203778. lajstromszámú szabadalom • Glikolmentes fagyálló hűtőfolyadék

1 HU 203 778 B 2 A találmány tárgya glikolmenetes és egyéb szempont­ból is környezetbarát, hosszú élettartamú fagyálló hű­tőfolyadék belső égésű motorok hűtésére, hőerőművek hűtőtornyainak üzemeltetésére, ipari és háztartási hűtő- és fagyasztógépek, nyitott és zárt hőcserélők, napkol­lektorok, vegyipari duplikátorok és autoklávok működ­tetésére a fokozott fagyállóság, valamint megfagyás esetén a berendezés szétfagyás elleni megóvásának biztosításával. A fagyáspont feletti hőmérséklet-tartományban a le­gáltalánosabban használt hűtőfolyadék a víz. Előnye - a hozzáférhetőségen túlmenően - hogy fajhője mai tudásunk szerint az összes folyadékok között a legna­gyobb. Ehhez járul még a kis viszkozitás és a megne­vezett két jellemzőre visszavezethető jó hővezető ké­pesség. E fontos hőtechnikai jellemzőkön kívül előny még a mérsékelt korrozivitás is, mely inhibitorok ada­golásával tovább csökkenthető. Hátránya azonban a víznek, hogy nem fagyálló és ha megfagy, a fajlagos térfogata 9%-kal nő, ez a berende­zés tönkremeneteléhez, szétfagyásához vezet. A víz fagyállóságát jelentősen növelhetjük alacsony hőmérsékleten is jól oldódó elektrolitok adagolásával. Ezt a lehetőséget azonban erősen behatárolja, hogy a savak és lúgok munkavédelmi, környezetvédelmi és korróziós szempontból egyaránt megengedhetetlenek. A sók közül krioszkópikus szempontból - mai tudá­sunk szerint - legelőnyösebb a kalcium-klorid, mert annak használatával -50 °C körüli hőmérsékletet is el lehet érni folyékony halmazállapotban a viszkozitás némi növekedése és a fajhő csökkenése árán. Ennél azonban súlyosabb gond a kloridionok korróziót akti­váló hatása, főleg tömény oldatokban, mert ezt a több­nyire perforációs korróziót eredményező hatást a ma ismert inhibitorok használatával sem tudjuk kellően mérsékelni. Ha a kloridionok helyett más anionokat választunk, oldhatósági problémák jelentkeznek. Ezek állhatnak abban, hogy a telítési koncentráció minden körülmények között kicsi (pl. kalcium- szulfát), vagy abban, hogy az a hőmérséklet csökkenésével rohamo­san csökken (pl. nátrium-szulfát, kálium-nitrát). Mindamellett a technika állásának jellemzésénél nem hagyhatók figyelmen kívül a jól oldódó sók és azok kombinációján alapuló megoldások. A 4 081 256 számú USA szabadalmi leírásból nátrium- acetát-kon­­centrátumot ismerhetünk meg karbamiddal, valamint nátrium- és ammónium-halogenidekkel, mint adalé­kokkal kombinálva. Ez a kompozíció az összetételi arányok széles intervallumban való variálásával sem ad pl. a glikol-víz elegyét megközelítő fagyállóságot, viszont az adott találmány célkitűzésének megfelelően, jelentős hőelvonást biztosít az elegyítés alkalmával, miáltal pl. élelmiszer gyorshűtés érhető el. Ehhez mind kompozícióban, mind célkitűzésben hasonló megoldá­sok találhatók a Chemical Abstracts 85:162 357 n, 96:126 352 s, és 99:91 107 y számú ismertetéseiben és az 59-51 583 számú japán szabadalmi leírásban. A jelen találmányhoz - a felhasznált alapanyagokat tekintve - közelebb állónak tűnik az 53-14 173 és az 58-176 291 közzétételi számú japán szabadalmi leírá­sokban olvasható megoldás, miután mindkettő a nátri­­um-acetát, illetve annak trihidrátja nagy vízoldhatósá­gát használja ki. Az acetátkoncentrátum e leírások sze­rint tartalmaz még adalékként nátrium-halogenideket, nátrium-formiátot, valamint alkáli- és/vagy ammóni­­um-acetát halogenideket. E kompozíciók célja azonban kifejezetten a fagyáspont-csökkenés akadályozása (szöges ellentétben a mi célkitűzésünkkel), mert a megoldandó feladat a hőtárolás a halmazállapot válto­zásánál (olvadás, ill. fagyás) fellépő igen jelentős lá­tens hőmegkötés, illetve felszabadulás kihasználásával. Mivel a hőtároló rendszer a gyakorlatban annál előnyö­sebben alkalmazható, minél magasabb hőmérsékleten tudja a tárolt látens hőt leadni, a feltalálók célja eleve a minél magasabb átváltozási hőmérsékletet biztosító összetétel kidolgozása volt, így e találmányi leírások annak ellenére nem járulhattak hozzá a jelen talál­mányt megalapozó felismeréshez, hogy acetát anio­nokkal operálnak, esetenként formiát-adalékot is hasz­nálva, miként ez a mi megoldásunkra is jellemző. A fagyálló hűtőfolyadék igény kielégítésére nem bizonyultak megfelelőnek a kis szénatomszámú szén­­hidrogének, alkoholok, ketonok sem, mert bár fagyál­lóság szempontjából igen előnyösek volnának, a kis fajhő, az illékonyság (alacsony forráspont), valamint a tűz- és robbanásveszély a használatukat kizárja, annál is inkább, mert e vegyületcsoport egyes tagjai (pl. a metanol) mérgezőek is, tehát munkavédelmi szempont­ból is hátrányosak. Több előnyüknél fogva fagyálló hűtőfolyadékként a gyakorlatban széleskörűen elterjedtek és jelenleg szin­te kizárólagosan használatak a különféle fedőnevek alatt hőközvetítő folyadékként forgalomba hozott vizes etilén-glikol elegyek. Előnyük, hogy a glikol a vízzel korlátlanul elegyíthető, tűz- és robbanásveszélyessége mérsékelt, fajhője a felsorolt szerves oldószerekének kb. a kétszeres, színtelen, szagtalan és viszonylag fagy­álló. A fajhő és a dermedéspont a glikol-víz arány függvé­nye. Előbbi nő, a fagyállóság viszont csökken a víztar­talom növekedésével. Az eutektikus pontnál (-57 °C) a glikol 60 térfogatszázalékot tesz ki. További előny, hogy a gyakorlatilag fontos öszetételeknél a glikol-víz elegy nem térfogatnövekedéssel fagy meg, tehát nem károsítja a berendezést. A glikolbázisú fagyálló hűtőfolyadékok ismertetett előnyei mellett azonban olyan hátrányok is mutatkoz­nak, melyek korlátozzák azok további terjedését. Az etilénglikol súlyos méreg és mivel az etanollal köny­­nyen összetéveszthető, sorozatosan az ismert, eseten­ként halálos mérgezésekhez vezetett Ugyanezen okból környezetszennyező, az élővizekbe jutása súlyos kö­vetkezményekkel jár, pl. a hűtőfolyadék gondatlan el­öntése, vagy a berendezés meghibásodásából eredő el­­folyása esetén. Ugyanakkor a fagyállósága csak rész­ben használható ki, mert pl. a gyakorlati szempontból fontos 1:1 térfogatarányú elegy, jóllehet annak fagyás­pontja -38 "C, már -31 ‘C-on nem tixotróp kocsonyás konzisztenciát vesz fel, miáltal nehezen szivattyúz­­hatóvá válik. A -31 °C ún. fluiditási határt a tapasztalat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents