203794. lajstromszámú szabadalom • Készítmény szilárd felületeken jelentkező mikrobiológiai bevonat kialakulásának megakadályozására
1 HU 203 794 B 2 A találmány tárgya készítmény szilárd felületeken jelentkezd mikrobiológiai bevonat kialakulásának megakadályozására. A találmány szerinti készítmény előnyösen alkalmazható különböző térhatároló és lefedő falazatok és különböző szerelvények, így élelmiszeripari szerelvények felületén jelentkező mikrobiológiai bevonatok kialakulásának megakadályozására. Ismert, hogy különböző helyiségek, elsősorban tárolóhelyiségek, istállók (szarvasmarha, ló, sertés és más istállók) felületén, valamint élelmiszeripari helyiségek és szerelvények felületén különböző eredeti! mikrobiológiai, elsősorban penészgombás, baktériumos, élesztős és élesztőszeni gombás fertőzések alakulhatnak ki. Különösen akut problémát jelent egyes élelmiszeripari belső helyiségek, így a söriparban, borászatban és alkoholmentes italok előállításánál alkalmazott helyiségek felületén kialakuló mikrobiológiai fertőzés. Az említett iparágakban alkalmazott speciális körülmények, így a magas nedvességtartalom és nehézkes szellőzés, elősegítik a mikroorganizmusok, elsősorban a penészgombák fejlődését a falakon, mennyezeteken és más szerelvényeken. Ennek következtében az előállított élelmiszer is megfertőződik. A regenerálódó mikroflóra következtében a falakon és mennyezeteken kialakuló mikrobiológiai bevonatot évente 2-3 alkalommal mechnanikus úton el kell távolítani és a felületet át kell festeni. Az egyes felületek, elsősorban az épületek felületei nagyon nehezen védhetők meg a mikrobiológiai bevonattól, mivel a biocidanyagok nem mindig hatásosak, hiszen a legtöbb anyag a hordozóra történő felvitelkor elveszti biocid-aktivitását. A biocid-aktivitás elvesztése különböző okokra vezethető vissza, így például a kapilláris erő hatására a porózus anyagon történő abszorpcióra, illetve a biocidanyagok kémiai átalakulására. A különböző ipari szerelvények befestésére alkalmazott lakkokat és színezékeket szintén megtámadják a gombák. A természetes olajalapú színezékek is mikrobiológiai károsodást szenvednek. A szilárd felületeken jelentkező mikrobiológiai bevonat kialakulását megakadályozó készítménynek a következő igényeket kell kielégítenie:- fungicid és baktericid hatás együttesen,- a biocid-hatóanyagok aktivitásának megőrzése a hordozóra történő felvitel után,- külső körülményekkel (nedvesség, hőmérséklet, légköri szennyeződés) szembeni stabilitás,- csekély toxicitás,- kellemetlen szag hiánya,- gazdaságosság,- hozzáférhetőség. Ismert több olyan kémiai anyag, amelyek biocid-aktivitással rendelkeznek és a felületeken jelentkező mikrobiológiai bevonat kialakulásának megakadályozására felhasználhatók. Az ismert készítmények azonban nem elégítik ki a fenti követelményeket. Ismert például 2 t%-os nátrium-metil-szilikonát (hidrofobizálószer) alkalmazása cink-klorid és rézszulfát adalékkal fehércementből, tufából és mészkőből álló külső bevonatok kezelésére. Ez a készítmény nem egyesíti a fungicid és a baktericid hatást. Olajos-enyves bevonattal ellátott és vizes-emulziós festékkel színezett gipszbeton falazatok penészedésmeggátolható biocid hatású ónotganikus vegyület, így lasztanox segítségével, amelyet a gipszbetonhoz 0,02 tömegé, az enyves bevonathoz és a színezékhez 0,05 tömeg% mennyiségben adagolnak. Az alkalmazott vegyület fungicid hatása erős, azonban nagyon toxikus és nehezen hozzáférhető. Szilárd felületeken jelentkező gombás bevonat kezelésére alkalmazható a 2-hidroxi-difenil és a kalciumfluorid hordozóanyagként gipszvakolattal felhordva. Kréta- vagy mészalapú vakolatok gombásodását 1,5-2 tömeg% nátrium-fluorid, illetve nátium-fluorszilikát segítségével gátolják. A fluorvegyületeket tartalmazó készítmények erős fungicid hatást mutatnak, azonban a hatóanyagok a környezettel szemben nem indifferensek. Szilárd felületek gombásodás elleni védelmére alkalmazható olyan kréta- vagy mészbevonat, amely szilícium-organikus folyadékból álló emulziót tartalmaz. Ezek az anyagok hidrofóbbá teszik a felületet, fungicid hatásuk azonba nem eléggé erős. A fenti módszereket F. M. Ivanov és S. N. Gorsin ismerteti a „Biopovrezsgyényia v stroityelsztve” (Épületek biokárosodása) címúkönyvben [Stroiizdat, Moszkva, 38-39 (1984)]. Nagy mennyiségben alkalmaznak olyan lakk- és színezőanyagokat, amelyek biocid hatású anyagként higanyvegyületet, például feni]- merkuroelátot tartalmaznak. Bár a fenti vegyületek hatékonysága nagy és viszonylag olcsók, alkalmazásukat korlátozza nagy toxicitásuk. Lakkokhoz és festékekhez alkalmazható ismert biocid a 2-n-oktil-4-izotiazolinon-3. Ez a vegyület nedvességtiírő és 0,4 tömeg% koncentrációban hatékony. Előállítása azonban nehézkes. Borpincék falán jelentkező mikrobiológiai bevonatok ellen fluorvegyületeket, így alkáli-fluoridot tartalmazó készítményeket alkalmaznak (T. S. Bobkov, I. V. Zolochevskaya, A. K. Rudakova és L. N. Chekunova: Ipari anyagok és berendezések mikrobiológiai károsodása, Moszkvai Egyetemi Kiadó, Moszkva, 1971,148. oldal). A hatóanyag hozzáférhetősége miatt széles körben alkalmaznak olyan 20-30 t%-os vizes mészvakolatot, amely 2-4 tömeg% réz-szulfátot tartalmaz. A hatóanyag biocid-aktivitása azonban nem kielégítő. Ismert továbbá 10-201% hexafluor-kovasavat tartalmazó készítmény, alkalmazása azonban a hatóanyag nagy koncentrációja és csekély hatékonysága miatt nem terjedt el. Jelentős biológiai aktivitással rendelkezik az 1-5 tömeg% fluoránt tartalmazó mészvakolat, alkalmazása azonban nem gazdaságos. Ugyancsak nem gazdaságos a tiszta fluorán, valamint az 5-7 tömeg% herilt tartalmazó mészvakolat alkalmazása. Fungicid adalékanyagot tartalmazó olajos festék az Unicolor. A készítmény lényegében meggátolja a gom5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
