203651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a genetikailag terhelt vonalak kiszürésére és az éves malacszaporulat növelésére a tenyészkocasüldők és -kocák hormonmentes kezelésével
1 HU 203 651 A 2 A találmány tárgya eljárás a genetikailag terhelt vonalak kiszűrésére és az éves malacszaporulat növelésére a tenyészkocasüldők és -kocák hormonmentes kezelésével. A sertéstenyésztés és sertéstartás gazdaságosságát erősen befolyásoló tényezők közé tartozik az éves malacszaporulat alakulása. A leellett kocák egy része a jelentkező anösztrusz miatt bizonytalanul ivarzik. A zárt, iparszerű nagyüzemi sertéstenyésztés és -tartás körülményei között az anösztrusz miatt nem ivarzó egyedek száma magasabb, mint a kocáikat természetesebb körülmények között tartó kisgazdaságok kocaállományainál. Mivel az éves malacszaporulat erősen meghatározza egy gazdaság rentabilitását, a kívánt malacszaporulatot biztosítani kell adott esetben úgy is, hogy az anyakocákat viszonylag korán, sok telepen 2-3 ellés után, selejtezni kell, több kocasüldőt és anyaállatot kell tenyésztésben tartani, csökkenteni kell a szelekciós nyomást stb. Az éves malacszaporulat bizonytalansága egy tenyészállományban több tényezőtől függ. Ilyen tényezők lehetnek az alábbiak:- kocák első fialás utáni újravemhesítése;- az állomány szaporodásbiológiai karbantartása (a nem természetszerű tartási körülmények miatt szintetikus és hormonkészítmények használata az ivarzás és az azt követő ovuláció kiváltására);- kocasüldők nagy létszámban történő tenyésztésbe vétele az anyakocák nagy számban történő kiselejtezése miatt (anösztruszban szenvedő kocák kiselejtezése miatt a tenyésztési célból történő selejtezés kis mértékű - alacsony szelekciós nyomás);- ivarzások szezonális ingadozása. Az éves malacszaporulat biztosítására a kocák ivarzásának, illetve ovulációjának a kiváltására az anösztruszban szenvedő anyaállatoknál szintetikus és hormonkészítményeket alkalmaztak, amelyek - mivel nagy mennyiséget kell felhasználni egy-egy kocaállományban - nagyon megemelik a költségeket A szintetikus és hormonkészítményeknek további hátránya az, hogy káros mellékhatásuk is lehet A találmány szerinti eljárásunk kidolgozásával az volt a célunk, hogy olyan nem hormonjellegű anyagot keressünk, amely megfelelő hatású anyag; előállítása, illetve beszerzése a szintetikus és más hormonkészítményeknél olcsóbb, káros mellékhatása nincs, alkalmazása különleges eljárást nem igényel, adott esetben a készítmény prevencióként is használható. Ahhoz, hogy a célul megfogalmazott feladatokat megvalósíthassuk, a következő követelményeket kell az eljárásunknak kielégítenie:- aktivizálni kell az egészséges állatok petefészkének a működését (az anösztrusz kialakulásának a megszüntetése);- ki kell küszöbölni az eddig használt szintetikus és hormonkészítmények alkalmazását;- a kocák hasznos élettartamának a növekedésével növelni lehet a szelekciós nyomást (lehetővé válik a kocák tenyészérték alapján történő selejtezése);- az ivarzások szezonális jellegét kiváltó okot meg kell keresni. Olyan, a gyakorlatban legjobban megfelelő megoldást kerestünk, amely a gyakorlatban különösebb nehézség nélkül alkalmazható, az eddig alkalmazott kocatartási technológia általános menetét nem változtatja meg. Lehetőség szerint nem jár a kezelés a kocák egyedenkénti lefogásával és kezelésével (injekció adása). Ezért a kutatásunk során az egyik célkitűzés az volt, hogy olyan hatóanyagot keressünk, amelyet per os lehet alkalmazni a kezelendő állatoknál. A vonatkozó többéves kísérleteinknél több olyan anyagot próbáltunk ki, amelynek ártalmatlansága a sertésekre vonatkozóan már bizonyított volt A kísérleteink során választottuk ki több anyag közül a titán-aszkoibátot A takarmányba kevert titán-aszkorbát hatása meglepően jónak bizonyult Egyrészt kis mennyiséget kellett felhasználni belőle. Másrészt olyan nem várt hatása is volt hogy időszakosan adagolva preventív szélként hatott; a rendszeres időszakokban adagolt kellő mennyiségű titán-aszkoibát megakadályozta, illetve nagyságrenddel csökkentette az anösztrusz kialakulását a sertéstelep kocaállományában. A kívánt hatás eléréséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a titán-aszkorbátot a takarmányban egyenletesen elkeverjük. Ez a munkamenet - tekintettel a hatóanyagnak a takarmány tömegére számított ezrelékes nagyságrendű keverékére - legalább két műveletet igényel. Először egy töményebb keveréket állítunk elő, majd az így kapott töményebb keveréket hígítjuk a kívánt szintre további takarmány intenzív keverése közben. A titán-aszkorbittal folytatott kísérleteink során jutottunk arra a felismerésre, hogy titán-aszkorbáttal való kezelés és prevenció egyúttal alkalmas a kocaállomány szelekciójára is. A titán-aszkorbát segítségével a tenyészállatok közül már süldőkorban kiszűdietjük azokat az egyedeket, amelyek szaporodásbiológiai szempontból terheltnek tekinthetők. Az olyan állatok boncolásakor, amelyeket az ismételt titán-aszkorbátos kezelés hatására sem tudtunk ivarzásra késztetni, nagyon gyakran találtunk széni (gyakran örökölt) elváltozást, petefészek-daganatot stb. A találmányunk eljárás az éves malacszaporulat növelésére a tenyészkocák hormonmentes kezelésével. Az eljárás során úgy járunk el, hogy a tenyésztésre kiválogatott kocasüldőket választásuk után a tenyésztésbe vételükig, illetve a teuyészkocákat (a már leellett tenyészkocákat) évente legalább egy alkalommal 0,5-1,5 t%o titán-aszkorbátot tartalmazó süldő-, illetve kocatáppal etetjük 20-30 napon keresztül, továbbá a tenyésztésre kiválogatott legalább 220 napos és legalább 95 kg testtömegű kocasüldőknek kilenc kezelési napon keresztül 150-400 mg ß-karotint és 400-900 NE E-vitamint adagolunk per os. Az adagolást úgy végezzük, hogy minden három egymás utáni kezelési napot legalább hat kezelés nélküli nap követ A 25-30. napon még nem ivarzó egyedeket kiválogatjuk és falkásítjuk. A falkásítás után naponta legalább egyórai időtartamra vazektomizált kanokat teszünk a nem ivarzó egyedekből kialakított új falka egyedei közé. Eljárásunkat az alábbi kiviteli példában mutaljuk be: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
