203646. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszármazékokat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203 646 B 2 kilcsoportot, például metilcsoportot jelenthet. A terméket ismert módon különíthetjük el. Ezzel az eljárással az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő hozammal, egyetlen reakciótermékként állíthatjuk elő. Ezzel szemben a 106 515 sz. európai közzétételi iratban ismertetett eljárás a megfelelő vegyületeket kis hozammal, és jelentős mennyiségű ßlakton-vegyülettel szennyezett állapotban szolgáltatja; így például a 106 515 sz. európai közzétételi irat 41. példája szerint kapott termékelegy a kívánt (I) általános képletű vegyületet és a megfelelő ß-lakton-szarmazékot 1:4 tömegarányban tartalmazza. A kiindulási anyagokként felhasznált (II) és (III) általános képletű vegyületeket ismert módszerekkel, például a következő közleményekben leírtak szerint állíthatjuk elő: JCSChem. Commun. 136(1971); J. Organomet. Chem. 46, 59 (1972); Synthesis 9, 723 (1982); Zh. Obsch. Khim, 2753 (1979). Az (I) általános képletű vegyületek növényi növekedést szabályozó hatása például úgy érvényesül, hogy fás vagy lágy szárú egyszikű és kétszikű növények vegetatív növekedését visszaszorítják, vagy törpenövést idéznek elő. Ez a növekedésgátlás számos haszonnövényben, például földimogyorón, gabonaféléken (így búzán, árpán és rizsen), olajrepcén, babon, napraforgón, burgonyán és szójababon előnyösen hasznosítható, mert a szármagasság csökkenése (ami adott esetben egyéb kedvező növekedési jelenségekkel, például a szár megerősödésével, megvastagodásával és megrövidülésével, az ízközhossz csökkenésével, a gyökérképződés fokozódásával és egyenesebb szár- és levélállással járhat együtt) következtében csökken a megdőlés veszélye, és ugyanakkor a növényekre nagyobb menynyiségű műtrágya vihető fel. A fás szárú növények növekedésének visszaszorítása például a távvezetékek alatt elhelyezkedő növények növekedésének szabályozására hasznosítható. A széltörőkként (például gyümölcsösök védelmére) ültetett fák növekedésének szabályozásával csökkenthetjük a visszavágási és metszési munkákat. A tűlevelű fák növekedésének szabályozásával csökkenthetők a kertészeti munkák. A csökkent mértékű növekedést vagy törpenövést előidéző vegyületeket a cukornád szárnövekedésének módosítására is felhasználhatjuk; ezáltal nő a cukornád betakarításkori cukortartalma. Cukornád-ültetvényekben az (I) általános képletű vegyületeket a virágzás és az érés szabályozására is felhasználhatjuk. A földimogyoró növekedésének visszaszorítása megkönnyíti a termés betakarítását. A fűfélék növekedésének lassítása révén csökkenthetők a füves pázsitok kezelési munkái. A találmány szerinti kompozíciók többek között a következő fűfélék növekedését lassítják: Strenotaphrum secundatum, Cynosurus cristatus, Lolium multiflorum és perenne, Agrostis tenuis, Cynodon dactylon, Dactylis glomerata, Festuca-félék (így Festuca rubra) és Poafélék (így Poa pratense). Egyes hatóanyagok úgy gátolják a fűfélék növekedését, hogy eközben a kezelt növényekre semmiféle fitotoxikus hatást nem fejtenek ki, és nem rontják a kezelt terület küllemét (elsősorban színét). Ezeket a vegyületeket előnyösen használhatjuk fel díszpázsitok és füves sétányok kezelésére. A hatóanyagok egyes képviselői a fűfélék virágfejlődését is befolyásolják. A hatóanyagok egyes képviselői a fűfélék között élő gyomnövények, például sásfélék (így Cyperus-fajták) és kétszikű gyomnövények (így százszorszép, gombvirág, lósóska, útifű, aggófű, veronika és bogáncs) növekedését szelektíven gátolják. A nem termesztett növényzet (például a fű és aljnövényzet) növekedésének lassítása révén csökkenthetők a kertészeti munkák. A gyümölcsösökben - elsősorban a talajeróziónak nagy mértékben kitett helyeken - alapvetően fontos, hogy a talajt megfelelő aljnövényzet borítsa; az aljnövényzet túl gyors növekedése azonban jelentős fenntartási munkát igényel. A hatóanyagok ezen a területen igen jó eredménnyel hasznosíthatók, ugyanis lassítják az aljnövényzet növekedését, anélkül azonban, hogy kiirtanák az aljnövényzetet, ami talajerózióhoz vezetne. Az aljnövényzet növekedésének lassítása révén ezek a növények kevesebb tápanyagot vonnak el a talajból, ami a gyümölcshozam növekedéséhez vezethet. Egyes vegyületek bizonyos fűfélék növekedését jobban gátolják, mint más fűfélékét; ezeket a szelektív hatású vegyületeket a pázsitok küllemének és minőségének javítására használhatjuk fel. A hatóanyagok törpenövést előidéző aktivitását különféle dísznövények, konyhakerti növények, kerti növények és gyógynövények (például Mikulásvirág, krizantém, szegfű, tulipán és nárcisz) miniatürizálására is hasznosíthatjuk. Miként már korábban közöltük, a hatóanyagok fás szárú növények növekedését is visszaszoríthatják. Ezt a hatást elsősorban a növények növekedésének szabályozására, továbbá gyümölcsfák (például alma-, körte- és cseresznyefák, szőlő stb.) alakjának módosítására és a metszési munkák csökkentésére hasznosíthatjuk. A hatóanyagok egyes tűlevelű fák növekedését nem befolyásolják számottevő mértékben; ezeket a vegyületeket a fenyőfacsemeték környezetében élő nem kívánt növények növekedésének visszaszorítására hasznosíthatjuk. A fentiekből megállapítható, hogy a hatóanyagok növényi növekedést szabályozó hatása egyes esetekben a terméshozam (gyümölcs-, gumó- vagy maghozam) növekedését eredményezheti. Burgonya kezelése esetén csökkenthetjük a növény indázását, és megakadályozhatjuk a gumók tárolás közbeni csírázását. A hatóanyagok más típusú növekedésszabályozó hatásokkal is rendelkeznek, így például megváltoztathatják a levelek által bezárt szöget és módosíthatják a levelek morfológiáját (mindkét hatás azt eredményezheti, hogy a növényhez több fény jut, és a növény jobban hasznosíthatja a fényt), továbbá elősegítik az egyszikű növények bokrosodását. A fénybehatolás fokozódása az összes alapvető haszonnövény, például búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, cukorrépa, burgonya, ültetvényi növények és dísznövények szempontjából 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
