az elmondottak szerint nagy marad. Ennek a nagy veszteségi teljesítménynek a csökken­tését irányozza elő az US-PS 2 667 551 lajstromszámú szabadalmi leírás. Az ebben ismertetett olvadószál a kiolvadásra szánt szűkítéssel párhuzamosan alacsony olvadáspontú fémben rögzített rugót tartalmaz, így a párhuzamos áramúton átfolyó áram csökkenti az olva­dószakaszon fellépő veszteségi teljesítményt. Az ala­csony hőmérsékleten megolvadó fém már kis túlára­mok esetén is elereszti a párhuzamosan kapcsolt, jó vezetőképességű anyagból készített rugót, így a teljes áram a kiolvadásra kialakított ágra terelődik, amely a nagy áramterhelés hatására azonnal megolvad és meg­szakítja az áramot A megoldás hátrányául viszonylag bonyolultabb gyártástechnológiája és előállítási költsé­ge róható fel. Azonos célt, nevezetesen a túláram-olvadószakasz veszteségi teljesítményének csökkentését irányozza elő a HU-171 195 lajstromszámú szabadalmi leírás, amelyből olyan olvadószál ismerhető meg, ahol a sönt­­ként alkalmazott párhuzamos szál egyik végén elhelye­zett alacsony forráspontú anyag elgőzölögtetése útján keletkezett gázok tágulási energiájával választják le a párhuzamos szálat és így kényszerítik a teljes áramot a gyors kiolvadásra kialakított olvadószál-részbe. Ez a megoldás is bonyolult és költséges előállítási technoló­giájával tűnik ki. A GB-912 624 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan olvadószálat ismertet, amelynél a két párhuza­mos áramút közül az egyik áramút mágneses elemmel van körülvéve. A mágneses tér túláram esetén megnö­veli az áramút impedanciáját, így annak vezetőképes­sége csökken, ami az áramot a másik párhuzamos ára­múira tereli és az hirtelen jelentősen túlterhelődve kiol­vad. A megoldás hiányossága, hogy bonyolult felépíté­se ellenére sem járni hozzá a túláram-olvadószakaszon fellépő veszteség lényeges csökkenéséhez. A találmánnyal célunk erősáramú gyorskiolvadású olvadóbiztosítóban alkalmazható olyan olvadószál ki­alakítása, amely az ismert megoldások hiányosságait kiküszöbölve biztonságos, jól méretezhető kiolvadást tesz lehetővé úgy, hogy a túláram-olvadószakaszon ke­letkező veszteségi teljesítmény nem növeli jelentősen az olvadószál veszteségi teljesítményét, ugyanakkor bonyolult technológiai megoldás nélkül egyszerűen és olcsón gyártható. Felismertük, hogy a korábbi megoldásokban pl. ru­góenergia, mágneses energia, gőznyomás-energia se­gítségével létrehozott rásegítő hatás létrehozható sok­kal egyszerűbb módon magával az olvadószál anyagá­val is, amennyiben biztosítani tudjuk, hogy a túláram­­olvadószakasz egy kitüntetett része a névleges áram tartományában közel kiolvadási hőmérsékletre mele­gedjen fel, de csak túláram hatására olvadjon ténylege­sen ki, és megfelelő geometriai kialakítással elérhetjük, hogy ez a kitüntetett rész a túláram-olvadószakasz egé­széhez viszonyítva rövid legyen, ami biztosítja, hogy a rajta keletkező veszteségi teljesítmény is elhanyagol­ható legyen az olvadószál teljes veszteségéhez viszo­nyítva. A kitűzött feladat megoldása során erősáramú gyors­kiolvadású olvadóbiztositóban alkalmazható olvadó­szálat vettünk alapul, amelynek fémszalag mentén so­rosan kialakított, túláram hatására kiolvadó olvadósza­kasza és zárlati áram hatására kiolvadó legalább egy, szűkített keresztmetszetű olvadószakasza van. Ezt az olvadószálat úgy fejlesztettük tovább, hogy a túláram­­olvadószakasz két párhuzamos, egymástól eltérő veze­tőképességű áramútból van kiképezve, ahol az egyik áramút hossza mentén állandó keresztmetszetű, a má­sik áramút pedig hossza mentén változó keresztmetsze­tűén van kialakítva úgy, hogy legalább egy, az egyik áramút keresztmetszeténél nagyobb keresztmetszetű szakaszból és az egyik áramút keresztmetszeténél ki­sebb keresztmetszetű szakaszból áll, amelyek fémsza­lag mentén mért hosszúságának aránya 2:1-4:1 tarto­mányba esőén van megválasztva. A túláram-olvadósza­kaszon kialakított két párhuzamos áramút közül így csak az egyik áramúiban lévő legrövidebb szakasznak nagy az áramterhelése, ezért csak abban az áramúiban, annak is csak a legrövidebb szakaszán keletkezik vi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents