203749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált-3-amino-szidnonimin-vegyületek előállítására

1 HU 203 749 B 2 anyagként például vizet, alkoholokat, glicerint, polio­­lokat vagy növényi olajokat alkalmazunk. A gyógyászati készítmények a hatóanyag és a hor­dozóanyag mellett még egyéb adalékanyagokat is tar­talmazhatnak, így például a következőket, töltőanya­gok, sűrítőanyagok, szétesést elősegítő anyagok, kötő­­, csúsztató-, nedvesítő-, stabilizáló-, emulgeáló-, kon­zerváló-, édesítő-, színező-, ízjavító- vagy aromatizá­­ló-anyagot, továbbá pufferek, továbbá oldószerek vagy oldást közvetítő anyagok, depi-hatást biztosító anyagok, valamint az ozmatikus nyomás megváltozta­tására szolgáló sók, bevonóanyagok vagy antioxidán­­sok. Ezek a gyógyszerkészítmények kettő vagy több (I) általános képletű hatóanyagot, valamint annak gyó­gyászatiig elfogadható savaddíciós sóját is tartal­­mazhaták más egyéb gyógyhatású anyaggal együtt. Ilyen gyógyhatású anyag lehet például a következő: béta-receptor blokkoló, így például propranolol, piro­­dolol, metopolol, továbbá értágítók, így például kar­­bochromin, nyugtatószerek, így például barbitursav­­származékok, 1,4-benzidazepin és meprobamat, diu­­retikumok, így például klór-tiazid, szív tonizálószerek, így például digitális készítmények, vérnyomáscsök­kentő szerek, így például hidralazin, dihidralazin, pra­zosin, clonidin, Rauwolfia-alkaloidák, továbbá a vér zsírsav tartalmát csökkentő szerek, így például benza­­fibrát, fenofibrát, valamint trombózist megelőző sze­rek, így például fenproconumon. A találmány szerinti eljárással nyert vegyületek­­nek, savaddíciós sóiknak, valamint ilyeneket tartal­mazó gyógyszerkészítményeknek embereknél szív-ér­rendszeri betegségeket megelőző és gyógyító hatásuk van. így például előnyösen alkalmazhatók antihipertó­niás szerként, a legkülönbözőbb magas vérnyomás és angina pectoris kezelésére is. A dózis értéke széles ha­tárok között változhat és minden esetben az adott kö­rülményeknek megfelelően van megválasztva. Humán 5 betegek esetében orális adagolás esetében általában 0,5-100 mg-ot előnyösen 1-20 mg-ot adagolunk na­ponta. A jó felszívódási tulajdonságok következtében egyéb adagolási módok esetében is hasonló dózist al­kalmazunk, így általában 0,5-100 mg-ot A napi ada- 10 got általában 2-4 részletre elosztva adagoljuk. Az (I) általános képletű vegyületek farmakológia! hatását Godfraind és Kaba módosított módszere sze­rint mértük (Arch. Int. Pharmacodyn. Ther. 196. (Suppl) 35-49,1972) és Schüman és mtársai (Naunyn- 15 Schmiedeberg’s Arch. Pharmacol. 289 409-418, 1975). A vizsgálatnál tengeri malacok pulmonáris ar­tériájából spirál-csíkokat kalcium-mentes tirode-ol­­datban kiegyensúlyoztunk, majd 40 mmól/1 kálium­mal depolarizáltunk és 0,5 mmól/1 CaCÍ2-dal kontrak- 20 dót idéztünk elő. A vizsgálandó vegyületek nyugtató hatását 1/s log 10 szerinti koncentráció-sorban ada­golt mennyiségekkel vizsgáltuk. A kapott eredménye­ket grafikusan ábrázolva (abscissza: - log mól/1 vizsgá­landó vegyület, ordináta: a max koncentráció %-os 25 gátlása 4-6 minta átlagban), megállapítható az 50%­­os gátlás értéke (IC50, mól/1). A kapott eredményeket a következő tábláaztban foglaljuk össze, összehasonlí­tó anyagként az ismert molsidomint alkalmaztuk (N- etoxi-karbonü-3-morfolino-sinonimin), amélynek 30 IC50 értéke 3.10"4. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti eljárással nyert (I) általános kép­letű vegyületek hatása ezt felülmúlja. 1. táblázat ___________ICsn értékek mól/1_____________________________________ IC^n a) 3-(2,2,6,6-tetrametü-piperidino)-sidnonimin-hidroklorid 3.10-5 b) 3-(2,2,6,6-tetrametü-4-isopropü-piperazin-l -U)-sidnonimin-díhidroklorid) 3,10-6 c) 3-(3,3,5,5-tetrametü-morfolino)-sidnonimum-hidroklorid 1,10-4 d) _______N-etoxi-karbonil-3-morfolino-sidnonimin _________________________________3,10-4 a c) találmány szerinti eljárással nyert vegyületek a) összehasonlító vegyület 1. példa 3-(2,2,6,6-tetrametil-piperidino)-sidnoninún­hidroklorid a) N-(2,2,6,6-tetrametil-piperidino)- amino-aceto­­nitril 17,5 g l-amino-2,2,6,6-tetrametü-piperidint elke­verünk 11 g koncentrált sósavval és 50 ml vízzel, jól lehűtjük és hozzáadunk 20 ml 8,7 g vízben oldott káli­­um-cianídot és az oldat pH-ját sósavval 6,5-re beállít­juk. Ezután hozzáadunk 9,5 g 39%-os formaldehid-ol­datot és a kapott keveréket 3 órán át 0 'C hőmérsékle­ten, majd további 3 órán át szobahőmérsékleten ke­verjük. A terméket ecetsav-etü-észterrel extraháljuk, a szerves fázist hígított jégecettel mossuk és nátrium­­szulfáton szárítjuk. A betöményítés után 10,7 g kris­tályos N-(2,2,6,6-tetrametü-piperidino)-amino-ace­­tont nyerünk, amelyet további tisztítás nélkül alkal­mazunk a következő reakciólépésnél, b) 3-(2,2,6,6-tetrametil-piperidino)-sidnonimin- 50 hidroklorid 10,7 g előző pont szerint nyert anyagot elkeverünk 50 ml vízzel, 50 ml ecetsav-etü-észterrel és 6 g kon­centrált sósavval, majd hozzáadunk 10 ml vízben ol­dott 4,2 g nátrium-nitritet és 5 órán át szobahőmér- 55 sékleten keverjük. Ezután a szerves fázist elválasztjuk, 15 ml metanollal, hígítjuk és jégfürdőn keverjük. Ez­után feleslegben sósavat adagolunk hozzá és 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízsugár-váku­­umban betöményítjük. A visszamaradó anyagot die- 60 tU-éterből átkristályosítjuk, majd leszívatjuk és ecet-5

Next

/
Thumbnails
Contents