203774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefin-polimerek előállítására szolgáló katalizátor rendszer előállítására és eljárás olefinek polimerizálására

1 HU 203 774 B 2 szerben képzett 0,05-0,5 g/1 szilárd anyagot tartalmazó zagy formájában dialkil-éterrel és titán-tetrakloriddal kezeljük 30 és 100 *C közötti hómérsékleten. A találmány értelmében a szilárd redukciós terméket az éterrel és titán-tetrakloriddal végzett kezelés előtt ismert módon etilénnel prepolimerizáljuk, amelynek során 1 g szilárd redukciós termékre 0,03-10 g etilént használunk. A találmány szerinti eljárással nagy aktivitású és nagy sztereospecifitású katalizátor nyerhető olefinek polimerizálásához, amelynek szilárd komponense jó részecskejellemzőkkel rendelkezik, azaz kevés túl fi­nom és kevés túl durva részecskét tartalmaz. így tehát a találmány szerinti katalizátorral jó részecsketulajdon­ságú polimer nyerhető, amely nem tartalmaz finom és durva részecskéket. Általában elektronleadó vegyületet adnak az olefin­­polimerizációs rendszerhez, azért, hogy az olefin-poli­mer sztereospecifitását növeljék. Ilyen esetekben a ka­talitikus aktivitás általában csökken, a találmány sze­rinti katalizátor alkalmazásakor viszont ez a csökkenés ritkán következik be. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott Ti(OR‘)nX4.„ általános képletű titánszármazékban Rl lehet alkilcsoport, például metil-, etil-, n-propil-, izo­­propil-, n-butil-, izobutil-, n-amil-, izoamil-, n-hexil-, n-heptil-, n-oktil-, n-decil- és n-dodecilcsoport; arilcso­­port, például fenil-, krezil-, xilil- és naftilcsoport; cik­­loalkil, például ciklohexil- és ciklopentilcsoport; lehet továbbá propenil- vagy allilcsoport vagy aralkilcso­­port, például benzilcsoport. Ezek közül különösen az egyenes szénláncú, 2-18 szénatomos alkilcsoportok és a 6—18 szénatomos árucsoportok előnyösek. Olyan titánszármazékok is használhatók, amelyek két különböző OR1 csoportot tartalmaznak. Az X jelentése lehet klór-, bróm- vagy jódatom. Az olyan vegyületek, amelyekben X jelentése klór, külö­nösen előnyösek. A Ti(ORl)»X4-n általános képletű vegyületek ismert módszerekkel állíthatók elő, például Ti(OR‘)4 és TiX4 képletű vegyületek előírt arányban történő reagáltatá­­sával vagy TiX4 és a megfelelő alkohol előírt arányban történő reagáltatásával. A TifOR'jnX*« általános képletben n értéke 0- tói 4-ig terjedő szám, előnyösen 0,3 és 4 közötti szám, még előnyösebben 1-től 4-ig terjedő szám, legelőnyö­sebben 13-től 4- ig terjedő szám. A redukcióhoz használt szerves alumíniumszárma­­zék, melynek képlete AlÄ^Yj.* lehet például etil alumí­­nium-szeszkviklorid, dimetil-alumínium-klorid, dietil­­alumínium-klorid, di-n-propil-alumínium-klorid, tri­­metil-alumínium, trietil-alumínium, triizobutil-alumí­­nium, etil-diklór-hexil-alumínium, trifenil-alumínium, dietil-alumínium-hidrid, diizobutil-alumínium-hidrid, dietil-alumínium-bromid és dietil-alumínium-jodid. Ezek közül a dietil-alumínium-klorid és az etil-alumí­­nium-szeszkviklorid előnyös. Előnyös, ha a reakciót egy semleges szénhidrogén­ben, mint oldószerben hajtjuk végre, Uyen lehet példá­ul a pentán, hexán, heptán, oktán, dekán, toluol vagy dekalin, amelyben a titánszármazék és a szerves alumí­niumszármazék koncentrációja 10 és 70 tömeg% kö­zött lehet. A redukciót -10 és 80 ’C közötti hőmérsékleten, egy és hat óra közötti ideig végezzük, de a reakció ideje ettől eltérő is lehet. A szerves alumíniumszármazék és a titánszármazék mólaránya a redukcióban széles határok között változ­hat a felhasználás céljának megfelelően. Előnyös ered­mény érhető el dietil-alumínium-klorid esetén 0,5:1 és 1,5:1 közötti mólaránnyal, etil-alumínium-szeszkviklo­­rid esetén pedig 1,5:1 és 2,5:1 közötti mólaránnyal. A redukció befejezése után a másodreakció 30 *C és 100 ‘C közötti hőmérsékleten végezhető. A szénhidrogénekben oldhatatlan, redukcióval előál­lított szilárd termék aril-oxi- és alkoxicsoport-tartalma 0,3-2,5 mól, előnyösen 0,4-2,0 mól, még előnyö­sebben 0,6-1,8 mól a szüárd termékben található titán­atomok móljaira számítva. A kapott szilárd termék nagylátószögű röntgen di­­frakciós mintája Cu-Ka röntgensugár használatánál nem mutat titán-triklorid kristályra jellemező csúcsot 10 és 60 *C között, amely azt mutatja, hogy a termék amorf. Ha az aril-oxi- és alkoxicsoport-tartalom a szilárd termékben kevesebb, mint a fent meghatározott alsó határ, a kapott szilárd katalizátorkomponens katalitikus aktivitása és sztereospecifitása nem megfelelő. Ezzel szemben, ha az aril-oxi- és alkoxicsoport-tartalom meghaladja a felső határt, akkor a kapott szilárd katali­zátorkomponens részecsketulajdonságai nem megfe­lelőek. A redukcióval kapott, aril-oxi- és alkoxicsoport-tar­­talmú, szénhidrogénben oldhatatlan szilárd termék ön­magában, az anyagtól való elválasztás nélkül alkalmaz­ható etilénnel végzett prepolimerizációhoz a szokásos polimerizálási feltételek mellett szerves alumínium­származék adagolása nélkül. Előnyösebb azonban, hogyha a redukcióval kapott szilárd termék előzetes etilénnel végzett prepolimerizációs kezelését az anya­lúgtól való elválasztás és semleges szénhidrogénnel, például pentánnal, hexánnal, heptánnal, oktánnal, dé­kánnal, toluollal, xilollal vagy dekáimnál végzett né­­hányszori mosás után végezzük. A polimerizációs ke­zelést a következőképpen végezzük: 10 g aril-oxi- és alkoxicsoport-tartalmú szilárd terméket szuszpendá­­lunk 20-200 ml semleges folyékony szénhidrogénben, például hexánban vagy heptánban, hozzáadunk 0,1— 20 g ugyanolyan szerves alumíniumszármazékot, mint amelyet a főpolimerizációban használunk, majd az elegyhez etilént adunk és 20-80 *C-on, előnyösen 25- 60 *C-on, és 0-10 kg/cmJ nyomáson 5 perc és 10 óra közötti idő alatt polimerizáljuk. A prepolimerizációs kezelésben a molekulatömeg szabályozása céljából hidrogént lehet adagolni. Ezzel a kezeléssel 0,03-10 g, előnyösen 0,08-5 g, még előnyösebben 0,15-3 g etilén polimerizálható az aril-oxi- és alkoxicsoport-tartalmú termék 1 grammjára vonatkoztatva. A kapott etilénpolimer molekulatömege belső viszko­zitásban [tj] kifejezve előnyösen legalább 1. A prepoli-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents