203683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés polimerizációs reakciók vezetésére fluidágyban

1 HU 203 683 B 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés polimeri­­zációs reakciók yezetésére fluidágyban. A találmány szerinti eljárásban elosztólemezen fluid közeget ára­moltatunk át, ezzel az elosztólemez felett és azzal megtámasztva fluidágyat hozunk létre reakcióközeg­ként, ahol az elosztólemez alatt, reaktor alapszintjénél kialakított beömléstől kezdődően keverőteret létesí­tünk és a beömlésen keresztül folyamatosan gázt tar­talmazó fluid közeget juttatunk a fluidágyat és a keve­rőteret befogadó reaktorba, miközben a közeget alul­ról felfelé a keverőtéren, az elosztólemezen és a fluid­ágyon keresztüláramoltatjuk. A javasolt berendezés­nél, amely különösen az eljárás megvalósítására szol­gál, reaktorban felül kialakított reakciózónát és alul kialakított keverőteret elválasztó elosztólemez van el­rendezve, míg a reaktor alsó részében a keverőtérrel közlekedő, célszerűen kör keresztmetszetű beömlés van kialakítva. A polimerek előállítására alkalmas fluidágyas reak­ciók technológiájának kidolgozása révén számos poli­mer gazdaságos előállítása vált lehetővé. Ezek közé tartoznak a poliolefinek, mint a polietüén. A hagyo­mányos eljárásokhoz képest a fluidágyas reakciókat a jóval kisebb beruházási költségek és a lecsökkent ener­giaigény jellemzi. A fluidágyas reaktorok felhasználá­sát azonban korlátozza az a tény, hogy a fluidágyas reakciózónából a reakció során keletkezett hő sok esetben csak nem kielégítő hatékonysággal távolítha­tó el. A fluidágyas reaktorokat alkalmazó ismert felépí­tésű berendezésekben a reakciózónából a hő eltávolí­tásának legáltalánosabb és leginkább elterjedt mód­szere az, mint az az US-3 256 263, az US-3 254 070, az US-3 300 457 és az US-3 652 527 lsz. szabadalmi leírá­sokból megismerhető, hogy a gázáramot a reakciózó­nából kivezetik és a reaktoron kívül kialakított tech­nológiai pontban a gázt összenyomják, majd expan­dálva hűtik. Ismert az a megoldás is (1- például az US- 3 965 083, az US-3 970 611 és az US-3 971768 lsz. sza­badalmi leírásokat), amikor a fluidágyas közeget fo­lyadéknak a fluidágy felületére történő szórásával hű­tik. Az US-4012573 lsz. szabadalmi leírás folyadék­nak a fluidágyba való beinjektálásával javasolja a kí­vánt hűtőhatást biztosítani. A különböző polimerek, például a polietüén gyártására kidolgozott és általáno­san használt fluidágyas reaktorok esetében a polimeri­­zációs folyamatban keletkezett hő eltávolítása na­gyobb mennyiségű fluid közeg áramoltatását igényel­né, mint annak a fluid közegnek a mennyisége, amely­re szükség van a fluidágy fenntartásához és a reakció­hoz előírt anyagoknak a fluidágyba történő bevezeté­sére. A reaktor belső terében áramló fluid közeg sebes­ségét azonban erőteljesen korlátozza az a tény, hogy meg kell akadályozni a szüárd részecskék nagy meny­­nyiségének bejutását a fluid gázáramba, mielőtt az a reaktort elhagyná. Ennek megfelelően még az a fluid közeg is csak korlátos mennyiségben áramolhat, amelyre egyébként szükség van a hő feleslegének eltá­volításához. A hűtés a hőfelesleg eltávolításának hatékony mód­szere. A polimerizációs reakciók vezetésénél azonban az a vélemény alakult ki, hogy a hűtést csak addig sza­bad folytatni, hogy a polimerizációs folyamatba visz­­szatáplált gázáramban folyadék ne jelenjen meg, azaz a hőmérsékletnek végig a gáz halmazállapotú közeg harmatpontja fölött kell maradnia. Ezt a véleményt az a meggyőződés tartotta fenn, hogy a gázfázisú fluid­ágyas reaktorba nem szabad folyadékot bejuttatni, mivel ennek elkerülhetetlenül az lenne a következmé­nye, hogy a vissza tápláló vezetékek, a hőcserélő ele­mek a fluidágy alatt, vagy (ha alkalmazzák) az elosztó­lemez alatt eltömődnének. További kedvezőtlen kö­vetkezményként tartották számon a monomer kon­centrációjának várható inhomogenitását a fluidágyon belül, továbbá a folyadék felhalmozódását a reaktor alsó részében, ami zavarná a reaktor folyamatos mű­ködését, vagy esetleg a reaktor eltömődését okozná. Ugyancsak széles körben elterjedt az a vélemény, hogy különleges esetekben a gázfázisú polimerizációs fo­lyamathoz létrehozott fluidágyban jelen levő folyadék a fluidágyas közeg összeomlásához vezethet, aminek következménye a fluidágyban lebegő szüárd részecs­kék összeolvadása lenne. Mindezen alapelvek figye­lembevételével a gázáram visszatáplálását olyan felté­telek mellett végezték, hogy elkerüljék a hőmérséklet­nek a harmatpont alá való süllyedését, aminek ered­ménye azonban a reaktor teljesítőképességének korlá­tozása volt. Másik lehetőségként az adódott, hogy a poliolefinek előállításához a szükségesnél sokkal na­gyobb méretű és így a kívánt hőhatási feltételeket biz­tosító reaktorokat használtak, amivel az előírt terme­lékenységet a harmatpont feletti hőmérsékletek tartá­sa mellett ugyancsak el lehetett érni. Különösen sok probléma jelentkezett akkor, ha a reaktort homopoli­­mer feldolgozására tervezték vagy olyan termékek gyártására készítették elő, amelyeknél a visszatáplált fluid közeg harmatpontja viszonylag magas. Ez utób­bira példa a hexént mint komonomert tartalmazó gáz. Az ismertetett alapelvek miatt ezeknél az anyagoknál a termelékenységet igen alacsony szinten tartották. A fluid közegben jelen levő folyadék feltételezett veszélyességéről szól egyebek között az US-3 922 322, az US-4 035 560 lsz. és az EP-B 0050477 lsz. szaba­dalmi leírás kitanítása. Az US-4 359 561 lsz. szabadal­mi leírás szerint a visszatáplált gázáram hőmérsékleti viszonyait oly módon keü beállítani, hogy a kiömlésnél elhelyezett hőcserélőben a hőmérséklet legalább 3 #C- kal, célszerűen legfeljebb 10 °C-kal haladja meg a har­matpontot. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amelynél a hatékony hőelvonás úgy biz­tosítható, hogy közben a reaktorban a termelékenység magas szinten tartható, a reaktor alkalmassá válik kü­lönböző hőmérsékleti feltételeket igénylő polimerizá­ciós folyamatok és reakciók vezetésére. A találmány alapja az a felismerés, hogy az elter­jedt véleményekkel eüentétben a fluidágyas közeg fenntartható és a reaktor hatékony üzemeltetési felté­telei biztosíthatók akkor is, ha a reaktorba a folyamat­ban részt vevő gáz, folyadék és szüárd halmazállapotú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents