203641. lajstromszámú szabadalom • Diflufenicant és fenoxi-alkánsav származékot tartalmazó szinergetikus herbicid készítmény

1 HU 203 641 B 2 ben, például búzában vagy árpában pre- vagy poszt­­emergens alkalmazással anélkül, hogy lényeges tartós károsodás lépne fel a haszonnövényben. A kombinált alkalmazás révén lomb és reziduális hatást is elérünk. A (II) általános képletü vegyületek közül a követke­zők előnyösek: 4-<4-klór-2-metü-fenoxi)-vajsav, 4-klór-2-metü-fenoxi-ecetsav vagy (± )-2-(4-klór-2-metü-fenoxi)-propionsav, melyek közül a két utolsó MCPA és CMPP (vagy me­­koprop) néven ismért. A (II) általános képletű vegyületek észterei közül előnyösek a 2-butoxi-etil, az izooktil vagy izopropil­­észter. Előnyösek a (II) általános képletű vegyületek nát­rium vagy kálium- vagy dimetU-amin sói. Preemergens alkalmazás fogalmon azt értjük, ami­kor a talajba visszük ki a szert, amelyben a gyommag­vak vagy palánták jelen vannak, mielőtt kikeltek volna a talaj felszíne fölé. A posztemergens alkalmazáson az olyan alkalmazást értjük, amikor a szert a talaj felszí­ne fölött kikelt növények felületére visszük fel. A „lombhatás” olyan herbicid hatást jelöl, amelyet a ta­laj felszíne fölé kikelt gyomok szabad részét ért keze­léssel érünk el., A reziduális hatás” az a herbicid ha­tás, amelyet a preemergens alkalmazással érünk el, azaz ha a szert a talajba visszük ki, amelyben a gyom­magvak és palánták jelen vannak, mielőtt a talaj felszí­ne fölé kikelnének. Ezáltal irthatók azok a palánták, amelyek az alkalmazás időpontjában jelen vannak, amelyek az alkalmazás után csíráznak ki a talajban lévő magokból. A széles levelű gyomok közül a követ­kező gyomokat irthatjuk a találmány szerint: Abutilon theophrasti, Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj), Amsinckia intermedia, Anagal­­lis arvensis, Anthemis arvensis (mezei tikszem), An­­themis cotula (nehézszagú pipitér), Atriplex patula (terebélyes laboda), Brassica nigra, Capselia bursa­­pastoris (pásztortáska, Chenopodium album (fehér li­batop), Cirsium arvense (mezei ászát), Datura stramo­nium (csattanómaszlag), Euphorbia helioscopia (nap­raforgó kutyatej), Galeopsis tetrahit (tarka kenderke­­fű), Galium aparine (ragadós galaj), Lamium amplexi­­caule (bársonyos árvacsalán), Lamium purpureum (piros árvacsalán), Matricaria inodora, Myosotis ar­vensis (parlagi nefelejcs), Papaver rhoeas (pipacs), Plantago lanceolata Gándzsás útifű), Polygonum spp. (pl. Polygonum aviculare (porcsin keserűfű), Polygo­num convolvulus és Polygonum persicaria), Portulaca oleracea, Raphanus raphanistrum (repcsényretek), Senecio vulgaris (közönséges aggófű), Sesbania flori­­da, Sida spinosa, Silene alba (fehér mustár), Sinapis arvensis (vadrepce), Solanum nigrum (fekete csucsor), Stellaria media (tyúkhúr), Thlaspi arvense (mezei tar­­sóka), Urtica urens (apró csalán), Veronica hederifolia (borostyán levelű veronika), Veronica persica (perzsa veronika), Viola arvensis (mezei árvácska), Xanthium spp. (pl. Xanthium pennsylvanicum és Xanthium stru­­marium). A gyakorlat szerint egy tartálykeveréket állítha­tunk elő mielőtt kombináljuk az egyes herbicid kom­ponensek kikészített formáit vagy külön-külön for­málhatjuk időben elválasztva. Az alábbi melegházi kísérletekkel kívánjuk de­monstrálni a fenoxi-aikánsav herbicid MCPA vagy CMPP és a diflufenican kombinációjának szinergeti­­kus hatását széles levelű gyomnövények irtására. 1. kísérlet Melegházi kísérlet, amely az MCPA és a diflufeni­can közötti biológiai szinergizmus természetét mutat­ja be Az MCPA széles tartományú dózisait, azaz 125, 250, 500 és 1000 g savekvivalens/hektárt (a 2. alábbi példa szerinti készítményben) és a diflufenicant 31,25, 62,5, 125, 250 és 500 g/hektár dózisban (az alábbi 1. példa szerinti összetételben) alkalmazzuk 270 liter/hektár permettérfogatban. Négy ismétlésben 7,5 cm2-es cserepekbe, amelyekben agyagtalaj van 4 Stellaria media palántát helyezünk el 2-4 levélpár álla­potban vagy 3 Veronica Persica palántát 2-4 leveles stádiumban. Permetezés után a cserepeket rend­­szertelen tömbökbe helyeztük el a melegházban, szük­ség esetén vízzel megöntöztük és 14 nap múlva kiérté­keltük a fitotoxicitást %-osan (a zöldterület csökkené­se a be nem permetezett növényekkel összehasonlítva) (0 - nincs hatás, 100» teljes pusztulás). Ezekből az eredményekből kiszámítottuk a diflufe­­nicanra egyedül és a diflufenicanra növekvő mennyi­ségű MCPA-val is kombinálva és MPCA-ra egyedül az ED90 értéket, amely érték 90 %-os fitotoxicitást ered­ményező dózis diflufenican g/hektárban a Stellaria mediara és a Veronica persicara: A Stellaria mediara az ED90 értékek a következők: ed90 diflufenican önmagában 995 diflufenican + 125 g MCPA/hektár 217 diflufenican + 250 g MCPA/hektár 134 diflufenican + 500 g MCPA/hektár 60 diflufenican +1000 g MCPA/hektár 33 Az MCPA-ra egyedül az ED90 érték 1337 g savekviva­­lens/hektár és a Veronica persicara az ED90 értékek a következők: ed90 diflufenican önmagában 339 diflufenican + 125 g MCPA/hektár 135 diflufenican + 250 g MCPA/hektár 94 diflufenican + 500 g MCPA/hektár 52 diflufenican +1000 g MCPA/hektár 32-nél kevesebb. Az ED90 MCPA-ra egyedül 1190 savekviva­­lens/hektár. Az eredményekből „2 oldali hatású” izobolokat vit­tünk fel P. M. L. Tammes fent idézett módszere alap­ján. Az 1. és 2. ábrákon látható izobolok Hl. típusú gör­bék (Tammes lásd fent 75. oldal) melyek a szinergiz­­musra jellemzők. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents