203627. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus érintőegység és távközlési vonaláramkör

HU 203627B kapukra van vezetve, amelyek felépítése azonos a 6. ábrán bemutatott kapuáramkörével, de bemeneteik a CL órajeleket és azok CL komplementereit fogad­ják, tehát a CO órajel-oszcillátorra vannak csatla­koztatva. A GCA és GCB vezérlő kapuk vezérlését komplementer módon a DH közös kimeneten továb­bított jel teszi lehetővé és az ezen a kimeneten to­vábbított jel komplementerét is fogadják (ezt IV9 inverter állítja elő). íly módon a GC kapu kimenetén DC bináris jel, a CL órajel vagy annak CL komple­mentere jelentkezik, a ttól f viggően, hogy a DH közös kimeneten továbbított bináris jel szintje mekkora. A 8. ábrán látható a CO órajel-oszcillátor felépí­tése. Ebben IV10, IV11 és IV12 inverterek és közöt­tük R3 és R4 ellenállások sorosan vannak kapcsolva, az utóbbiak az IVn inverter előtt és után vannak el­rendezve. A CO órajel-oszcillátor ezen kívül IV13, IV14 és IV15 inverterek kaszkádját is tartalmazza, amelyek végeredményben a CL órajelet, illetve az IV14 inverter kimenetéről a CL órajel CL komple­menterét szolgáltatja. A CO órajel-oszcillátor táp­lálását is a 8. ábrán nem bemutatott V2 kapocsról, illetve a Vi kapocsról biztosítjuk, ahol az utóbbi az IV11, IV12 és IV13 inverterek bemenetelre van C4, C5 és Cő kondenzátorokkal elválasztva csatlakoz­tatva. Ez utóbbiak értéke lehet például 6 pF, míg az R3 és R4 ellenállás értéke 20 kOhm körüli, aminek 19 A B C Y Szigetelt 0 0 0 1 Csengetésellenőrzés 0 0 1 0 Csengetésfelügyelet 0 1 0 0 Csengetés 0 1 1 0 Külső ellenőrzés 0 ó 0 1 Belső ellenőrzés 1 0 1 0 Felügyelet 1 1 0 0 Áthívás 1 1 1 0 A táblázat első három oszlopa az A, B, C bináris jeleknek felel meg, negyedik oszlopa Y átmeneti bi­náris jel, amelyre a számításhoz van csak szükség, és mint a későbbiekben kiderül, felesleges, míg a to­vábbi négy oszlop a DEC dekóder kimeneti jeleit (az E, F, G és H bináris jeleket) határozza meg, amelyek közül mindegyik az érintkezők egy-egy adott párjá­hoz tartozik. így például a komplementer E bináris jel az S11 és S12 elektron ikus kapcsolóáramkörök párjához tartozik. A kapcsolóáramkörök azonosításához alkalma­zott, az E, F, G és H bináris jelek komplementerei­nek értelmezése szerint 0 a zárt érintkezőegységet, míg 1 a nyitott érintkezőegygétet jelenti. A vonalá­ramkor nyolc állapotának megfelelően növekvő sor­rendben az A, B, C bináris jelekhez az egymást kö­vető sorokban 000-tól 111-ig terjedő bináris kódok tartoznak, ahol az utolsó az áthívást jelenti, amiko­­ris a 3. ábra szerinti vonaláramkörben az Síi, S12 és S21, S22 elektronikus kapcsolóáramkörök sor os kap­csolása mellett az S31, S32 és S41 és S42 elektronikus kapcsolóáramkörök söntölő érintkezői nyitva van­nak. A negyedik vonal, amely a 011 kódot adja az A, B, C bináris jelekre, mint csengetési állapotot, ami­kor az RC csengetőáramkör (3. ábra) a SLIC előfize­eredménye 1,2 MHz nagyságrendű frekvenciával jellemzett rezgések előállítása. A 4. ábrán elágazó 24 nyíllal jelöljük, hogy a CO órajel-oszcillátor a GC kapu mellett további négy 5 hasonló felépítésű kapuáramkört is táplál, amelyek DC bináris jelet továbbító kimenetei két-két töltőá­ramkört vezérelnek. (A másodikat 22 nyíl jelképe­zi.) Ez utóbbiak felépítése a 2. ábrának felel meg és alkalmasak az 1. ábra szerinti elektronikus érintke- 10 zőegységek vezérlésére. A vezérlő kapcsolat IVs in­verter biztosítja, amelynek révén a GC kapu kime­netén kapott CL órajel, DC bináris jel és komple­menter CL órajel komplementere rendre a C3 har­madik, C2 második és Cl első bemeneti kondenzáto- 15 rok közül a megfelelőre (2. ábra) jut, mégpedig al­kalmas IVi, IV2, IV3, IV4, IV5, IVő, IV7, IVg inverter kimeneti impedanciáján keresztül. A 4. ábra szerinti DEC dekódert a 9. és 10 ábra kapcsán ismertetjük részletesen. Ezekben olyan in- 20 tegrált áramkörök láthatók, amelyek előnyös kiala­kításra nyújtanak lehetőséget. Midének előtt definiáljuk a telefonhálózatban alkalmazott vonaláramkörnek azt a nyolc állapotát, amelyek a DEC dekóder bemenetére juttatott, A, B, 25 C bináris jelekkel jellemezhetők. Ezt a nyolc állapo­tot a következő igazságtáblázat azonosítja: 20 S11, S12 S21, S22 S31, S32 S41, S42 E F G H 1 1 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 1 tői vonaláramkörhöz tartozó LTi és LT2 vezetéken, valamint az Ri, R2 soros impedancián keresztül megfelelő módon csatlakoztathatók azért, hogy a felhívott előfizető csengetésének műveletét a szük- 45 ségleteknek megfelelően ellenőrizni lehessen. A ha­todikvonal, amely a 101 kódnak felel meg, belső el­lenőrzést tesz lehetővé (a SLIC előfizetői áramkör irányába) és üyenkor a TC ellenőrző áramkör a SLIC előfizetői vonaláramkörre csatlakoztatható 50 az Rí éás R2 soros impedancián keresztül, másrészt viszont az ötödik sorban 100 kóddal meghatározott külső ellenőrzés az előfizető irányában biztosí­­t kapcsolatot a TC ellenőrző áramkör és a SLIC el­őfizetői vonaláramkörhhöz tartozó LTi, LT2 veze- 55 tékek között, anélkül, hogy az Rí és R2 soros impe­danciák mint ellenállások beiktatódnának az áram­körbe, míg a 001 kóddal jellemzett csengetéselle­nőrzés funkciója az RC csengetőáramkör és a TC el­lenőrző áramkör összekapcsolásának lehetővé téte- 60 le. Az említett öt állapoton túlmenően a vonaláram­kor lehetővé teszi az Rí és R2 soros impedanciák tel­jes elszigetelését (000 kód), a csengetés felügyeletét (010 kód), amikoris a TC ellenőrző áramkört az S31 65 és S32 elektronikus kapcsolóáramkörökhöz is csat-11

Next

/
Thumbnails
Contents