203642. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,6-szubsztituált-piridinkarbonsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 HU 203 642 B 2 rel extraháljuk. A vizes oldatot éterrel összesen háromszor extraháljuk, térfogata miatt. Az éteres extraktumokat egyesítjük és vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és besűrítjük, így 253,13 g (87,5% kitermelés) monokarbonsavat kapunk. 9. lépés 2-(difluor-metü)-3-(klór-karbonil)-4-izobutU-6-(trifluor-metil)-5-piridinkarbonsav-metilészter előállítása 253 g (0,7121 mól) 8. lépés szerinti savat körülbelül 250-300 ml szulfinil-kloridban visszafolyató hűtő alatt forralunk 24 órát. A reakcióelegyet besűrítjük, így 244,59 g (91,9% kitermelés) savkloridot kapunk, amelynek törésmutatója: n^-1,4614. 10. lépés 2-(difluor-metil)-5-(hidroxi-metil)-4-(2-mctilpropil)-6-(trifluor-metil)-3-piridinkarbonsav-mctil észter 14.2 g (0,64 mól) nátrium-bór-hidrid és 700 ml dietilénglikol-dimetüéter jeges vizes fürdőn hűtött keverékéhez gyorsan hozzácsöpögtetjük 118,5 g (0,32 mól) 5- (klór-karbonil)-2-(difluor-metü)-4-(2-metil-propil)- 6-(trifluor-metil)-3-piridinkarbonsav-metilészter 200 ml dietilénglikol-dimetfl-éterrel készített oldatát. A savklorid oldat adagolása során a reakció exoterm. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet a jeges vizes fürdőn keverjük 1 órát, majd szobahőmérsékleten 2 órát Ekkor a gázkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció teljesen lezajlott. A reakcióelegyhez igen lassan hozzáadunk 150 ml tömény sósavoldatot, ami élénk gázfejlődést vált ki. Miután a gázfejlődés alábbhagyott a reakcióelegyet csökkentett nyomáson (13,3 Pa) 75 °C-on besűrítjük. A visszamaradt olajat felvesszük 300 ml diklór-metánban és 300 ml vízzel mossuk. A diklór-metános réteget magnézium-szulfáttal szárítjuk és csökkentett nyomáson besűrítjük. A maradékot Kugelrohr-berendezésben desztilláljuk 110 #C-on (5,33 Pa nyomáson) a dietilénglikol-dimetiléter eltávolítására. A maradékot HPLC-vel kromatografáljuk, eluálószerként hexán;diklór-metán:etil-acetát 10:1:1 térfogatarányú elegyét alkalmazva, így 93,6 g (85,8%) világossárga szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 65-67 °C. 11. lépés 2-(difluor-metil)-5-formü-4-(2-metil-propil)-6-(trifluor-metü)-3-piridinkarbonsav-metilészter 14.2 g (0,0655 mól) piridínium-klór-kromát 60 ml diklór-metánnal készített szuszpenziójához hozzáadjuk 14,9 g 10. lépés szerinti termék 40 ml diklór-metánnal készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük egy éjszakán át, 400 ml éterrel hígítjuk és kétszer szűrjük rövid szilikagél betéten, így világosbarna olajat kapunk, amelyet besűrítünk, így 13,9 g maradékot kapunk, majd HPLC-kromatográfiával tisztítjuk (3tf% etU-acetátot tartalmazó ciklohexánnal eluálva), így 12,75 g világossárga olajat nyerünk, amelynek törésmutatója: n^s-l,4564. Azoknak a találmány szerinti hatóanyagoknak az előállítására, amelyeknek képletében R5 jelentése dihidro-oxazol-csoport vagy annak származéka, a 6., 7. vagy 9. lépés szerint előállított savhalogenidet egy 2- hidroxi-etil-aminnal reagáltatjuk, így a megfelelő 2- hidroxi-etil-amidot kapjuk. Az amidot megfelelő oldószerben (mint például diklór-metánban) klórozószerrel (például szulfinil-kloriddal, foszfor-pentakloriddal) kezeljük, így a megfelelő y-klór-etü-amidot kapjuk, amelyet azután megfelelő bázissal, úgymint kálium-t-butoxiddal kezelve gyűrűzárási reakciónak vetünk alá, így egy dihidro-oxazol-csoportot vagy annak származékát tartalmazó vegyületet kapunk. A dihidro-tiazol-csoportot vagy annak származékát tartalmazó találmány szerinti hatóanyagokat úgy állíthatjuk elő. hogy a fenti 2-hidroxi-etil-amid származékot foszfor-pentaszulfiddal kezeljük, így egy karbotioamidot kapunk, amely gyűrűzárási reakcióval dihidro-tiazollá alakítható. A fenti 2-hidroxi-ctilamid-származékot foszfor-pentaszulfiddal és hexametil-foszforamiddal kezelve szulfurilezéssel és gyűrűzárással a 4,5-dihidro-tiazol-származékot kapjuk. Az oxa-diazol-csoportot tartalmazó találmány szerinti hatóanyagokat úgy állítjuk elő, hogy egy hidrazint savkloriddal reagál tatunk, így hidrazidot kapunk, amelyet gyűrűzárási reakciónak vetünk alá. Az imidazolcsoportot tartalmazó találmány szerinti hatáanyagokat úgy állítjuk elő, hogy egy 2-klór-etilamidot foszfor-pentakloriddal reagáltatunk, majd az így kapott köztiterméket ammóniával vagy egy alkilaminnal kezeljük. A fenti 5-tagú gyűrűs helyettesítőket tartalmazó piridinek 6-tagú gyűrűvel helyettesített megfelelőit úgy állítjuk elő, hogy 3-klór-propil-amid-származékokat vetünk alá gyűrűzárási reakciónak. A találmány szerinti vegyületek előállítását a következő példákkal világítjuk meg. Leírásunkban a következő rövidítéseket alkalmazzuk: HPLC - nagyteljesítményű folyadékkromatográfia (High performance Liquid Chromatography) TLC - vékonyréteg-kromatográfia DBU - l,8-diaza-biciklo[5.4.0]undec-5-én. Az oldószerclegyek esetén megadott %-ok, illetve arányok térfogat%-ot, illetve térfogatarányt jelentenek. 1. példa 6-(difluor-metil)-5-(4,5-dihidro-4-metil-l,3,4- oxa-diazol-2-il)-4-(2-metil-propil)-2-(trifluor-metil)-3-piridinkarbonsav-metilészter 2,28 g (0,0061 mól) 5-(klór-karbonil)-6-difluormetü)-4-(2-metü-propü)-2-(trifluor-metil)-3-piridinkarbonsav-metilészter és 30 ml diklór-metán keverékét jeges fürdőn lehűtjük, majd hozzáadunk 0,8 ml metü-hidrazint. A reakcióelegy opálos fehér lesz. 40 perc múlva a jeges fürdőt eltávolítjuk. 1 óra múlva a gázkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció teljesen lezajlott. Az elegyet vízzel mossuk és di-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
