203650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kávéfőzőgépen lefőzhető ízjavított kávé-kávépótszer keverék előállítására
1 2 HU 203 650 B azaz az őrlemény részecskék számossága és szemcsetérfogat eloszlása a részecskék mérete szerint lognormális jellegű legyen, mely eloszlás előírt paraméterei - X 50% - 0,33 mm ± 20%, b -1 ± 10%, a - x 50% e'3b2. A lognormális eloszlás elmélete, ill. függvényössze- 5 függése (definíciója) Beke Béal:, Az aprítás elmélete” című könyv „Szitaanalízis" c. fejezetében található (Tankönyvkiadó, 1960). Ilyen adott diszperz állapotú őrleményt kétfokozatú hengerszékes őrléssel lehet előállítani csökkenő 10 hengerpárhézaggal. Az első hengerpár hézaga 0,35- 0,40 mm, a második őrlő hengerpár hézaga 0,15- 0,2 mm. Felismertük azt, hogy a présgranulálás és az együttőrlés művelete kombinációjával azok a növényi szálas, 15 fás, magszerű, porszerü anyagok (tehát alapvetően az ,A" jelű komponens), amellyel az ismert eljárás szerint még keverékekben sem voltak presszófőzőn (gőzextrakcióval) lefőzhetők, olyan komprimált, ugyanakkor diszpergált állapotba alakíthatók át, hogy lefőzé- 20 sük (vízgőzextrakciójuk) minden forgalomban lévő kávéfőzőn problémamentessé válik. Felismertük azt is, hogy az eljárásunkkal előállított termékekhez (I és II és Hl főkomponensek előírt tulajdonságú őrleménye) szükség esetén további IV kom- 25 ponens keverhető anélkül, hogy a termék főzési tulajdonságai leromlanának. AIV komponens kizárólag olyan diszperz termék lehet, amelynek a szemcsetérfogat eloszlása a részecskék mérete szerint lognormális jellegű és az eloszlási 30 paraméterei a következő intervallumban vannak: x 50% - 0,3 ± 2,3 mm, b -1 ± 10%, a - x 50% xc‘3b2. 1. példa A „C” folyékony ízkomponensben feloldjuk a „B” 35 szilárd ízkomponenst, nevezetesen 2 liter vízben és 0,5 liter finomszeszben 1,11 kg vanilinkristályt feloldunk és 8,29 kg karamellsűrítménnyel (601% szárazanyagtartalmú) összekeverjük. Teháta„B”komponens-l,ll kgvanilinkristály 40 a „C” komponens = 8,29 kg (60 m% szárazanyagtartalmú) karamellsürítmény + 2.0 kg víz + 0,5 kg finomszesz = 12.0 kg. Ezt követően 100 kg kakaóbabhéjat - „A” kompo- 45 nenst - ezen „C" és „B" komponens elcgyével nyomógörgős présgranulálón a „C” + „B” elegy beinjektálásával 5 bar nyomáson 0 8 x 8mmméretűgranulákká préseljük, majd Roots fúvóval egy közbenső tárolótartályba juttatjuk (ül komponens). 50 Másik két tartályból a pörkölt babkávé (I komponens) és a pörkölt árpa (Q komponens) komponenseket adagoljuk. Az I, II és III komponensek aránya folyamatosan szabályozható spirálrugós adagolókkal pontosan beál- 55 lítható. A közbenső tároló tartályokból az ürítés egy pneumatikus szállítóberendezés ugyanazon garatjába történik. A garatból mindhárom komponens az 1500 kg/óra kapacitású „Probat” típusú őrlőberendezésbe jut. 60 A tömegáramok: 1-46,28% H-48,27% m-5,45% Az I. fokozatban a hengerszéken a réstávolság: 0,35-0,4 mm, a II. fokozatban a hengerszéken a réstávolság: 0,15-0,20 mm. Ily módon a következő receptúrájú terméket kapjuk. 5,14% kakaóbabhéj (, A”) Hl- ízesítő komponens, 0,058% vanilinkristály („B”) melynek nedvesség- 0,252% karamell száraz- tartalma: 10-15% anyag („C”) 46,28% pörkölt babkávé (I) max. 5% nedvességtartalommal 46,27% pörkölt árpa (II) max. 5% nedvességtartalommal Az így előállított termék lognormális szemcseméreteloszlású - szemcsetérfogat szerint - a következő eloszlási paraméterekkel bír: a«0,016mm, b-1,0. A példában leírt eljárással készült ízesített kávépótszer keverék (max 6% nedvességtartalommal) pl. az „Otthon” kávé-kávépótszer keverékhez viszonyítva - melynek rcceptúrája: 49% pörkölt babkávé, 51% pörkölt árpa - minden bíráló bizottság által szignifikánsan jobb minősítést kapott érzékszervi minősítéskor. Különböző típusú presszó kávéfőző gépeken jól főzhető volt a kapott termék. 2. példa (összehasonlító) Az 1. példa szerinti receptúrával és eljárással készített ízesített kávé-kávépótszer keveréket állítottunk elő: a) az I cs II cs III komponensek együttes őrlésével'(1. minta) b) I és II, valamint „A". „B” és „C" komponensek különőrlésévcl és összekeverésével (2. minta) Mindkét mintából három-három főzési kísérletet végeztünk a főzőlepény hidrodinamikai ellenállásának folyamatos mérésével. A kávéfőzési kísérleteket (KALIFA) 2 személyes, nem elektromos kávéfőzővel végeztük, melyet felszereltünk manométerrel és a főzések időtartama alatt mértük a nyomásváltozást. A mérések eredményét az 1. ábrán rögzítettük. 11 gőrleménymintát mértünkbe, 120 cm1 * 3 vizet töltöttünk a főzőbe. A melegítés indításától 5 mp-enként olvastuk le a nyomást a kávéfőzés teljes ideje alatt egészen addig, míg az ismét nullára csökkent. Az „1 minták" nyomásidő görbéjének lefutása lényegesen eltér a „2 minták” lefutási görbéjétől. Az „1 minták" esetén minden főzés simán, problémamentesen futott le. Az első csepp 1 perc 30 másodperc és 1 perc 50 másodperc között indult és 4 perc 10 másodperc és 4 perc 30 másodperc között fejeződött be. A maximális nyomás 1.2-1,5 bar intervallumban volt. A „2 minták" főzésekor felvett lefutási görbéből látható a nyomás abszolút értékének - megengedhetetlen - emelkedése cs időbeni eltolódása, illetve a gyors csökkenés. 3
