203817. lajstromszámú szabadalom • Egymásra rétegezett fémezett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből, vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból készült villamos kondenzátor és eljárás annak előállítására

1 HU 203 817 B 2 A jelen találmány célja az, hogy az ismert kis induk­­tivitású lemezcsomag-kondenzátorokat olyan módon fejlessze tovább, hogy növelt fajlagos térfogati kapaci­tás legyen elérhető és eközben valamennyi villamos, konstrukciós és eljárástechnikai előny megmaradjon; célja továbbá a találmánynak az is, hogy megadjon egy eljárást egy ilyen kondenzátor előállítására, amely ugyanolyan egyszerűen végrehajtható, mint az ismert eljárások, és amely mégis kis induktivitású, nagy fajla­gos térfogati kapacitású kondenzátorokat ad. Ennek a célnak az elérésére a bevezetésben megha­tározott típusú kondenzátort a találmánynak megfelelő­en a következők jellemzik: a) minden egyes műanyag lemez mindkét felületén fegyverzetként regenerálódásra képes vékony fémréteg van, és b) minden egyes műanyag lemez egyik vagy mind­két fegyverzete vagy minden második műanyag lemez mindkét fegyverzete dielektrikumként egy-egy extrém vékony műanyag hártyával van bevonva, amely a fegy­verzetet teljesen beborítja, a megmaradó fémsávok tar­tományáig terjed és a szigetelősávok fölött legalább részben el van távolítva. A technika állásának ismertetésekor már kifejtett, kis induktivitású kondenzátorokra vonatkozó előnyök mellett a találmány szerinti kondenzátornak olyan to­vábbi előnyei vannak, hogy a fajlagos térfogati kapaci­tás lényeges növelése fehető el, és hogy a regeneráló­dásra képes vékony fémrétegek kezdetben minden egyes műanyag lemez mindkét felületét beboríthatják, úgyhogy az egyes szalagok előkészítéséhez a fémréte­gek fölhordásakor többé nincs szükség sablonokra és lefedésekre. A kondenzátor ezenkívül azt a további előnyt is nyújtja, hogy az extrém vékony műanyag hártya is bizonyos föltételekkel a fémréteget teljesen beborítja, úgyhogy itt is jelentkezik a sablonok és lefe­dések elhagyásának az eljárás által meghatározott elő­nye. Mindkét esetben, különösen azonban a szalagok mindkét oldalának teljes fémezése esetén, elmarad to­vábbá a lefedéssel előállított sávokon belüli vágási tolerancia betartásának problémája. Az extrém vékony műanyag hártyák előállítása elő­nyösen lakkozási eljárással történik és ezek a hártyák acetil-cellulózból, polikarbonátból vagy epoxigyantá­ból állnak. Különösen előnyös, ha az extrém vékony műanyag hártyákat glimmpolimerizációval állítjuk elő és azok például perfluorozott és tiszta szénhidrogének keveré­kéből állnak. Az extrém vékony műanyag hártya vastagsága 0,1— 2,0 pm, előnyösen 0,7 pm lakkhártya esetén és 0,05- 0,7 pm, előnyösen 0,2 pm glimmpolimerizációval ké­szült hártya esetén. A műanyag lemezek vastagása 1-15 pm, előnyösen 2 pm. E műanyag lemezek anyagaként alkalmazható pl. polietiléntereftalát, polipropilén, polifenilénszulfid (PPS), poliimidek egyedül vagy poliimidek és poliami­­dok kopolimerizátumai és hasonló műanyagok. A találmány egy továbbfejlesztése szerinti mind­egyik műanyag lemezen az első szigetelősáv a mű­anyag lemez egyik oldalán az egyik kiugró részen, a második szigetelősáv pedig a műányag lemez másik oldalán a másik kiugró részen van. Ebben az esetben, amely különösen nagyon vékony műanyag lemezek esetén alkalmazható, mind a műanyag lemezek, mind a dielektrikumhártyák az elektrosztatikus térben vannak. Ezt a kiviteli alakot az 5., a 14. és a 15. ábra kapcsán ismertetjük. A találmánynak egy előnyös továbbfejlesztése ab­ban áll, hogy mindig az egyik műányag lemezen mind az első szigetelősáv, mind a második szigetelősáv az egyik kiugró rész két oldalán van, mindig a másik műanyag lemezen pedig mind az első szigetelősáv, mind a második szigetelősáv a másik kiugró rész két oldalán van. Ebben az esetben, amelyet a 6. és a 16-18. igény­pontok kapcsán ismertetünk, a műanyag lemezek nin­csenek az elektrosztatikus térben. Ez a kiviteli alak különösen akkor előnyös, ha a dielektrikumhártyák kü­lönösen vékonyak és pl. glimmpolimerizátumból van­nak. A találmánynak egy különösen előnyös kiviteli alak­ja abban áll, hogy az extrém vékony műanyag hártya a kiugró részek végéig terjed és a kiugró részek vágási éle legalább minden második műanyag lemezen hullá­mos vágási élként van kialakítva. Míg a jelen találmány más kiviteli alakjainál a hullá­mos vágási élek önmagában ismert alkalmazása a mű­anyag lemezeknek a homlokfelületeket képező szélein a kontaktusbiztonság növelése szempontjából nem kényszerítőén szükséges, de előnyösen alkalmazható, ha a lemezek oldalirányú eltolása egymáshoz képest nem elegendő, mind a 3 855 507 lajstromszámú US szabadalmi leírásból ismeretes, az itt ismertetett kivite­li alaknál, amelynél az extrém vékony műanyag hártya a kiugró részek végéig terjed, a hullámos vágási élek alkalmazása kényszerítő szükségesség. A hullámos vágási éleknek egy különösen előnyös kiviteli alakja van leírva a 35 10 518 lajstromszámú DE (NSZK) nyilvánosságra hozatali iratban (1. még a 4 635 164 lajstromszámú US szabadalmi leírást), amely a jelen esetben alkalmazható. Ebben a kiviteli alakban a hullámos vágási él csupán minden második műanyag lemezen van meg, és így a műanyag lemezek megfele­lő oldalirányú eltolásával egymáshoz képest megfelelő lehetőség adódik arra, hogy a kontaktírozó rétegek fémcseppecskéi a fegyverzetek mindenkori fémrétegét elérhessék. A találmánynak egy másik kiviteli alakjában a fegy­verzetek egyik műanyag lemezen sem terjednek a fölső keskeny oldalig és így az ott kialakuló homlokfelületen szabadon hagynak egy szigetelősávot, amely egy határ­vonalig terjed. Ennek a kiviteli alaknak akkor van jelentősége, ha ezen a keskeny oldalon nem történik szigetelőfűrészelés és/vagy az alaktartóan rögzített le­mezcsomag szilárdságát fémszórási művelettel a kon­taktírozó homlokfelülettel ellentétes oldali homlokfe­­lületen is növelni kell. Az ezen a keskeny oldalon alkalmazott szigetelősávok nélkül a fémszórással föl­vitt réteg a kondenzátort teljesen rövidre zárná. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents