203810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés napenergia hasznosítására
1 HU 203 810 B 2 fal mentén 13 légrést kialakítani, és abban meleg levegőt áramoltatni. A 3. ábra szerinti berendezés nyári időszakban ugyanúgy csak használati meleg vizet szolgáltat (a és b nyilak) a 10 hőcserélőn keresztül, mint az 1. ábra szerinti berendezés, téli időszakban pedig a 8 és 6 hőcserélőkkel felmelegített levegőt a 13 légrésbe tápláljuk. A 25 üvegház (például veranda, növényház vagy más üvegezett tér) előnyösen az épület déli oldalán helyezkedik el, és abban a napsugárzás hatására a levegő felmelegszik. A 3. ábra szerinti berendezéssel ezt a járulékosan nyert („passzív”) napenergiát is hasznosíthatjuk, mivel a 16 csatornán keresztül a 25 üvegházból a felmelegedett levegőt a 9 ventilátor a k nyilaknak megfelelően a 8 hőcserélőbe szívja, ahol ennek az előmelegített levegőnek a hőmérsékletét növeli tovább a 19 kollektorral nyert napenergia. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a találmány rendszerelvű napenergia-hasznosítást tesz lehetővé, hiszen a berendezés részei szerves egységet képeznek valamely újonnan létesített épülettel, illetve lehetővé teszik meglevő épületek utólagos funkcionális kiegészítését, módosítását - biztosítva ezáltal a naphőenergia aktív és esetleg passzív (üvegház-hatás) hasznosítását Ilyen meglevő épület utólagos kiegészítésének minősül például az épület északi és keleti külső falára elhelyezett légréses hőszigetelő panel (ilyen panel ismerhető meg például a HU 197 782 sz. szabadalmi leírásból), amelynek a légrése képezi a meleg levegő áramoltatására, így a fal temperálására szolgáló légrést. Ugyanakkor az épület déli oldalán üvegház (üvegezett előtér) telepíthető, amelyben a levegő téli időszakban 10-15 *C-ra is felmelegedhet a napsugárzás hatására, és az így passzív napenergiával nyert hőmennyiség is a falrésbe táplálható, amennyiben az aktív napenergiával (kollektor) felmelegített levelgőhöz keverhető. A találmány szerinti, kisüzemi hőmérsékletű épületfűtés (falfelületmenti meleglevegő-áramoltatás) igen előnyösen alkalmazható, például nyaralóépületek téli temperálására. A téli kis napsugár-jövedelemmel is fagypont felett tartható a nem lakott épület hőmérséklete, ezáltal az épületszerkezetek károsodása legalább is mérséklődik, és ideiglenes téli igénybevétel esetén az egyébként szükségesnél jóval kevesebb energiával kifűthető a nyaralóépület Az épülettől elkülöníthető naphőhasznosító berendezés - igény esetén a gáz- vagy olajtüzelésű alap-fűtőkészülékkel együtt - kompletten, blokkositva, önálló kompakt gyártmányként alakítható ki, természetesen több teljesítménynagyságban, modul méretekben. A blokk tartalmazza a napenergia közvetlen - aktív - hasznosítására szolgáló primer kört, valamint az épület téli időszakban biztosítandó fűtéséhez, temperálásához; nyári időszakban pedig a használati meleg víz előállításához a szekunder kört. Ez utóbbinak része például a légréses hőszigetelő panel, és - adott esetben - a passzív napeneigiát hasznosító, üvegezett előtér. Ezek lehetővé teszik a fűtési idényben a levegő több, illetve alacsony hőfoklépcsőjű melegítését, hasznosítását és nyári időszakban használati meleg víz előállítását. A blokk tartalmazza továbbá - a hőcserélőkön kívül - a hőhordozó közegként szolgáló folyadékot keringető szivattyút, ventilátort, szerelvényeket, szabályozóelemeket és önhordó alapkeretet, elsősorban új épületek esetében pedig az alap-hőellátást biztosító gáz- vagy olajtüzelésű fűtőkészüléket is. A blokk úgy alakítható ki, hogy önálló tűzgátló szakaszt képez. A zárt égésterű gázfűtő készülék dobozszerkezete hőszigetelt, gáztömör kialakítású, ezért a minimális védőtávolság betartásával bárhol elhelyezhető. A berendezés függőleges égéstermék-elvezető és levegőbevezető csövekkel készül, ezért nyílás csak a tető héjazatán szükséges, ami megfelel a hagyományos kéményvezetésnek. Olajtüzelésű fűtőkészülék alklamazása esetén a blokk úgy alakítható ki, hogy olajszennyeződésnek a környezetbe kerülése meggátolható. Földgáztüzelésű blokk alapfűtésként - önmagában ismert módon - biztosítja a 90/70 *C-os melegvíz-fűtés hőenergiáját A függőleges kéményt szintén függőleges, a kéménnyel csatornát alkotó köpeny veszi körül, és — amint ezt már kifejtettük - a kémény alsó része tartományában kerül elhelyezésre a nap által már felmelegí,tett levegőt tovább melegítő utófűtő hőhasznosító (hőcserélő), aminek eredményeként az égéstermék közel a „ kondenzációs hőmérsékletre hűl le, ami a kéményhu- - zathoz még elégséges (huzatmegszakítóra nincs szükség), de ugyanakkor 4-5% hatásfok-javulás jelentkezik, a gázfűtőkészülék üzemében. Az alap-fűtőkészülékhez egyszerű hőcserélő is csatlakoztatható, ha szilárd vagy növényi hulladék (például kukoricaszár, szalma stb.) -tüzelésű kazánok a pincében, vagy az épület mellett vannak elhelyezve, vagy külső hőforrásról (például tömbfűtés) történik a primer hőellátás. A találmány révén valamely épület fűtési és használati meleg víz energiaszükséglete akár 60%-kal is csökkenthető. A találmány természetesen nem korlátozódik a berendezés fentiekben részletesen ismertetett kiviteli példáira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Alkalmazható például két, egymástól elválasztott légrés a fal mentén; a hőszigetelő réteg középen van. A külső kéreg és a hőszigetelés között gyakorlatilag a külső léghőmérséklet uralkodik, és a leghidegebb napokon, ha süt a nap, 1:3—1:4 elnyelő-fűtött fal arány mellett a felület hőmérséklete 5-6 *C-kal megnövekedhet, ami a napsütés időtartama alatt 20-25% megtakarítást eredményezhet. A hőszigetelésen kívüli légvezetés nyitott rendszerben működhet (a levegő alul távozik), míg a hőszigetelésen belüli résben a felmelegedett levegő zár körben cirkulálhat. A hőszigetelés és a falfelület közötti résben előidézett légáramlás napsütéses, átmeneti időszakban az említett 20-25%-nál is nagyobb megtakarítást eredményez, mert a zárt körben keringetett levegő kisebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
