203773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefin polimerek előállításához alkalmas katalizátor-rendszer előállítására
1 HU 203 773 B 2 A találmány szerinti eljárásban előnyösen alkalmazhatók a dialkil-éterek, például dietil-éter, di-n-propil-éter, diizopropil-éter, di-n-butil-éter, di-n-amil-éter, diizoamil-éter, dineopentil-éter, di-n-hexil-éter, di-n-oktil-éter, metilén-n-butil-éter, metil-izoamil-éter, etil-izobutil-éter, stb. Ezek közül különösen előnyös a di-n-butil-éter és a diizoamil- éter. A találmány szerinti eljárással az A szilárd katalizátoikomponenst úgy állítjuk elő, hogy egy titánszármazékot szerves magnézi umszármazékkal redukálunk egy szerves szilíciumszánnazék jelenlétében, majd a kapott szilárd terméket egy észterrel és egy éter és titán-tetraklorid elegyével kezeljük. A szilárd termék kezelését előnyösen első lépésben az észterrel, majd második lépésben az éter és a titán-tetraklorid elegyével végezzük. A szintézis minden lépését inert gázatmoszférában, például nitrogén-, argon-, stb. atmoszférában végezzük. A titánszármazék szerves magnéziumszármazékkal végzett redukciójakor a szerves magnéziumszármazékot a titánszármazék és a szerves szilíciumszármazék elegyéhez adagoljuk. A reakciót végezhetjük azonban úgy is, hogy a titánszármazék és a szerves szilíciumszármazék elegyét adagoljuk a szerves magnéziumszármazék oldatához. A katalizátor aktivitása szempontjából előnyös, ha a szerves magnéziumszármazékot adagoljuk a titánszármazék és a szerves szilíciumszármazék elegyéhez. A titánszármazékot és a szerves szilíciumszármazékot előnyösen egy alkalmas oldószerrel oldott vagy hígított formában alkalmazzuk. Erre a célra használhatunk alifás szénhidrogéneket, például hexánt, heptánt, oktánt, dékánt, stb.; aromás szénhidrogéneket, például toluolt, xilolt dekalint, stb.; aliciklusos szénhidrogéneket, példáuk ciklohexánt, metil-ciklohexánt, stb.; egy étert, például dietil-étert, dibutil-étert, diizoamil-étert, tetrahidrofűránt, stb. A redukciót általában -50 és 70 °C, előnyösen -30 és 50 °C, különösen előnyösen -25 és 35 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Ha a redukció hőmérséklete fölöslegesen magas, a katalizátor aktivitása csökken. Az adagolás ideje nem játszik különösebben szerepet, általában 30 perc és 6 óra közötti idő. Miután a redukció befejeződött, utóreakció végezhető 20 és 120 'C közötti hőmérsékleten. A szerves szilíciumszármazékot olyan arányban használjuk, hogy a Si/Ti arány 1-50, előnyösen 3-30, különösen előnyösen 5-25 legyen. A szerves magnéziumszármazékot olyan arányban használjuk, hogy a (Ti + Si)/Mg arány 0,1-10, előnyösen 0,2-5,0, különösen előnyösen 0,5-2,0 legyen. A redukcióval kapott szilárd terméket a folyadékfázistól elválasztjuk, majd néhányszor mossuk egy inert szénhidrogén-oldószerrel, például hexánnal, heptánnal, stb. Az így kapott szilárd termék háromértékú titánt, magnéziumot és szénhidrogén-oxi-csoportokat tartalmaz, és általában amorf vagy enyhén kristályos szerkezetű. A katalizátor aktivitása szempontjából előnyös, ha a szerkezet amorf. A szilárd terméket ezután egy észterrel kezeljük. Az észter mennyisége a szilárd termékben található titánatomok móljaira számítva 0,1-50 mól, előnyösen 0,3-20 mól, különösen előnyösen 0,5-10 mól. Vagy másképpen az észter mennyisége a szilárd termékben található magnéziumatomok móljaira számítva 0,01-1,0 mól, előnyösen 0,03-0,5 mól. A fölösleges mennyiségű észter a szilárd termék részecskéinek szétesését okozza. A szilárd termék észterrel végzett kezelését bármely ismert módszerrel végezhetjük, amelynek során ezeket egymással érintkeztetjük, például zagymódszer, mechanikai őrléses módszer (például golyósmalomban végzett őrlés), stb. A mechanikus őrlés a szilárd katalizátorkomponensben nagy mennyiségű finom port eredményez, miáltal a szilárd katalizátorkomponens részecskeeloszlása szélesedik. Ezért a mechanikus őrlés ipari szempontból kevésbé megfelelő. A szilárd termék és az észterszármazék érintkeztetését előnyösen egy hígítószer jelenlétében végezzük. Hígítószerként használhatunk alifás szénhidrogéneket, például pentánt, hexánt, heptánt, oktánt, stb.; aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt, xilolt, stb.; aliciklusos szénhidrogéneket, például ciklohexánt, ciklopentánt, stb.; vagy halogénezett szénhidrogéneket, például 1,2-diklór-etánt, monoklór-benzolt, stb. Különösen előnyösek a halogénezett szénhidrogének. A hígítószer mennyisége 1 g szilárd termékre számítva 0,1-1000 ml, előnyösen 1-100 ml. A kezelést -50 és 150 °C, előnyösen 0 és 120 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A kezelés ideje 10 perc vagy több, előnyösen 30 perc - 3 óra. A kezelés befejezése után az elegyet állni hagyjuk, majd a szilárd fázist elválasztjuk a folyadékfázistől. A kapott szilárd terméket néhányszor mossuk inert szénhidrogén-oldószerrel, és így az észterrel kezelt sziláid terméket kapjuk. A szilárd terméknek a fenti módon, észterrel végzett kezelését úgy is végezhetjük, hogy az észtert a következő kezelésben alkalmazzuk, amelynek során az észterrel kezelt szilárd terméket egy éter és a titán-tetraklorid elegyével kezeljük. Az észterrel kezelt szilárd termék éter és titán-tetraklorid elegyével végzett kezelését előnyösen zagy formában végezzük. A zagy előállításához használt oldószer lehet alifás szénhidrogén, például pentán, hexán, heptán, oktán, dekán, stb.; aromás szénhidrogén, például toluol, xilol, dekalin, stb.; aliciklusos szénhidrogén, például ciklohexán, metil-ciklohexán, stb.; halogénezett szénhidrogén, például diklór-etán, triklóretán, triklór-etilén-, monoklór-benzol, diklór-benzol, triklór-benzol, stb. Ezek közül különösen a halogénezett szénhidrogének előnyösek. A zagy koncentrációja előnyösen 0,05-0,5 g/ml, különösen előnyösen 0,1-0,3 g/ml. A reakcióhőmérséklet 30-150 °C, előnyösen 45- 120 *C, különösen előnyösen 6B-100 'C. A reakció ideje nem lényeges, rendszerint 30 perctől 6 óráig terjed. Az észterrel kezelt szilárd termék, az éter és a titántetraklorid adagolásának sorrendje lehet; az étert és a ti5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
