203803. lajstromszámú szabadalom • Biztosító berendezés bányabeli térség biztosításához

1 HU 203 803 B 2 a G talp, a H pajzshát, az I tető, valamint a K teherhor­dó hidraulikus tárnok, továbbá a biztosítóberendezés hátsó részénél alkalmazott merev P rudak. A mozgást határozó támaszok közül az elülső síkban lévő L hidra­ulikus tárnok vannak alkalmazva. Az L hidraulikus tárnok az Li és L2, vagy az Li és L3 helyzetek közötti helyzetbe mozgathatók az M hidraulikus munkahen­­geirel. Az M hidraulikus munkahenger tulajdonképpen a 24 csuklók eltolását végzik a rajzon fel nem tüntetett vezetékek, kényszerpályák mentén. Ha az L hidrauli­kus tárnok az Li helyzetbe vannak, akkor a biztosí­tóberendezés lemniszkátás működésű. Ha a szóban for­gó hidraulikus tárnok az Lj helyzetbe jutnak, akkor a berendezés köríves működésű. Amennyiben az L hidra­ulikus tám az L2-L3 közötti helyzetben van, akkor új mozgáselemet lehet felismerni a berendezésnél, a pajzshát és a tető előremozgatását a talp helybenmara­­dása mellett. A 4. ábrán feltüntetett példakénti biztosí­tóberendezés esetében is a G talp, a H pajzshát, az I tető továbbá a K teherhordó hidraulikus tárnok önma­gukban ismert kialakításúak és elrendezésűek. A talál­mány szerinti kombinált működést lehetővé tevő szer­kezeti kialakítást itt is a pajzs hátsó részében elrende­zett mozgást határozó támaszok szabják meg. A G talphoz kapcsolt 25 csukló és a H pajzsháthoz kapcsolt 24 csukló közé van iktatva a V rúd, amelynek helyzete az M hidraulikus munkahengerrel változtatható akként, hogy a felső részének csatlakoztatását biztosító 24 csukló a H pajzsháthoz képest az M hidraulikus mun­kahengerrel eltolható. Ezen a vázlaton sincs feltüntetve az az előnyösen köríves kényszerpálya, amelyen a 24 csukló mozoghat az M hidraulikus munkahenger hatá­sára. A biztosítóberendezés hátsó részénél a 26 és 27 csukló közé van iktatva a Prűd, amely merev szerkeze­tet képez. Ha a V rúd a Vi helyzetben van, akkor a példakénti berendezés lemniszkátás működésmódot képes követni. Ha a V rúd a V2 helyzetet foglalja el, akkor a biztosítóberendezés köríves működésű. Amennyiben a V rúd a V2-V3 helyzetek közötti helyze­tet foglal el, a pajzsberendezés működésére, tehervise­lésére - átlagos kőzetterhelés mellett - nincs számotte­vő hatása. Ez a támaszhelyzet különleges körülmények mellett lehet előnyös. A vázlatból megállapítható, hogy ez a példakénti kiviteli alak az 1. ábrán A2 változatnak felel meg. A bemutatott három példakénti berendezés kialakí­tása az ismert megoldásoktól és egymástól is eltér, de azonos természeti körülmények között a példaképpen bemutatott három berendezés hasonló belső erőjátéké és kombinatív működési rendszerük is hasonló. Mind­három példaképpeni megoldásban a hátsó karok mere­vek, ami azonban nem szükségszerű, csupán célszerű, mert olcsó megoldást biztosítanak. A találmány szerinti kombinált rendszert tükröző biztosítóberendezés a bemutatott példák szerint a két ismert rendszerű berendezések minden előnyös tulaj­donságát egyesíti és azok hiányosságait egyidejűleg megszünteti. A két rendszer egyesítésével tehát egy új működési rendszer alakult ki. A támaszok változtatható kialakítása nemcsak a két rendszer előnyeit egyesíti, hanem olyan új mozgásele­meket is lehetővé tesz, mint például a pajzshát és tető előremozgatását a talp helybenmaradása mellett, amelyre töredezett fedű és az ún. homlokkidőlés esetén lenne szükség, de eddig megoldatlan volt. A találmány szerinti kialakítású berendezés működés közbeni moz­gástartománya a belső geometriai elrendezéstől függ, ezen belül is legfőképpen a támasz, illetve támaszok mozgathatóságát biztosító kényszerpálya, illetve kény­szerpályák vonalvezetésétől. A kényszerpálya, illetve kényszerpályák vonalvezetésével szemben támasztott célszerű, de nem szükségszerű követelmény az, hogy a berendezés köríves és lemniszkátás vezetését a kezelő szándéka szerint biztosítsa. A találmány szerinti kombinatív működési lehetősé­get jelentő biztosítóberendezés üzemeltetése célszerű­vé teszi fejlett automatikus vezérlési rendszer alkalma­zását, amelyben a vezérlő információt valamely beren­dezéselem, vagy több elem egyidejű automatikus ter­helésmérése - nyomás és/vagy kis elmozdulás mérése - szolgáltatja. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Biztosítóberendezés bányabeli térség biztosí­tásához, elsősorban frontfejtésnél alkalmazható pajzs­berendezés, amelyhez a feküre támaszkodó talp, a talp­hoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolt pajzshát, a pajzsháthoz csukló révén kapcsolt tető, továbbá, rend­szerint a talp és a pajzshát közé épített, rendszerint két teherhordó hidraulikus tám, valamint a berendezésnek a fronthomlokkal átellenes hátsó részénél a talp és pajzs­hát közé iktatott, legalább két mozgást határozó támasz tartozik, továbbá, hogy a mozgást határozó támaszok egymás mögötti két sorban lévő, a talphoz (G), illetve a pajzsháthoz (H) csuklósán kapcsolt merev rudak (P, V) és/vagy hosszváltoztatásra alkalmas szerkezetek, pl. hidraulikus tárnok (L), azzal jellemezve, hogy a mozgást határozó támaszokhoz tartozó legalább egy csuklót a pajzshát (H) vagy talp (G) egészéhez képest eltoló szer­ve, előnyösen hidraulikus munkahengere (M), valamint az eltolást biztosító vezetéke van. 2. Biztosítóberendezés bányabeli térség biztosí­tásához, elsősorban frontfejtésnél alkalmazható pajzs­­berendezés, amelyhez a feküre támaszkodó talp, a talp­hoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolt pajzshát, a pajzsháthoz csukló révén kapcsolt tető, továbbá a talp és a pajzshát közé épített, rendszerint két teherhordó hidra­ulikus tám, valamint a berendezésnek a fronthomlokkal átellenes hátsó részénél a talp és pajzshát közé iktatott, legalább két mozgást határozó támasz tartozik, azzal jellemezve, hogy a mozgást határozó támaszok közül a fronthomlok felőli elülső a talp (G) és pajzshát (H) közé csuklók (24,25) révén kapcsolt hidraulikus tám (N), és hogy a pajzshát (H) leghátsó csuklójához (26) csatla­koztatott hidraulikus támja (O) és merev rúdja (P) van, valamint ezeket külön-külön a talphoz (G) kapcsoló csuklói (30,27) vannak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents