203710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önhordó szerkezetű kerámia test előállítására

1 HU 203 710 B 2 lítására újszerű, az ismerteknél hatékonyabb eljáráso­kat dolgozzunk ki. A találmány célja ennek megfelelően olyan eljárás kidolgozása, amellyel nagy termelékenység mellett ki­váló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező bór tar­talmú kerámia anyagok hozhatók létre. A kitűzött cél elérésére olyan eljárást dolgoztunk ki, amellyel önhordó szerkezetű kerámia test fém alapanyag infiltrációjával, átjáratásával hozható lét­re, amelyet reakció kísér. A reaktív infiltrációt bórt tartalmazó anyag jelenlétében hajtjuk végre. A fém alapanyaggal átjárt bórtartalmú anyagot laza tömeg­ként vagy ágyként lehet elrendezni, az tejes egészében állhat bór tartalmú anyagból vagy bórból és a reakció eredményeként fém alapanyag boridját és a fém alap­anyagot tartalmazó összetett szerkezetű kerámia test jön létre. A bór tartalmú anyag tömege egy vagy több különböző töltőanyaggal is kiegészíthető, amikoris a töltőanyagot a reakció folyamán a fém alapanyag át­járja, így a fém alapanyagból mátrix jön létre, a fém alapanyag boridja pedig befogadja a töltőanyag ré­szecskéit. A reakciókban résztvevő anyagok koncent­rációi és a reakció feltételei beállíthatók állandó jel­leggé vagy szabályozhatók annak megfelelően, hogy milyen összetételű és milyen tulajdonságú anyagot kell előállítani, vagyis a kerámia anyag, a fém részará­nya, továbbá szükség szerint a porozitás jól változtat­ható. A kitűzött cél találmány szerinti elérését szolgáló eljárásban a bór tartalmú anyag tömegét megfelelően választott fém alapanyag megolvadt tömege mellé, il­letve azzal kapcsolódóan helyezzük el. A fém alap­anyag lehet tiszta fém vagy ötvözet, amelyet lényegé­ben semleges kémhatású atmoszférában olvadáspont­ja feletti hőmérsékletre hevítünk és megolvadt álla­potban tartunk. A bór tartalmú anyag általában elemi bór vagy más olyan fém boridja, amelyet a megovladt fém alapanyag az eljárás hőmérsékletén képes redu­kálni. A kétféle bórforrás egyidejűleg is felhasználha­tó. A megolvadt fém átjárja a bór tartalmú anyag tö­megét, a benne levő bórral vagy bór vegyülettel reakci­óba lép és ennek eredményeként a fém alapanyag bor­dija jön létre. Ez a borid mint reakciótermék legalább részben kapcsolatban marad a fém alapanyaggal, amelynek megolvadt tömegét a kialakuló reakcióter­mék eredeti helyéről eltávolítja, átszállítja a még reak­cióba nem lépett bór közelébe. A szállítás általában kapilláris vagy más fizikai hatás révén következik be. A szállított fém alapanyagból a borid további mennyi­sége alakul ki, és az így létrejövő kerámia-fém össze­tett szerkezetű termék kialakulása, esetleges térbeli kifejlődése addig folytatódik, amíg a fém alapanyag és a bór közül valamelyik el nem fogy, vagy a hőmérsék­letet nem módosították olyan értékre, amelyen ez a reakció már nem tud lezajlani. A reakció eredménye­ként létrejött struktúrában a fém alapanyag boridja, maga a fém alapanyag és/vagy a fém alapanyag inter­­metallikus vegyületei, valamint szükség szerint üres terek vannak jelen. Ezek különböző kombinációi is lét­rejöhetnek, az egyes fázisok között nem szükségszerű­en egy vagy több irányban kapcsolatok is kialakulhat­nak. A létrejött összetett szerkezetű testben a boridok és a fémes fázisok térfogatarányát, továbbá az egyes fázisokba tartozó részecskék és alkotóelemek közötti kapcsolatok mértékét a reakció feltételeinek szabá­lyozásával hatékonyan lehet befolyásolni. Ilyen felté­telek például a bór alapanyag kiindulási sűrűsége, a bór alapanyag és a fém alapanyag egymáshoz viszo­nyított mennyiségei, a fém alapanyag esetleges ötvö­­zöttsége, a töltőanyag jelenléte a bór tartalmú anyag­ban, a hőmérséklet és a hőmérséklet fenntartásának ideje. Általában a bór tartalmú anyag tömegét bizo­nyos mértékű porozitással kell létrehozni, hogy a fém alapanyag képes legyen a létrejövő reakcióterméken áthatolva eljutni a bór tartalmú anyaghoz. A fém alap­anyag mozgása minden bizonnyal azért következett be, mert a reakció során létrejövő térfogatváltozások általában nem okozzák azoknak a pórusoknak a lezá­rását, amelyeken keresztül a fém alapanyag szállítása történhet, valamint fontos oknak tekinthető az is, hogy a reakciótermék a fém alapanyaggal szemben át­eresztő (permeábilis) marad, mivel több tényező, kö­zöttük a felületi feszültség olyan feltételeket teremt, amikoris a szemcsék határfelületeinek legalábbis je­lentős része a fém alapanyaggal szemben áteresztő marad. Összefoglalva a kitűzött cél elérésére, tehát önhor­dó szerkezetű kerámia test előállítására olyan eljárást dolgoztunk ki, amikoris fém alapanyagot választunk, a fém alapanyagot olvadáspontja fölé melegítjük és be­lőle kerámia anyagot hozunk létre, ahol előnyösen fém alapanyagként alumíniumot, titánt, cikóniumot, szilí­ciumot, hafniumot, lantánt, vasat, kálciumot, vaná­­diumot, nióbiumot, magnéziumot vagy berilliumot használunk és a találmány szerint a kerámia anyag lét­rehozására a fém alapanyagot semleges atmoszférá­ban melegítjük, a megolvadt fémet bór leadására ké­pes anyaggal hozzuk kapcsolatba, a hőmérséklet fenn­tartásával a megolvadt fém alapanyaggal a bórt tar­­talmzó anyagot átjáratjuk, ezzel a fém alapanyagot és a bórt boriddá alakítjuk, majd az átjáratást és az át­alakítást addig folytatjuk, amíg szükséges vastagságú és méretű, fémes fázist, valamint a fém alapanyag bo­ridját tartalmazó önhordó szerkezetű test ki nem ala­kul. A találmány szerinti eljárás egy különösen előnyös foganatosítási módjában a bórt tartalmazó anyagot egy vagy több semleges hatású töltőanyaggal keverjük ki, az átjáratást a semleges töltőanyagot tartalmazó anyagban hajtjuk végre és ezzel mátrixában a töltő­anyag részecskéit tartalmazó önhordó szerkezetű összetett kerámia testet hozunk létre, amelyben a mátrix fémes fázisból és a fém alapanyag boridjából tevődik össze. Ennél a foganatosítási módnál a bórt tartalmazó anyag, mint bórforrás a megfelelően vá­lasztott töltőanyag része is lehet, amikoris azt a megol­vadt fém alapanyaggal szomszédosán vagy érintkezés­ben rendezzük el. Ezt az elrendezést célszerűen olyan ágyban vagy ágyon helyezzük el, amelyet a fém alap­anyag megolvadt állapotában a reakció feltételei kö­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents